A rögzített árfolyamú törlesztésre kötött szerződések számának növekedésével egyre egyértelműbbé válik, hogy bank és bank között óriási különbségek lehetnek. Az például egyáltalán nem mindegy, hogy az öt év védelem alatt halmozódó gyűjtőhitelre mekkora kamatot számol fel a pénzintézet.

Az azenpenzem.hu pénzügyi portál szerint van bank, ahol az adósnak a rögzített időszakra 57 ezer forint a havi törlesztőrészlete, de a védernyős időszak után ez több mint 90 ezer forintra ugrana. A posztoló szerint ekkora tehernövekedés egyetlen kalkuláció alapján sem érthető. Az pedig pláne nem, hogy az adott bank a gyűjtőhitelre miért állított be közel 15 százalékos kamatot, ha az állami program idején a jelenlegi számítás alapján ez csupán 7,16 százalék.

A jogalkotók "nem bíbelődtek azzal, hogy az adósok számára az ezt követő időszakot is biztonságosabbá tegyék. Így a bankok tulajdonképpen akkora kamatot számíthatnak fel, amekkorát nem szégyellnek". A CIB a lakáshiteleknél 11,35 százalékos kamatot alkalmaz, a K&H azt közölte, hogy a háromhavi Buborhoz képest 4,2-5,2 százalékpontos felárat számít majd fel (ez most lényegében megegyezik a CIB-es számokkal). Az Erste és az OTP külön ajánlatot hirdet majd a gyűjtőhiteleseknek.

Mennyi lesz a kamat a védernyő után?

MTI / Máthé Zoltán

A pénzügyi portál azonban a problémára talált egy kapaszkodót is: kormányrendelet szól arról, hogy az adósok, ha a hirtelen hitelnövekedést elviselhetetlennek érzik, a védernyő lejárata előtt kérhetik, hogy a gyűjtőhitelre csak a korábbi törlesztés 15 százalékát fizesse. A gyűjtőhitel elvileg akár 30 évvel is tovább törleszthető, mint az eredeti devizakölcsön, de érdemes azt is észben tartani, hogy ilyenkor ütemesen nő a tőketartozás.