„Nem tűnik 'normális' ügymenetnek, valószínűleg inkább manipulációról lehet szó" – fogalmazott az IMF eljárásait jól ismerő washingtoni forrásunk arra a tízpontos listára reagálva, melyet a Magyar Nemzet szivárogtatott ki csütörtöki számában, azt állítva, hogy ezek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelései a hitelmegállapodásért cserébe.

„Előfordulhat, hogy az IMF a budapesti képviselőjén keresztül valamit ’üzen’ a magyar kormánynak, de hogy egy ilyen listával előálljon, szokatlan, majdhogynem valószerűtlen az eljárás” – mondta a washingtoni forrás a sajtóban megjelent állítólagos feltételekről. Az ügyben megkerestük Irina Ivascsenkot, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviseletének vezetőjét is, akinek a válasza még nem érkezett meg. Igaz, az IMF hivatalosan nem szokott nyilvánosan reagálni a politikai kommentárokra.

A lista a nyugdíjak, a családi pótlék, az utazási kedvezmények csökkentése mellett a bürokrácia leépítéséről, személyi jövedelemadó-emelésről, általános, értékalapú ingatlanadó bevezetéséről fogalmazott meg követeléseket. Emellett az önkormányzatok kiadásainak csökkentését, bankadó eltörlését, a bankszféra erősítésére szolgáló pénzjuttatást, valamint privatizációt is tartalmazott.

"Lesz megegyezés"

MTI - Koszticsák Szilárd

Kormányfő korrigál

A hvg.hu elemzőket és Valutaalap-szakértőket kérdezve már tegnap arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg nem valós követeléslistát hozott le a lap, és hogy feltehetőleg előre felépített kommunikációs kampányról lehet szó, ami a kormány tárgyalási pozíciójának változását, illetve kijelölését alapozza meg. Erre utal, hogy a kormányfő csütörtök délután a Facebookon közzétett videoüzenetben reagált, melyben közölte, hogy ezen az áron nem kell IMF-hitel. Miután a sajtó nagy része is egyöntetűen manipulációt gyanított, Orbán péntek reggeli szokásos rádióinterjújában már egy olyan dokumentumról beszélt, ami csütörtökön került az Európai Unió illetékes bizottsága elé, és az EU/IMF-tárgyalódelegáció jelentését tartalmazza.

A dokumentumban „nemcsak 10 pont volt ott, hanem volt ott vagy 30 is” – fogalmazott. Ugyanakkor azt is kijelentette: lesz megállapodás a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Unió között, de nem azon feltételek mellett, amelyek csütörtökön megjelentek. A kormány ennek érdekében alternatív tárgyalási pozíciót dolgoz ki, mely a következő hét-tíz napban készül el: vagyis Orbán valóban a Magyar Nemzetben megjelent infóra ráülve vezette elő a kabinet álláspontjának megváltozását. Ebben benne lehet az is, hogy a kormány a valósághoz igazítja a jövő évi költségvetési, valamint makropályát, és azzal egybevágó intézkedéseket jelent be.

Tegnapi hírt mai sikernek eladni

A kormány nyilvánvalóan fontosnak tartja, hogy a magyar állampapírokkal „kint vagyunk a piacon”, még ha az adósságfinanszírozás így drágább. Ennek tükrében tartotta Orbán különösen fontosnak megjegyezni a ma reggeli rádiós interjújában, hogy a már idézett uniós jelentés leszögezi, „Magyarországnak elővigyázatossági megállapodásra van szüksége, nem pedig pénzre”. Ám ebben sincs nagy újdonság: Simon O’Connor, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi területért felelős szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, már júliusban is erről volt szó. A szóvivő ugyanakkor nem kívánta kommentálni a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy mindez egy tegnapi EB szakbizottsági ülésen hangzott volna el.

A sajtóban mindenesetre visszakereshető, hogy a felkínált hiteltermék kiléte már korábban tisztázódott: az EU–IMF-delegáció a távozását követően közölte, hogy az EB olyan hitelmegállapodást kínálna hazánk számára, mely elővigyázatossági keretet öltene. Az IMF külkapcsolati igazgatója, Gerry Rice pedig júliusi washingtoni sajtóértekezletén beszélt arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap készenléti hitelmegállapodásról tárgyal a magyar kormánnyal, de tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitelként kezelné. Ez tulajdonképpen a hitelfelhasználás módját jelenti, a hitel rendelkezésre állna a magyar kormány számára, de azt nem használná fel.

Mégis inkább a Nyugat

AP / Hassan Ammar

Eközben az MTI úgy értesült, hogy pénteken is téma lehet a Magyarországgal folytatott hiteltárgyalások kérdése (ezt pénteken az Európai Bizottság szóvivője meg is erősítette - a szerk.), mégpedig az EU-tagállamok képviselőiből álló Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) tanácskozásán. Az EFC egy olyan testület, amely szakmai szinten készíti elő a tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácskozásait, az úgynevezett Ecofin-üléseket. A Magyarországgal kapcsolatos dokumentum tartalma egyébként nem nyilvános.

Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a csütörtökön kikerült IMF-lista pontatlan, annak tartalma nem tükrözi a valóságot. Olivier Bailly bizottsági szóvivő szerint létezik egy olyan dokumentum, mely a magyar hiteltárgyalásokról szól, abban azonban csak a magyar makrogazdasági helyzetképről esik szó, és az EB-EKB-IMF javaslatai szerepelnek. Bővebb információt erről a szóvivő nem kívánt nyújtani. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy ők elküldték levelüket a magyar kormánynak, és most hazánk térfelén pattog a labda a válaszadással.

Az IMF is pontatlanságokról beszél

"Jelentős pontatlanságokat" tartalmaznak a sajtóban megjelent információk arról, hogy milyen ajánlásai vannak a nemzetközi hitelezőknek a magyar hatóságok számára - tudatta Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodavezetője, az MTI-nek a Magyar Nemzetben megjelent kölcsönfeltételekről szóló kérdésére válaszolva pénteken. Tájékoztatása szerint az IMF és az Európai Bizottság - amint azt a júliusi látogatásuk végén is bejelentették - számos olyan gazdaságpolitikai lépésről tárgyalt a hatóságokkal, amelyek segítségével fenn lehet tartani a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, és amelyek alkalmasak egy markánsabb kilábalás megalapozásához. Ezen lépések általános irányát az IMF és a bizottság egy július végi közleményben ismertette, és a hatóságoknak egy részletesebb levelet nyújtottak át - tette hozzá.

Még mindig az út elején

Ami a tavaly novemberben kezdődött EU/IMF és a magyar kormány közötti tárgyalásokat illeti, még mindig nagyon az út elején tartunk – hiába beszélt őszi megállapodásról például Orbán Viktor is. Egy-egy IMF-hitelprogramig vezető utat több szakaszra lehet bontani, s ezek közül gyakorlatilag még csak az első meneten vagyunk túl: azon, hogy a hitelt felvenni kívánó tagország (Magyarország) hivatalosan, írásban is jelezte, segítségre van szüksége, azaz: hitelprogramot szeretne kidolgozni.

A bevett gyakorlatnak megfelelően a hitelkérelmet benyújtó országba érkezik az IMF delegációja, amely – esetünkben az Európai Unió és az Európai Központi Bank szakértőivel egyetértésben – elkészíti a helyi fél közreműködésével a gazdaságpolitikai értékelést (fact setting). A következő lépésben a Nemzetközi Valutaalap (+ az EU és EKB) szakemberei a hitelfelvevő ország nevében, azzal teljes egyetértésben megírják a programjavaslatot, azaz a szándéknyilatkozatot (letter of intent). Ezzel párhuzamosan elkészül a hitelprogram technikai tudnivalóit tartalmazó „melléklet” is. Ezután a hitelfelvevő képviselőinek alá kell írniuk a szándéknyilatkozatot, amit a technikai melléklettel egyetemben el kell juttatni Washingtonba és Brüsszelbe. Ezeket is tartalmazza az előterjesztés, ami az IMF igazgatósága elé kerül jóváhagyásra (uniós tagállam esetén Brüsszelnek is rá kell bólintania). Ezután léphet csak hatályba maga a hitelprogram, kezdődhet meg a hitelfelvevő által vállaltak megvalósítása, s hívható le az első részlet. Magyarország esetében egyelőre ettől még messze vagyunk.