Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Kúria – jogászok szerint meglehetősen szokatlan módon – megküldte a devizahitelesek érdekvédelmi szervezeteinek a joggyakorlatot elemző csoport megállapításait - írja Az én pénzem blog.
A blog közzé is teszi szó szerint a Kúria elemzését, amelyről megjegyzik, hogy bőven kapnak bíztatást belőle azok a devizahitelesek is, akik eddig csak elégedetlenkedtek. Az ügyvédek több ezer új per elindítására számítanak.
A Kúria elemzésében megállapítja, hogy bár a bankok a hiteleknél kiköthetik az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét, de azokat tisztességtelenség miatt semmisnek nyilváníthatják, ha a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújtanak az egyoldalú szerződésmódosítások.
Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos; ha az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz; ha az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni; ha az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra; ha a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására; ha a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.
A Kúria megállapítja, hogy mind a jogszabályba ütköző, mind a tisztességtelen szerződési feltétel semmis, ha pedig a fogyasztó a szerződéskötési eljárás során az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit nem ismerheti meg, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé.
A bíróságnak az elemzés szerint a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható. A bíróságnak az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét attól függetlenül is vizsgálnia kell, hogy azt a fogyasztóval szerződő fél ténylegesen alkalmazta-e.
Olyan esetben, amikor a szerződési feltételnek csak meghatározott része tisztességtelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – ne a teljes szerződési kikötés, hanem csak a tisztességtelen jellegét okozó rész érvénytelenségét állapítsa meg és az érvénytelen részt mellőzze, a szerződési kikötést pedig az érvénytelen része nélkül, annak elhagyásával érvényessé nyilvánítsa, ha az adott esetben ennek az érvénytelenségi jogkövetkezménynek az alkalmazása célszerű és indokolt.
A Kúria emellett megjegyzi, az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt – ha az általános szerződési feltételnek minősül – közérdekű kereset indítható.
