Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nyugdíjbiztosítási járulékhoz hasonlóan az egészségbiztosítási járulékfizetésre is plafont állítana be a kormány, bár a terv még nem végleges, így nem tudni, hol húznák meg a határt – írta a Népszabadság csütörtökön.
Jelenleg aki 7 millió 942 ezer 200 forintnál nagyobb járulékalapra tesz szert egy évben, annak minden további forintja után már nem kell újabb nyugdíjjárulékot fizetnie, a felső határt minden évben törvény szabályozza.
Az egészségbiztosítás esetében viszont nincs ilyen szabály: akármennyit keres valaki, minden egységnyi bevétel után meg kell fizetnie a járulékot. A lap szerint ez oda vezet, hogy a nagyobb keresetűek adóoptimalizációval próbálják kivonni a jövedelmüket az egészségbiztosítási járulék fizetése alól: vagy tőkeágon veszik inkább ki a pénzt a cégből, vagy külföldön.
Nehéz felmérni, hogy ezáltal mekkora bevételtől esik el a társadalombiztosítás, de az biztos, hogy ha bevezetnék a plafont az egészségbiztosításban, akkor ez első lépésben ugyan néhány tízmilliárd forinttal megrövidítené a tb-kasszát, ám a változó jogszabályi környezet hazacsalogathat olyan pénzeket, amelyek eddig nem jelentek meg a kasszában.
A lap által megkérdezett szakértők mindegyike üdvözölte az ötletet, megjegyezve, hogy a táppénzfizetés is maximalizált, vagyis a plafon beépítése az egészségbiztosításba egyáltalán nem rendkívüli.
