szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Most, hogy egymást követően kétszer kisebbségben maradt a Magyar Nemzeti Bank elnöke az alapkamatot meghatározó tanácsülésen, a szaksajtóban súlyos kérdéseket tesznek fel a bank politikájának kiszámíthatóságáról, és latolgatják, hogy az elnök mit tesz, mit tehet ebben a váratlan helyzetben.

Néha példálóznak az én 1994-es esetemmel, amikor a törvényben rögzített hatéves terminus közepén lemondtam – írja a HVG e heti számában Bod Péter Ákos az MNB volt elnöke. Szerinte nem váratlan, sőt nagyon is valószínű fejlemény volt, hogy a monetáris tanács többségben lévő külső tagjai előbb-utóbb leszavazzák a belsőket, elnököstül. De hát – mint Bod Péter Ákos írja – pontosan ilyen szituáció előállításának szándékával hozta létre az újabb magyar politika a tanács összetételének ilyen konstrukcióját.

„A mostani szavazásokról nem tudok állást foglalni” – teszi hozzá. „Aki nem ülte végig a monetáris tanács vitáját, csak tippelgetni tudna, hogy ki miért foglalt állást így vagy úgy. A gond a konstrukcióval van, amögött pedig szándékok állnak – ezekről sem szívesen találgatok. A tanulság: azért kell jó irányítási konstrukció, hogy kisebb jelentőségük legyen a pozíciókba jutó személyiségeknek. Ami pedig azt illeti, hogy a jegybankelnök milyen személyes következtetést von le a tanácsbeli szavazásból: aligha drámait.”

Bod Péter Ákos véleményét teljes terjedelmében a HVG e heti számában olvashatják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!