Mint elmondta, megállapodtak abban, hogy 2014-től a projektek személyi költségelszámolásánál fizetéskiegészítés adható uniós forrásból, mégpedig - a kompromisszum értelmében - fejenként évente nyolcezer euró. Ezzel - hangsúlyozta az államtitkár - megteszik az első lépést annak az áldatlan állapotnak a felszámolása felé, amelyben a magyar kutatók bérszínvonala jelentősen elmarad a nyugat-európaiakétól.

"Nagyon bízunk abban, hogy az így adható fizetéskiegészítés ösztönzi majd a hazai kutatókat az uniós projektekben és kutatói pályázatokban való erősebb részvételre" - mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette, hogy ez nem csupán Magyarország, hanem az összes kelet-közép-európai "új" uniós tagország számára jelentős siker. Ezek az országok előzőleg - jelezve a kutatói bérszakadék problémáját, a helyzet tarthatatlanságát - közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, és sikerük az államtitkár szerint azt bizonyítja, hogy ha a térség országai összefognak, akkor eredményeket tudnak elérni.

Ugyancsak jelentős fejleménynek nevezte Cséfalvay azt, hogy megállapodtak a kutatói költségelszámolás egyszerűsítésében. A jelenlegi szabályok szerint úgynevezett valós, vagyis tételes költségelszámolás van, ami a kutatóknak sok adminisztrációs terhet jelent. Az elfogadott új szabályzat szerint a közvetett költség a közvetlen költségek 25 százalékában maximált átalány lesz, tehát egyszerűsödik az elszámolási rend.

A jelenleg még "futó", hétéves kutatásfinanszírozási keretprogram 53 milliárd eurós nagyságrendű, a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Horizon 2020 azonban az előzetes tervek szerint már 81 milliárd euróval gazdálkodhat, ami folyó áron mintegy 87 milliárdnak felel majd meg.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy a magyar kutatók különösen jó eredményeket mutatnak fel az élettudományokban, de hangsúlyozta azt is, hogy a Horizon 2020 a tudomány valamennyi területét átfogja, így például van olyan fejezete is, amely a nagy társadalmi kihívásokra adandó válaszokat keresi.