Előbb hétfőn elvesztette lehetséges iskoláját Hajdúsámsonban a Hit Gyülekezete, majd csütörtökön esélyt kapott arra, hogy Ajkán megszerezzen egyet, amit a bíróság egyszer már elvett tőle. Ezzel csak az lett biztos, hogy újabb tüntetések és politikai harcok jöhetnek, az iskolák sorsáról nem tudni semmit. De amíg a jogászok egymással vannak elfoglalva, a szélső- és néha a mérsékelt jobboldal pedig a remélt politikai előnnyel, addig az önkormányzatoknak fogalmuk sincs, ki és miből fogja eltartani az iskolákat januártól.

Ez nem vallási, hanem elsősorban gazdasági és nem utolsó sorban oktatáspolitikai kérdés, mivel az egyház által biztosított feltételekkel az eddigi vagy még magasabb színvonalon folyhatna az oktatás  – állítják a helyi döntéshozók. A jobboldal nem így látja. A Jobbik hamar hazai pályán érezte magát, amikor a Hit Gyülekezete ellen lehetett tüntetni, és több kritikus hang érkezett a Fidesztől is. A kormánypárt ugynakkor nem véletlenül óvatosabb: épp ők tették lehetővé, hogy a Hit ugyanolyan feltételekkel kaphasson iskolákat, mint bármelyik másik nagy egyház. Amikor élni próbálnak a lehetőséggel, az annyira már nem szimpatikus a Fidesznek sem. 

Beveszik-e Hajdúsámsont?

Horváth Szabolcs

Önkormányzatok vacillálnak

Az iskolák helyzete, ha pusztán gazdasági döntésként értelmezzük az iskolák működtetésével összefüggő döntéseket, rém egyszerű. Az általános állami normatíva mellé jelentős kiegészítő támogatás érkezik, ha egyházi intézményről van szó. Ennek is betudható, hogy 2010-ben és 2011-ben tucatjával adták át a kisebb települések az iskoláikat, nagyrészt a katolikus egyháznak, de a reformátusok és az evangélikusok is jól jártak. Idén azonban még bonyolultabb a helyzet. Eldőlt, hogy önkormányzati tulajdonban csak speciális esetben maradhat iskola 2013-tól, mindent, ami nem egyházi, visz az állam.

Csakhogy október közepe van, és még senki nem tudja, hogy a kormány mennyi pénzt szán iskolafenntartásra, mennyit kér az önkormányzatoktól, és pontosan milyen feladatokat hagy a nyakukon. Ezt a kérdést majd a költségvetés rendezi, de az még főszámaiban is messze van a késztől. Vagyis ha egy önkormányzat azt szeretné, hogy a településén biztosan legyen oktatási intézmény, akkor a legegyszerűbb, ha valamelyik egyháznak adja az iskoláját, Baj akkor van, ha a legnagyobb egyházaknak nem kell az önkormányzati iskola. Ilyenkor még vállalhatják a politikai kockázatot, és jöhet a Hit. 

"Nagy leégéstől óvta meg a kormányhivatalt a bíróság azzal, hogy hatályon kívül helyezte a hajdúsámsoni iskolaátadást" – mondta kérdésünkre Németh Tibor, a Hit Gyülekezetének jogi főigazgatója, akkor még csak a Debreceni Törvényszék ítéletét kommentálva. A kormányhivatal szerinte ugyanis már a kezdetektől obstruálta az iskola átadását. A bírósági indokást Németh Tibor mondvacsinált ürügynek tartja. Szerinte nem igaz, hogy nem tájékoztatták megfelelően a szülőket, szerinte előttük is ismert volt minden szükséges információ, a véleményeztetést a kormányhivatal által kirendelt szakértő vizsgálta és jogszerűnek minősítette. Az önkormányzatnak pedig volt érvényes megállapodása az esetleg eltávozó diákok elhelyezésére. - mondta Németh.

Egy ki nem mondott ítélet krónikája

Az, hogy a bíróság nem engedélyezte a hajdúsámsoni iskolaátadást, az ottani polgármestert nem lepte meg. Már csak azért sem, mert Hamza Gábor állítja: a helyi Fideszből már három hete elmondták neki, hogy valószínűleg ez a döntés fog születni. A polgármester kérdésünkre azt mondta: minden nagyobb egyházat megkérdeztek, ki vinné az iskolát, és a Hit Gyülekezetével tudtak végül ötéves szerződést kötni. Erre azért volt szükség, mert az állami normatíva az iskolával kapcsolatos kiadásoknak csak 52 százalékát fedezte. A maradék 48 százalék felszabadulhatott volna, ami csak idén szeptembertől az év végéig közel 100 milliós megtakarítást jelentett volna a városnak. Az átadásnak köszönhetően a szerződés öt éve alatt mintegy 1 milliárd forint maradt volna bent a helyi költségvetésben a hatályos jogszabályok mellett. Hasonló nagyságrendű megtakarítással számolt Ajka is. 

Nagyobb gond ennél is, hogy az állami szerepvállalás részleteit még nem rendezték megfelelően törvényi és rendeleti szinten. Hamza Gábor hajdúsámsoni polgármester erről annyit tudott mondani: „januártól halvány fogalmunk sincs róla, hogy mit vállal fel az állam”. A fenntartó ugyan az állam lesz, de elképzelhető, hogy az épülethasználattal járó költségeket és a taneszközöket már a városnak kelllene fizetnie. Ugyanettől félnek Ajkán is. De megéri-e mindez az egyházaknak? A legnagyobbakhoz sok település fordul segítségért. 2010-ben és 2011-ben a katolikusoknak, a reformátusoknak és az evangélikusoknak is olyan sok oktatási intézményt adtak volna át, hogy már válogatniuk kellett, melyeket képesek vállalni.

Több helyen, főként a kisebb falvakban annyira gazdaságtalan egy iskola működtetése, hogy az egyházaknak nemet kell mondaniuk rá. A hajdúsámsoni iskola profitot biztosan nem termelt volna a Hit Gyülekezetének - állítja az egyház jogi főigazgatója. Mint mondta, az oktatásra a társadalmi szolgálatuk részeként tekintenek. Arról a legnagyobb egyházaknak nincs központi szabályozása, mi alapján kell meggondolni az iskolaátvételt. A katolikus egyház sajtószolgálatától azt a választ kaptuk, hogy az egyházmegyék, a szerzetesrendek és más iskolafenntartók saját hatáskörükben döntenek arról, átvesznek-e egyes önkormányzatoktól iskolákat vagy sem, és ha igen, milyen feltételekkel. A katolikus egyház belső rendjéből adódóan ennek a kérdésnek a szabályozása országos szinten nem merült fel - írták. A reformátusoknál és evangélikusoknál úgy tudjuk, hogy ott is helyi szinten születnek meg a döntések az iskolák átvételéről. Az országos irányelv annyi, hogy vegyék figyelembe a fenntarthatóságot, az iskolák költségvetésének egyensúlyát.