Az államtitkár, a Világgazdaság című napilap által szervezett konferencián emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság (EB) szerdán kiadott jelentése szerint idén az államháztartás GDP arányos hiánya Magyarországon 2,5 százalék lesz, jövőre 2,9 százalék, és 2014-ben 3,5 százalék, bár ennek mértékét a magyar kormány vitatja. Hozzátette: az Európai Unióban átlagosan még jövőre sem lesz a hiány 3 százalék alatt, a prognózis 3,2 százalék. Cséfalvay Zoltán jelezte azt is, hogy a hiányt, 1995 óta - amióta ezt rögzíti a statisztika - még egyetlen egyszer sem sikerült 3 százalék alá szorítani Magyarországon.

Az EB jelentése szerint ugyancsak trendforduló lesz Magyarországon a GDP arányos államadósság alakulásában is, mivel a tavalyi 80,8 százalék után a ráta idén 78,4 százalékra, jövőre 77,1, 2014-ben 76,8 százalékra csökken - magyarázta az államtitkár. Az EU-ban jövőre az átlagos adósságráta várhatóan 88,1 százalék lesz - fűzte hozzá. A jövőbeni gazdasági stratégia alapja a stabilitás megőrzése és az államadósság további csökkentése emellett az önkormányzati reform és a gazdaság fehérítése lesz, bár ez utóbbi lépést a mostani Magyarországgal kapcsolatos hiányprognózisban az Európai Bizottág "nem tudta most beárazni" - mondta az államtitkár. Jövőre a 16 százalékos egykulcsos adórendszer bevezetésével befejeződik az adórendszer átalakítása, és ez az adórendszer stabilitását is jelenti - fogalmazott Cséfalvay Zoltán.     

Demján Sándor a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kijelentette: ha a kafetéria terhe a kormány javaslata alapján emelkedik, akkor a vállalkozások meg fogják szüntetni a kafetériát. Egy vállalkozásnak meg kell tartania nyereséges gazdálkodását, hogy a tőkéjét is meg tudja őrizni a fejlődés érdekében egy kedvezőbb gazdasági környezetben - magyarázta a VOSZ elnöke azzal összefüggésben, hogy a kafetéria többletterhét már nem képesek elviselni a vállalkozások. A nagyvállalkozó előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság csökkentés legjobb megoldása annak "kinövése". Hangsúlyozta azt is, hogy magyar GDP 10 százalékát kitevő, 3 ezer milliárd forint összegű brüsszeli forrást, amelyet a különböző alapokból lehet lehívni, "bűn lenne nem felhasználni".

Török Ádám akadémikus a TOP 100-hoz tartózó vállalatok működését elemezve elmondta: 2010-ben ennek a körnek csak 22 százaléka tartozik a fejlettebb, önálló fejlesztésre is képes kategóriába, például az Audi Hungaria. A legfejlettebb, önálló piaci szereplőként minősíthető kategóriába 18 százalék ( Mol, GE Hungary, gyógyszergyárak) sorolható. A többiek, összesen 60 százalék, passzív és aktív bedolgozók. A jelenlegi 10, illetve 19 százalékos adómérték egykulcsossá alakul a pénzügyi stabilitási törvény szerint 2015-ben, de most még senki sem tudja, hogy hány százalékos lesz a kulcs - közölte Vámosi-Nagy Szabolcs, az ismert adószakértő, címzetes egyetemi tanár.

A 2010-től változó adórendszer az árakat terhelő adókat helyezte előtérbe (áfa, jövedéki adó, telefon-, közműadó) a jövedelem- és nyereségadó (szja, társasági adó) típusú adók helyett - magyarázta az adószakértő. Véleménye szerint az egykulcsos, 16 százalékos adókulcs miatt kieső adóbevételeket a megemelt áfa és jövedéki adókkal illetve a válságadókkal helyettesíti a kormány, de úgy tűnik, hogy ez a változtatás kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre.