A magyar fél "viszonylag világosan" bemutatta álláspontját, "még néhány plakáttal is" nyilvánvalóvá tette, hogy meddig kíván elmenni a tárgyalások során - mondta az államtitkár a Magyar-Német Fórum (MNF) 22. közgyűlésén.

Leszögezte például, hogy a nyugdíjak csökkentése és az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszerének változtatása nem jöhet szóba. Hozzátette, a kormány az állampapír-hozamok csökkenését és biztonságot vár az IMF/EU-megállapodás révén létrejövő biztonsági hálótól, és úgy véli, hogy a megállapodás "nem csodaszer".

Hozzátette, a kormány állampapírhozam-csökkenést és biztonságot vár az IMF/EU-megállapodás révén létrejövő biztonsági hálótól, és úgy véli, hogy a megállapodás "nem csodaszer". A megállapodástól nem oldódik meg valamennyi gond, sok tennivaló marad, egyebek között a beruházás-ösztönzés és a foglalkoztatás, vagy éppen a felsőoktatási és az önkormányzati rendszer területén.

Az EB szerdán bemutatott prognózisáról azt mondta, a jelentés megmutatta, hogy Magyarország "elvégezte házi feladatát" a deficit és az adósság csökkentésében.

A GDP-arányos államháztartási hiány "a bűvös 3 százalék" alatt marad az idén és jövőre is, az államadósság csökkentését tekintve pedig Magyarország annak a csupán három tagállamból álló csoportnak a tagja lett a huszonhetek közösségében, amelyek jelentős mértékben csökkentették az adósságterhet. Az államadósság a 2010 és 2014 közötti időszakban 5 százalékponttal csökken - jelentette ki Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette, a kormányváltás óta a deficit és az adósság alakulása mellett "trendforduló" történt a foglalkoztatásban is, hiszen egyre többen dolgoznak, és a növekedés nem csupán a közfoglalkoztatás bővülésének eredménye. 

Azokkal a tanácskozáson elhangzott felvetésekkel kapcsolatban, hogy Magyarország egyre inkább halogatja az euróövezeti csatlakozásra vonatkozó kötelezettségei teljesítését, az államtitkár azt mondta, a kormány természetesen abból indul ki, hogy Magyarországnak "egyszer majd be kell lépnie az eurózónába", és mindent meg is tesz a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében.

Az adórendszer kiszámíthatatlanságát és gyakori változásait kifogásoló felvetésekre reagálva elmondta: a tervezhetőség szempontjából valóban nem volt jó az utóbbi két évben végrehajtott intézkedések sora, de a változtatások "lényeges része már lezárult és jövőre stabilizálódik az adórendszer". 

Nagy Andor KDNP-s képviselő, az Országgyűlés magyar-német baráti tagozatának elnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy a 2010 előtti években nagy mértékben megnövekedett az adósság, és nemcsak az államé, hanem az önkormányzatoké is, ami az egész ország működését veszélyeztette, ezért a kormányváltás után hozzá kellett látni az adósságcsökkentéshez.

Ugyanakkor az emberektől már nem lehetett több áldozatot elvárni, hiszen az átlagjövedelem csupán havi 500 euró, ezért a lakosság, a vállalati szféra és a bankrendszer közti tehermegosztás politikáját kellett alkalmazni.

Ez sértette német cégek érdekeit is, részben ennek hatására Magyarországról "borzalmas kép alakult ki a német nyilvánosságban" - mondta, hozzátéve: ebben a kormány is hibás, mert nem ismerte fel "a pr-munka fontosságát és a nyilvánosság jelentőségét", és nem magyarázta el partnereinek, hogy mi áll intézkedései hátterében. 

A rossz magyar országkép kialakulásának egy további oka pártpolitikai természetű. A Fidesz kétharmados választási győzelme nyomán az ellenzéknek a politikai tér egyharmadán kell osztoznia, és az MSZP "nagy pártból kis párt lett" - mondta Nagy Andor. Az ellenzéki erők így mozgósították külföldi médiakapcsolataikat, és ezeken keresztül támadták az Orbán-kormányt és a miniszterelnök személyét - tette hozzá.