Több mint 14 órás tanácskozás után csütörtök hajnalban megszületett az a döntés, mely az Európai Bizottság (EB) belső piaci biztosa szerint "történelmi jelentőséggel" bír. Az Európai Unió (EU) pénzügyminiszterei hosszú vajúdás után megegyeztek az európai bankunió első eleméről: az eurózóna bankjait 2014. március elsejétől az Európai Központi Bank (EKB) felügyeli majd. A döntés egyelőre mintegy 200 uniós nagybankot érint. A pénzügyminiszterek elmondták, hogy először a legfontosabb és legsérülékenyebb pénzintézeteket veszi az EKB felügyelet alá az eurózónában. A közös bankfelügyelethez – Single Supervisory Mechanism (SSM) – vezető út pedig nyitva áll bármelyik eurózónán kívüli uniós tagállam előtt.

A bankfelügyelet működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak, melynek keretein belül a bankfelügyelet létrejön, egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra. A közös uniós bankfelügyelet minden egyes részletét egyelőre még nem dolgozták ki, de Wolfgang Schäuble német tárcavezető meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül karácsonyra megoldást találni a bankfelügyelet részleteinek kidolgozására.

A döntés enyhítheti a nyomást az uniós vezetőkön, akik csütörtökön és pénteken Brüsszelben évadzáró uniós csúcson vesznek részt, ahol a 27-ek más komoly problémákkal tudnának foglalkozni.

Erre várt szinte mindenki

Az uniós pénzügyminiszterek döntését hatalmas várakozás előzte meg, mivel a piacok és a befektetők is arra vártak, hogy végre olyan döntés szülessen, mely megfelelőbb módon kezeli az államok és a bankok szétválasztását. A legfőbb probléma ugyanis eddig az volt, hogy ha egy gazdasági válságtól sújtott országban a csőd szélére került egy bank, akkor azt az adott országnak kellett kisegítenie. Írország például több mint 60 milliárd eurót, éves GDP-jének mintegy harmadát volt kénytelen megszorult bankjaiba pumpálni, és ez hatalmas nyomást helyez az ország költségvetésére.

Az EU pénzügyminiszterei 14 órás tanácskozás után hozták meg a döntést

AFP / Georges Gobet

A közös bankfelügyelet felállításával így megindult az a folyamat, melyről még júliusban határoztak a pénzügyminiszterek, hogy a bankfelügyelet felállítása után az uniós mentőalapok (az ideiglenes EFSF és az állandó ESM) közvetlenül tőkésíthessék újra a bankokat - ezáltal megvédve az államokat, hogy a bankkonszolidációval romba döntsék a költségvetésüket. (Arról egyébként egyelőre nincs döntés, hogy mikortól indulhat meg a közvetlen újratőkésítés).

A közös bankfelügyelet ugyanakkor komoly mértékben puhult az eredeti javaslatokhoz képest. Franciaország például azt szerette volna elérni, hogy az eurózóna összes bankja kerüljön az EKB felügyelete alá, míg a németek csak a nagyobb bankokat akarták becsatornázni. A soros ciprusi elnökség egy olyan kompromisszumot tett le az asztalra, miszerint csak azok a pénzintézetek kerülnének a közös uniós ernyő alá, melyek 30 milliárd eurónál több pénzügyi eszközt kezelnek, vagy eszközeik országuk GDP-jének 20 százalékát meghaladják vagy legalább két országban működnek. A javaslattal a tervezett 6 ezer bankból így mindössze kétszáz kerül az EKB felügyelete alá, mindegyik tagállamban legalább három nagybank felügyelet alá kerül.

A 2014-es kezdetig a 2010-ben felállított Európai Bankhatóság (EBA) kidolgozza az egységes szabályrendszert és az uniós felügyeleti szabályok megvalósítását. A másfél év múlva működésbe lépő bankfelügyelet ezek után olyan jogosítványokat is kap majd, melyek segítségével egyes bankokat – amennyiben nem követik a szabályokat – akár be is zárathat.

A válság egységbe kovácsol - vagy mégsem?

A döntésnek azonban nem mindenki örül. Az Európa pénzügyi központjának otthont adó Egyesült Királyság már az ötletelgetés kezdete óta élesen tiltakozott a terv ellen. A mostani döntéssel a britek is egy kicsit elégedettek lehetnek, mivel olyan különleges szavazati jogokat sikerült kiharcolniuk, melyek megvédik a londoni City szerepét a globális pénzügyi világban. A britek mellett a svédek is kimaradnak a bankunióból, akik egyre több kérdésben együtt szavaznak az angolokkal. Anders Borg svéd pénzügyminiszter szerint ugyanakkor sikerült megtalálni azt az egyensúlyt, hogy a kívül maradók se járjanak rosszul.

A döntés ugyanakkor komolyan megosztja a többi gazdagabb uniós ország közvéleményét. Legfőképpen azért, mert elvben hiába működik a tagállamoktól lényegében függetlenül az állandó mentőalap, a 700 milliárd eurós ESM-et a 17 eurózóna tag dobja össze ESM-ben lévő részesedésüknek megfelelően, vagyis lényegében az ő adófizetőik állják a cechet. Ez sokaknak nem is tetszik, Németországban minden bizonnyal kampánytéma is lesz az ügy a jövő ősszel esedékes parlamenti választásokon.

Magyarország szinte kizárt, hogy kimaradjon

Az északi országok mellett ugyanakkor egyes közép-európai tagállamok – leginkább Csehország, Lengyelország és Magyarország – is berzenkedtek a közös uniós bankfelügyelet ellen. Ezen országok legfontosabb ellenérve az volt, hogy míg bankrendszerük jelentős része (70-80 százaléka) nyugat-európai kézben van, vagyis az anyabankok többsége minden bizonnyal az SSM hatálya alá kerül, addig ezen országoknak nem lesz szavazati joguk a felügyeletben.

Azért nem lesz mindenható az Európai Központi Bank

AFP / Daniel Roland

A közép-európai országok problémájára ugyanakkor  válasz született csütörtökön: a nem eurózóna, de bankfelügyeleti tag országok majdnem ugyanolyan szavazati jogot kaphatnak, mint a közös fizetőeszközt használó államok. Az erről szóló végleges döntést az EKB kormányzótanácsa hozza meg. Ha itt olyan döntés születne, mellyel az érintett tagállam nem ért egyet, akkor lehetőség van további egyeztetésekre. Vagyis az uniós szervek nyitottak a megoldásra. Emellett pedig az SSM szoros kapcsolatban marad majd a részt vevő államok bankfelügyeleteivel is, így azok a félelmek is alaptalannak bizonyulhatnak, hogy a nemzeti hatóságokat marginalizálják.

A fentiek tükrében így Magyarországnak szinte nem is marad más lehetősége, mint belépni a közös felügyeletbe. Ezzel kétségtelenül szoros szabályrendszerbe kényszerítjük magunkat, ami nem feltétlenül tetszik az Orbán-kormánynak. Ám e lépéssel olyan védőrendszerbe lépnénk be, mely segítené a rendszerszintű problémák kiszűrését, esetleges bankbedőléseket is megakadályozna. Emellett pedig az is elkerülhetővé válna, hogy a bankok pénzügyi gondjai az állami költségvetést terheljék meg.