Matolcsy: a magyar szabadságharc mentheti meg Európát

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint két jövő áll Európa előtt, amelyek harcolnak egymással: az egyik szerint az EU-ból szuperállamot kell csinálni és központosítani mindent, míg a másik szerint meg kell őrizni a nemzetállamokat, felül kell vizsgálni a központosítást, de az egységes belső piacot ki kell terjeszteni, akárcsak az emberek, a tőke és az információ szabad áramlását.

Matolcsy szerint az első változatból az következik, hogy a nemzetállamok elsorvadnak, majd kiiktatják a demokratikus választási rendszereket, és visszasüllyedünk a diktatúra világába. A miniszter szerint már most egy "Európai Posztdemokratikus Köztársaságok Uniójának" vagyunk a tagjai.

"A mi cseh, lengyel, magyar, szlovén, litván, bolgár, spanyol, ír, svéd, angol szabadságharcunk nem csupán gyerekeink jövőjéért folyik, hanem Európa jövője a tét" - írja Matolcsy, aki szerint azért van szükség a nemzetállamok önállóságára és "szabadságharcára", mert így lehet biztosítani a demokratikus döntéshozatalt, és az egyéni és közösségi szabadságokat.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a korábbi, erővel végrehajtott egyesítési kísérletek is kudarcot vallottak, és ugyanígy kudarcot vallana egy európai szuperállam létrehozására tett kísérlet is. Mint írta, ezzel szemben a regionális egyesítési kísérletek sikeresek voltak, mint a német, vagy az olasz egység megteremtése.

Túry Gergely

Matolcsy szerint azonban 1990 után megfordultak a trendek, a vegyes nemzetállamok pedig elkezdtek felbomlani: Európa a homogén nemzetállamok felé halad. A miniszter szerint ez azért van, mert a gazdasági teljesítmény alapja a kultúra, az értékrend, valamint az egyéni és közösségi viselkedés, ha pedig a központosítást erőltetik a nagy európai államok, akkor annak gazdasági lemaradás, pénzügyi mentőcsomagok, instabil politika lesz a következménye.

"Jobb gazdag és boldog európainak lenni, mint szegénynek és boldogtalannak: ezért kell győznünk a szabadságharcban" - írja Matolcsy.