Nagyon pozitív változásként értékelik az érintett területek szakértői, hogy a kormány kedvezőbbé teszi az Otthonteremtés Program támogatott lakáshiteleit. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn jelentette be, hogy az eddigi konstrukciót több ponton módosítja: az államilag támogatott hitelek kamattámogatása nem fog fokozatosan csökkeni a támogatás ötéves időszakában, emellett nagyobb összegű kölcsönt is lehet majd igényelni, emelkedik a támogatott lakások értékhatára, lakásbővítésre is adnak támogatott hitelt, és kitolják a bajba jutott adósok lakásának megvásárlására szabott határidőt.

A változtatás elkerülhetetlen volt, ugyanis ha a kormány a lakáspiacon és a hitelezésen akarja élénkíteni a gazdaságot, akkor valahogyan vonzóbbá kell tennie a lakáshiteleket. Ez az első konstrukcióval nem sikerült, sőt kudarcnak bizonyult a program, és nem hozta meg a kormány által várt lakáspiaci élénkülést sem. Az OTP-nél eddig mindössze 500-an vették igénybe a támogatott hitelt, ami nagyon kevés, összehasonlítva például azzal, hogy amikor csúcsra járt a hitelezés 5-6 évvel ezelőtt, egy-egy bank hetente kötött több ezer hitelszerződést.

A bankoknak sem nagyon kellett

A jelenlegi állami kamattámogatású hitellel számos probléma van, így nem is baj, hogy megváltoztatja a kormány. Az előírások egy része elriasztja az ügyfeleket, sok potenciális ügyfél számára pedig bonyolult és követhetetlen a támogatás rendszere. Emellett a bankok is csak félve vágtak bele a támogatott hitelekbe. A BankRáció.hu pénzügyi összehasonlító portál kalkulátora szerint jelenleg csak 7 pénzintézetnél lehet kamattámogatásos hitelt kapni, és némelyik bank nem is kínálja a kamattámogatási program összes elemét.

Fazekas István

A Raiffeisennél például csak késedelmes vagy felmondott hitellel terhelt ingatlan vásárlására adnak támogatott hitelt, az UniCredit Bank pedig csak használt lakás vásárlására kínál otthonteremtő kamattámogatást. Mindezek miatt várhatóan nagyon jó hatása lesz, ha a kormány változtat. Meg kell jegyezni azonban, hogy a lakossági hitelezés élénkülése erősen korlátozott a háztartások eladósodottsága miatt, és a szakértők szerint a kamattámogatás önmagában nem hoz trendforduló a lakáspiacon.

Fix törlesztő részlettel számolhatunk  

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az ötéves támogatási időszakban nem csökken az állami kamattámogatás. A jelenlegi kamattámogatás akár több mint 5 százalékkal is csökkentheti azt a hitelkamatot, amit támogatás nélkül kellene fizetnie a hitelfelvevőnek. Így például egy 13 százalékos THM-et 8 százalék alá is csökkenthet a kamattámogatás (ha az ügyfél mindenben a legjobb kondíciókat kapó csoportba tartozik: a magas támogatáshoz fontos például, hogy 3 gyermeke legyen és 250 ezer forintnál többet keressen havonta).

Az első konstrukciónál a potenciális ügyfeleket elriasztotta, hogy a kamattámogatás mértéke az ötéves támogatási időszakban évről évre csökken, így a törlesztési terhek fokozatosan emelkednek – mondta Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője. A cég számításai szerint a példában szereplő 8 százalék alatti THM a törlesztés második évében már 8,3 százalék, a negyedik évben 9,14 százalék, a hatodik évtől pedig már a piaci kamatozásnak megfelelő 11-12 százalék közelében van.

Amennyiben a kormány kiveszi a támogatás fokozatos csökkentését a konstrukcióból, az azért lehet jó az ügyfeleknek, mert így öt évig alacsonyabb, fix törlesztő részlettel számolhatnak. Az NGM közleményébe nem került be, de a bankok felől azt lehet hallani, hogy a kormány a konstrukcióba még azt is be fogja illeszteni, hogy a támogatás az ötödik év után sem szűnik meg, hanem akkor kezd majd el fokozatosan csökkenni. Fontos kérdés még az is, ami az NGM közleményében nem szerepel, hogy a támogatás mértékét növeli-e a kormány.

Túl szűk volt az eddigi támogatás

A BankRáció.hu szakértője szerint az is pozitív változtatás, hogy új lakás vásárlása esetén 10 millió forint helyett 15 millió forint, használt lakás vásárlása, illetve korszerűsítés esetén 6 millió forintról 10 millió forint kölcsönösszegig ad majd az állam kamattámogatást. Ez azért jó, mert a támogatással felvehető összegek csak ritka esetben voltak elegendőek egy lakásra, így előfordult, hogy az ügyfeleknek egy kiegészítő hitelt is fel kell venniük. A második hitel azonban már piaci kamatozású, ráadásul a hiteligényléshez szükséges költségek egy részét is ki kell fizetni még egyszer (pl. földhivatali költség, tulajdoni lap lekérése, közjegyzői díj). Az új szabállyal már ezek  az eljárási problémák elkerülhetőek lesznek.

Hasonlóan jó hatása lehet annak is, hogy a támogatott használt lakás értékhatára emelkedik, és az állam 15 helyett 20 millió forintos vételárig támogatja a lakásvásárlást. Így ugyanis többen tudják igénybe venni a támogatást. Az Otthon Cetrum szakértői szerint ez a lakáspiac szempontjából azért lehet pozitív változás, mert ezzel 50 százalékos önerő esetén maximálisan kihasználható lesz a támogatás. A piacon lényegében csak használtlakások cserélnek gazdát, az újépítésű eladások alig 5 százalékát adják a teljes forgalomnak. A 20 milliós felső vételárhatár azt is jelenti, hogy a vevők előtt a használtlakás piaci kínálat egy újabb szegmense nyílik meg, ami főleg Budapesten jelenthet egy jóval szélesebb, kamattámogatással elérhető lakás kínálatot.

Még nem teljes a kép

A BankRáció.hu szakértője szerint az is helyes lépés a kormány részéről, hogy a második konstrukcióban már nemcsak korszerűsítéshez, hanem bővítéshez is lehet támogatott hitelt kapni, ugyanis gyakran előfordul, hogy egy lakásvásárlónak nem arra van szüksége első körben, hogy energetikailag korszerűsítse a lakást, hanem arra, hogy például lakhatóvá tegye a tetőteret.

Fazekas István

Az NGM terveiben az a legjobb a hitelszakértő szerint, hogy a bajba jutott adósok lakását vásárlóknak járó kamattámogatást jövő év végéig lehet igényelni. A kormány ezzel akarta élénkíteni a lakáspiacot, viszont eredetileg csak az idei év végéig szabott határidőt. Ez nagyon kevés, tekintve, hogy augusztustól lehet igényelni az első támogatott hiteleket. Így jövőre is marad olyan állami segítség a bajban lévő hiteleseknek, akik a eddigieket nem vették igénybe, vagy még nem volt rá szükségük.

A változtatási tervekről szóló hírek azonban egyelőre nem érintenek egy fontos területet. Az eladói nyilatkozat, amiben a használtlakás eladója arra vállal kötelezettséget, hogy a vételárat egy éven belül lakásvásárlásra fordítja, sok esetben hátráltatja, vagy meghiúsítja, hogy a vevő kamattámogatott hitelt igényeljen. A fenti pozitív, remélhetőleg a konstrukció népszerűségét fellendítő változások mellett ezt a pontot is érdemes lenne felülvizsgálni.