Nagyon sok hitelszerződésben lehet hibát találni, és az adósok számos pert nyerhetnek, ha megalapozott kifogással élnek egyes banki eljárásokkal szemben. Ez következik abból az iránymutatásból, amit a Kúria múlt héten tett közzé a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításainak tisztességtelenségéről. A 10 pontos terjedelmes indoklással kiadott vélemény nagyon sok szempontból támadhatóvá teszi a hitelszerződéseket, így az iránymutatásnak várhatóan nagy hatása lesz a devizahiteles ügyekre.

A Kúria az iránymutatással kinyilvánította, hogy milyen szempontokat fognak figyelembe venni a bírók a bankok elleni perekben - mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, devizahiteles ügyekkel is foglalkozó ügyvéd, és úgy vélekedett, a Kúria tulajdonképpen perre buzdít, hiszen az iránymutatás nem más, mint egy "szamárvezető" az ügyvédeknek, hogy mit tegyenek ilyen ügyekben az ügyfelek érdekében.

Nem kötelező, de mégis

A Kúria (a Legfelsőbb Bíróság jogutódja 2012-től) márciusban munkacsoportot állított fel, hogy peres eljárások nyomán elemezze, milyen szempontok szerint vizsgálhatja a bíróság, hogy tisztességtelenek voltak-e a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításokról szóló kikötései a fogyasztói kölcsön- és lízingszerződésekben, valamint a hozzájuk kapcsolódó banki dokumentumokban. A Kúriának ez évtől van joga iránymutatást adni a bírósági gyakorlat egységesítésére, aminek érdekében egy-egy témához joggyakorlat-elemző csoportot állíthat fel. A Kúria illetékes kollégiuma (a polgári, a büntető vagy a közigazgatási-munkaügyi) ennek a munkacsoportnak a részletes elemzése nyomán formál véleményt, ami az adott ügyben a Kúria hivatalos iránymutatásává válik. A joggyakorlat-elemző csoport munkájának eredménye ebben az esetben egy több mint 100 oldalas tanulmány volt, amelyben az eddigi bírósági döntéseket összefésülték a magyar jogszabályokkal.

Bár a törvény betűje szerint a Kúria véleménye nem kötelezi a bírókat, de azt a gyakorlatban a bíróságok mégis követik, hiszen a kollégiumi állásfoglalások a legfelsőbb bírói szervnek az adott ügykörben ítélkező bíráinak szakmai álláspontját tükrözik, így szociológiailag megkerülhetetlenek – mondta a hvg.hu-nak Sepsi Tibor ügyvéd, alkotmányjogász. Amellett, hogy a Kúria iránymutatása szakmai konszenzust képvisel, egy konkrét per felülvizsgálati eljárásában, amikor a Kúria jár el, a végső szó azé a bíróé, aki az iránymutatás megfogalmazásában közreműködött. Mindehhez azonban az is hozzátartozik, hogy egyrészt nagyon különbözőek a valóságos tényállások. Másrészt maga a vélemény is erősen absztrahál: ez azt jelenti, hogy egy ügyben eljáró bíróságnak mindig az egyedi, peresített általános szerződési feltételek konkrét szövege alapján kell majd értelmeznie és mérlegelnie a Kúria véleményét.

Tömegperek jönnek?

Egy devizahiteleseket védő ügyvéd nagy horderejű változásként emelte ki, hogy a Kúria véleménye szerint közérdekű kereset is indítható egy szerződési feltétel érvénytelenítése érdekében. Ez gyakorlatilag lehetőséget teremt arra, hogy az ügyészség vagy a feljogosított szervezetek „tömegpert” indítsanak, amelyre általános érvényű határozatot hozhat a bíróság. Ilyen esetben egy per megnyerése mindenkire kihatna, aki olyan típusú szerződést kötött vagy annál a banknál kötötte meg – érvelt az ügyvéd.

A bankok jogászai ennek horderejét tompítani próbálják: szerintük eddig is fennállt az ügyészség által indítható vagy a PSZÁF által kezdeményezhető közérdekű kereset lehetősége, és volt is rá példa. Úgy látják, hogy a Kúria most csak azt fogalmazta meg konkrétabban az iránymutatásban, hogy a hitelszerződéshez kapcsolódó általános szerződési feltételek bármilyen formában történő egyoldalú módosítása a kamat, a költség és a díj vonatkozásában (ideértve a hirdetményt is) már megtámadható közérdekű keresettel függetlenül attól, hogy az egyáltalán alkalmazásra került-e.

Hangsúlyt kapott a tisztességtelenség

Sok adós és az ügyüket képviselő szervezetek vallják, hogy a bankoknak egyáltalán nincs joguk az egyoldalú szerződésmódosításra, és emiatt érvénytelennek kellene nyilvánítani a hitelszerződéseket. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) azonban lehetőséget ad az egyoldalú szerződésmódosításra. Ez egy életszerű szabály, azért van rá szükség, mert a megállapodások feltételei menet közben változhatnak. Az egyoldalú módosítás joga teszi lehetővé például azt, hogy egy bérleti szerződést úgy kössenek meg, hogy a bérbeadó évente egyoldalúan megemelhesse a díjat az inflációval. Azonban az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét a hitelintézetek esetében a kamatra, a díjra és a költségre korlátozza a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.). Ha tehát a bank nem csak ezekkel az elemekkel kapcsolatban köti ki előre, hogy egyoldalúan módosíthat az adós számára kedvezőtlenül, akkor jogszabályba ütközik, és ha bíróságra kerül az ügy, semmissé válhat a kikötés.

Akkor is lehet azonban hibát találni a hitelszerződésben vagy a hozzá tartozó általános szerződési feltételekben, ha a hitelintézet mindenben jogszerűen járt el. Az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése vagy alkalmazása ugyanis ettől még lehet tisztességtelen, és a bíróság semmissé teheti az ennek alapján végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítást. Egy neve elhallgatását kérő, devizahiteles ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint a Kúria iránymutatásában éppen az a legfontosabb, hogy kimondja: egy hitelszerződés vagy egy része nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet érvénytelen, hanem tisztességtelen kikötés miatt is.

Erre az teremt lehetőséget, hogy a jogszabályok nem írják le konkrétan, hogy mit köthet ki a pénzintézet az adóssal szemben, csak a kereteket adják meg, amelyeket később a szerződésben és a hozzá tartozó általános szerződési feltételekben töltenek meg tartalommal. A jogszabály (ez esetben a Hpt.) nem mondja meg például, hogy mikor emelhet kamatot, díjat vagy költségelemet a bank egyoldalúan, mint ahogyan azt sem részletezi, hogyan kötheti ezt ki előre. Így előfordulhat például, hogy a bank a hitelszerződéssel és az általános szerződési feltételeivel betartott minden előírást, de úgy írta meg vagy úgy ismertette a hitelszerződést, hogy az ügyfelének esélye sem volt megérteni a rá vonatkozó feltételeket. Ebben az esetben nem ütközik jogszabályba az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése, de tisztességtelen, így utólag emiatt is érvényteleníthető. A bankokat képviselő jogászok ezt is próbálják elbagatellizálni. Szerintük nem újdonság, hogy tisztességtelen kikötés miatt is lehet érvénytelen egy szerződés vagy egy része.

Semmit sem ér a kódex

A bankok inkább azon lepődtek meg, hogy a Kúria véleménye szerint az egyoldalú szerződésmódosítás akkor is lehet tisztességtelen, ha a bank egyébként a Magatartási Kódexnek megfelelően kötötte ki az egyoldalú változtatás lehetőségét. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Magatartási Kódex nem jogszabály, és a bíróságok eddig sem lehettek tekintettel a kódexre. Az újdonság valószínűleg az a Kúria iránymutatásában, hogy ezt leszögezte, és közzétette, nemcsak a bíróságoknak adva iránymutatást, hanem az adósokat képviselő ügyvédeknek is.

Így a Magatartási Kódex a bankoknak már semmit sem fog érni, és utólag csúnya átverésként könyvelhetik el a kalandot, amelybe még a Bajnai-kormány rángatta bele őket. A kódex ugyanis 2009-ben úgy született, hogy a kormány a bankok önszabályozására bízta az egyoldalú szerződésmódosítások problémájának megoldását. Akkoriban úgy tűnt, hogy ez nem teljesen a bankok maguknak összeállított kódexe, hiszen a megírásában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a kormány is bábáskodott, és végül Bajnai Gordon, valamint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke ünnepélyes keretek között alá is írta. Így félig-meddig már jogszabálynak hatott a dokumentum, és a bankok valószínűleg el is hitték ezt. Ez abból derül ki, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja említ olyan pereket, amelyekben a bankok azzal védekeztek, hogy azért nem lehet tisztességtelennek tekinteni az egyoldalú szerződésmódosításukra vonatkozó kikötésüket, mert az megfelelt a Magatartási Kódexnek.

Valószínűleg az sem javít ezen a helyzeten, hogy a kódex legfontosabb része végül valódi jogszabályi formát is kapott. A szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló 275/2010-es kormányrendeletbe ugyanis beemelték azt az oklistát, amellyel a bankok a kódexben megszabták maguknak, hogy milyen okok bekövetkezése esetén emelhetik meg egyoldalúan a hitelkamatokat. Volt is olyan hitelintézet, amely a kormányrendelettel védekezett a bíróságon, de a joggyakorlat-elemző csoport tanulmányából az olvasható ki, hogy nem volt olyan hitelintézet, melyet a kormányrendeletre alapozva mentettek fel. A Kúria iránymutatása is azt sugallja, hogy még a kormányrendelet betartása ellenére is vizsgálható és megállapítható a szerződésmódosítás tisztességtelensége.

Régen is tisztességesnek kellett lenni

A Kúria iránymutatása alapján a tisztességtelenség miatt indított perekben a bankok azzal sem igazán védekezhetnek, hogy a szerződéskötéskor megfeleltek az akkor hatályos jogszabályoknak. A 2006-ban hatályos hitelintézeti törvény alapján például még nem kellett olyan szigorú fogyasztóvédelmi elvárásokat teljesíteniük, mint amilyeneket a 2009-től hatályos módosított törvény már előír. A Kúria véleménye ugyan elismeri, hogy a bíróság nem marasztalhatja el a bankot visszamenőlegesen olyan későbbi szabályok alapján, amelyek a szerződéskötéskor még nem voltak érvényben. Azonban a vélemény szerint az adós ilyen esetekben is hivatkozhat arra, hogy tisztességtelen volt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötése. Az iránymutatás alapján ugyanis a Ptk. már régóta tartalmazza a tisztességtelen szerződési kikötésekre vonatkozó szabályt, így ha nem a Hpt.-re, akkor a Ptk.-ra hivatkozva lehet ezt megállapítani.

A Kúria véleménye végeredményben azt mondja ki, hogy a jogszabályok alapján a bankoknak már akkor is tisztességesen kellett megkötniük a szerződéseket, amikor a hitelintézeti törvény még nem kötelezte őket a jelenlegi szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok betartására. Másképpen fogalmazva a Kúria szerint, ha egy hitelintézet helyesen értelmezte az akkor hatályos jogszabályokat, akkor 2006-ban ugyanúgy tisztességes szerződést kötött az ügyfelével, mint később, amikor a törvény megerősítette a fogyasztók jogait. Így elképzelhető, hogy a bíróságok gyakorlatában az a szemlélet fog erősödni, hogy a korábbi kevésbé szigorú fogyasztóvédelmi szabályokba bele kell érteni a mostani szigorúbb szabályokat. Ennek alapján a bankok azon aggódhatnak, hogy bármelyik ügyfelük bíróságra mehet és kérheti egy évekkel ezelőtt kötött szerződés tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen kikötés érvénytelenítését.

A bíróság segíthet az adósnak?

A bankok számára egy másik kritikus pont lehet az iránymutatásnak az a pontja, miszerint a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, ha az általános szerződési feltétel érvénytelensége megállapítható. Egy devizahiteleseket képviselő ügyvéd szerint az iránymutatás egyik legnagyobb elvi jelentősége ez, hogy kötelezi a bíróságokat bizonyos jogi szempontok indítvány és kérelem nélküli vizsgálatára, ami nagyon jó hír az adósoknak. Ez egyes értelmezések szerint szabad kezet ad a bíróságoknak, hogy segítsenek a pert indító adósnak. A bíróságnak ezen kívül a már nem érvényes vagy nem alkalmazott szerződési feltétel érvényességét is vizsgálnia kell. Ez gyakorlatilag azt eredményezheti, hogy hivatalból bizonyít a bíróság, pedig a jogszabályok szerint ez tilos.

Egyes banki jogászok most attól tartanak, hogy a bíróságok, hibákat keresve át fogják vizsgálni az eléjük kerülő teljes szerződéseket, pedig a jogszabályok szerint csak azzal foglalkozhatnának, amivel az adós hozzájuk fordul. Egy ezzel ellentétes álláspont szerint viszont ez nem ennyire radikális iránymutatás, és csak arra utal, hogy a bíróságoknak a nyilvánvaló tisztességtelenséget észlelniük kell. Azonban több jogász úgy látja, hogy egy pénzügyi szerződés esetén, amelyben gyakorlatilag minden mindennel összefügg, ez már teljes bizonyítást fog eredményezni.

Árazási elveket is vizsgálhat a bíróság

A bankoknak most amiatt is fájhat a fejük, hogy a bíróságok a Kúria iránymutatása miatt az eléjük kerülő ügyekben azt is vizsgálni fogják, hogy milyen árazási elvek alapján kötötték ki egyoldalúan a kamat-, díj- vagy költségemelés lehetőségét. A törvény eredetileg azt írja elő, hogy ezek a kikötések nem tekinthetők tisztességtelennek, ha egyébként világosak és érthetőek. Viszont a Kúria a véleményében úgy olvassa ezt a törvényi helyet, hogy a tisztességtelenség akkor is megállapítható és szankcionálható, ha a felek közti egyenjogúság, a jogosultságok és kötelezettségek egyensúlya megbomlik. Vagyis a bank tisztességtelen volt, ha visszaélt az adóssal szembeni erőfölényével, és olyan árazási elvet használt az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésekor, amely lehetővé teszi számára például azt, hogy a kiinduló helyzetben meghatározott nyereségét menet közben, egyoldalú díjemelésekkel növelje. Ennek megállapításához a bíróságoknak várhatóan komoly szakértői segítséget kell majd igénybe venniük.

Egy másik fontos rész az iránymutatásban, hogy akkor tekinti indokoltnak az egyoldalú szerződésmódosítást, ha a körülmények változása a banknak a rendes üzleti kockázatot meghaladó érdeksérelmet okoz. A rendes üzleti kockázat azonban szintén egy elég sokféleképpen értelmezhető fogalom, így a bankok emiatt is számíthatnak perekre. A Kúria véleménye lényegében az, hogy a bankok előre látnak, kezelnek és a jogszabályok alapján kötelesek is kezelni bizonyos kockázatokat, így ezek rendes üzleti kockázatnak tekinthetők. Emiatt, ha a bank egy olyan körülményre kötötte ki, hogy egyoldalúan módosíthatja a szerződést, amelyet egyébként előre láthatott, akkor tisztességtelenül járt el. A válság kitörése minden bizonnyal nem ilyen körülmény volt, de erre a pontra illik például az a korábbi években jellemző fogás, hogy a bankok úgy próbáltak új adósokat szerezni, hogy alacsonyabb hitelkamatokat kínáltak, majd a szerződés megkötése után pár hónappal megemelték azokat.