A fórumot a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a Magyar-Török Gazdasági Vegyes Bizottság ülése keretében rendezte; az eseményen több mint 30 török és csaknem 40 magyar cég vett részt.

Szijjártó Péter közölte: a februári budapesti tárgyalások napirendjén szerepel a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése, és új területek bevonása a gazdasági együttműködésre, elsősorban az ipari, a mezőgazdasági és közlekedési együttműködés területén.

Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben négyszeresére nőtt a Magyarország és Törökország közötti áruforgalom, 2011-ben megközelítette a 2,5 milliárd dollárt. A Törökországhoz fűződő jó kapcsolat kiemelt jelentőségű Magyarország számára - jelezte, hozzáfűzve, hogy Törökország Magyarország számára az Európai Unión kívüli országok sorában a hatodik legfontosabb külkereskedelmi partner.

A külügyi és külgazdasági államtitkár, párhuzamot vonva Magyarország és Törökország között, kiemelte: olyan országok ülnek most itt, amelyek a jelenlegi körülmények ellenére is csökkenteni tudják államadósságukat, költségvetési hiányukat pedig tartósan 3 százalék alatt tudják tartani, ami a mostani törékeny nemzetközi gazdasági viszonyok között különösen fontos. 

Törökország az elmúlt időszakban "megsüvegelendő" gazdasági teljesítményt nyújtott, hiszen 2010-ben és 2011-ben is 8 százalék feletti gazdasági növekedést tudott produkálni, idén pedig immár Magyarországon is növekedési fordulat lesz - emelte ki Szijjártó Péter. 

A török miniszterelnöki látogatás kapcsán elmondta: a látogatás súlyát emeli az a tény, hogy Törökország két, európai értelemben is stratégiai fontosságú ügyben is kulcsszereppel bír. Ezek egyike az energiabiztonság, a másik pedig a távol-keleti és kaukázusi áruk Európába szállítása.

Az energiabiztonságról Szijjártó Péter kifejtette: szerződéses formában is eldőlt, hogy az azerbajdzsáni gáz Törökországon keresztül fog eljutni Európába; az erről szóló kormányközi megállapodást 2012 júniusában írták alá. 

Magyarország számára különösen fontos, hogy a Tanap vezeték végétől a Nabucco West vezetéken folytassa útját az azeri gáz Európába - jelezte az államtitkár. Mint mondta, az áruszállítás területén egy korábbi megállapodásnak megfelelően a magyar vállalatoknak lehetőségük lesz részt venni a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal fejlesztésében, esetleges továbbfejlesztésében annak érdekében, hogy kaukázusi és távol-keleti áruk Magyarországon keresztül jussanak el Európába.

Szijjártó Péter kiemelte: a magyar és a török cégek közötti együttműködés fejlesztése remekül illik a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikájába. Hozzáfűzte: a kormány szerint a kooperáció elmélyítésére kínálkozó lehetőségek leginkább az energetika, az egészségipar, a járműgyártás, az állattenyésztés, az információs és kommunikációs technológia, valamint a környezetvédelmi ipar területén állnak rendelkezésre.

A vállalatközi együttműködések dinamizálása érdekében a kormány aktívabbá tette exporthitelezési és exportbiztosítási politikáját, és folyamatos lépéseket tesz a befektetési környezet minél vonzóbbá tételére. Utóbbira példaként említette a beruházási támogatásokat, a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, valamint a 10 százalékos társasági adó bevezetését.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatos a fejlődés a vállalatok közötti együttműködés területén, hiszen 2011 végén már 41 vállalat működött Törökországban magyar tőkével, az utóbbi időszakban pedig három magyar cég alapított vállalatot Törökországban. 

A kormány komoly együttműködési lehetőséget lát abban, hogy Törökországban jelenleg is zajlik négy nagy energiaipari vállalat privatizációja, és ha magyar vállalatok is érdeklődnek ez iránt, az újabb platformot nyit az együttműködési lehetőségeknek.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy a Magyar-Török Gazdasági Vegyes Bizottság csütörtöki ülésén áttekintik a gazdasági együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. 

Recep Akdag török egészségügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: reméli, hogy a fórum eredményeképpen fellendülnek a török-magyar gazdasági kapcsolatok. Kifejtette: Törökország fejlődő országként fontos szerepet játszik a világgazdaságban, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is gazdasági növekedést könyvelhetett el. Ha a munkaerőt jól fejlesztik és oktatják, az hatalmas erő lesz a kezünkben - vélekedett. 

A magyar és a török üzletemberek együttműködése és a közös üzletek befektetéseket hozhatnak mindkét országban - emelte ki. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2012 első tíz hónapjában a Törökországba irányuló magyar export 292,1 milliárd forintot, az import 95,8 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi mérleg 196,3 milliárd forint többletet mutatott. 

Az import tavaly január-októberben 15,4, az export pedig 4,1 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.