Az Európai Bizottságnál úgy vélik, hogy a telefonadó uniós jogot sért, a távközlési szektorra kivetett adóteherből származó bevételt az állam ugyanis - az uniós előírásokkal ellentétben - nem a telekommunikációs szektorra, a távközlési infrastruktúra fejlesztésére fordítja - mondta egy bizottsági forrás az MTI-nek.

Az uniós forrás szerint a bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, amivel az uniós jog szerint elindult a kötelezettségszegési eljárás. A tisztviselő arról is beszélt, hogy a 2012-ben a telefonhívásokra és a szöveges üzenetekre kivetett adó a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó kivezetését követi, és a bizottság a különadó miatt is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, azt az ügyet pedig jelenleg az Európai Bíróság tárgyalja.

Stiller Ákos

A bizottsági forrás arra is részletesen kitért, hogy a brüsszeli testület megítélése szerint a telefonadó - akárcsak a különadó - az úgynevezett engedélyezési irányelvvel ütközik, mégpedig azért, mert a bizottság úgy véli, hogy bár az adót Magyarország kifejezetten a telekommunikációs szektorra vetette ki, az abból származó bevételek - az irányelvben foglaltakkal szemben - nem csak a távközlési engedélyezési és igazgatási rendszer fenntartásának költségeit fogják fedezni, hanem a bizottság aggodalmai szerint "túlmutatnak majd" ezeken.

A 2002-ben született, és 2009-ben módosított elektronikus távközlési irányelv, amely a távközlés állami engedélyezésének szabályait határozza meg az egész Európai Unióban, azt mondja, ki, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett "igazgatási díjak" nem lehetnek nagyobbak, mint azok a költségek, amelyeket az engedélyezési és ellenőrzési rendszer fenntartása jelent az állam számára.

Továbbadták az ügyfeleknek

A telefonadót 2012 júliusában vezették be, azóta a távközlési cégeknek a vezetékes és mobil-hangszolgáltatás esetén percenként, illetve minden elküldött üzenet – sms és mms – után két forintot kell fizetniük az államkasszába.

Magánszemélyek esetében minden hónapban az első tíz perc adómentes, a maximális teher 2012 második félévében havi 400 forint volt, 2013-ban pedig 700 forint. Céges ügyfelek után a korábban megszavazott 2500 forint helyett 2012-ben havi 1400 forint a szolgáltatók által befizetendő adó, idéntől már 2500 forint.

Bár fideszes politikusok - például Selmeczi Gabriella - azzal fenyegtőztek, hogy díjemelés esetén elhagyják a szolgáltatójukat, a telekomcégek egységesen úgy döntöttek, hogy megemelik a szolgáltatások díjait. A telefonadót a cégeknek a vonatkozó jogszabály életbe lépésétől számítva a második hónap végéig kellett először megfizetnie: a díjnövekedés magyarán augusztustól lépett életbe.

Lehetett sejteni a döntést

A döntésen a kormány aligha lepődik meg, mert az Európai Bizottság 2011-ben Franciaországot és Spanyolországot is az Európai Bíróság elé citálta amiatt, hogy a két ország a hazájukban tevékenykedő telekomcégekre forgalomarányos adót vezetett be, miután betiltották a reklámokat a spanyol és francia köztévékben. A két uniós tagállam még 2009-ben vezette be ezt az adót. Spanyolország a telekomcégek bruttó bevételének 0,9 százalékát csippenti le adóként, Franciaország pedig az 5 millió eurót meghaladó összbevétel 0,9 százalékát szedi be.

A francia kormány éves szinten 400, a spanyol pedig 230 millió eurós bevétellel kalkulálhat így. Az EU 2011-ben azt közölte, hogy díjakat csak akkor lehet kivetni a szektorra, ha azokat adminisztrációs és szabályozói költségek kifizetésére használják, a díjaknak emellett pedig átláthatónak, objektívnak és arányosnak kell lenniük. A magyarországi telefonadót nem a szektorral kapcsolatos kiadásokra fordítják, hanem az államháztartás folyó kiadásait finanszírozzák belőle, ami feltehetően jogsértő.

Ezzel a "bírósági eljárást megelőző eljárás" a végéhez közeledik. A vizsgálati eljárás lezárult, a Bizottság most a tagállam számára részletesen ismerteti a Bizottságnak az adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, valamint meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát, ahogy arról az eljárás menetét bemutató leírás az Európai Bizottság hivatalos magyar nyelvű oldalán tájékoztat. Ha a tagállam erre nem reagál, következhet a bírósági szakasz, amely akár két évig is elhúzódhat.

A telekomadót hamarosan vissza kell fizetni

Az Európai Bíróságon már a telekomadó miatt is folyik eljárás Magyarország ellen, ami várhatóan idén le is zárul. Az Orbán-kormány ugyanis 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót – úgynevezett válságadót – vetett ki a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra, a hipermarketekre, és az energetikai cégekre.

Az Európai Bizottság 2011 márciusában indította meg a jogsértési eljárást a telekommunikációs adó ügyében, majd végül tavaly október 19-én jelentette be, hogy az Európai Bíróságra vitte az ügyet, mivel a magyar kormány nem változtatott a kifogásolt extraterhen. Idén tavaszra várható az ítélet a telekomadó ügyében. A telefonadót egyébként a kormány épp azért vezette be, hogy ellensúlyozza a kieső telekomadó miatti bevételkiesést, melyet 2013-ban már nem is szed be.

Mint a telekomadó példájából is látszik, a telefonadó valószínűleg nem idén, hanem a következő években jelent majd újabb terhet a költségvetésnek. Először a telekomadó érik be, és miatta 160 milliárd forintos lyuk keletkezhet a 2013-as költségvetésben. Ugyanis, ha az Európai Bíróság elmarasztalja Magyarországot, vissza kell adni a pénzt a telekomcégeknek.