szerző:
Máriás Leonárd - Szabó M. István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Akár már kisvállalkozások is jelentős adókedvezményeket kaphatnak, ha a szabad vállalkozási zónákba ipart telepítenek. Sikerük attól függ, hogy az illetékes kormányügynökségek képesek lesznek-e termelőipari vállalatokat kézen fogni, és a halódó térségekbe cipelni. A kormány kijelölte a zónákat, de az érintett térségek vezetői nincsenek képben, mit tervez a kormány.

Mégiscsak nekifogott a kormány: a keddi kormányülésen a 47 leghátrányosabb térséget szabad vállalkozási zónának jelölte. A zónák 12 megyét érintenek, a legnagyobb számban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek reprezentáltak a listán. Szakértők szerint a térségek zónákká nyílvánításával a vállalkozási övezetek létrehozásához még nem kerültünk lényegesen közelebb. Amíg nincsenek meg a konkrét helyszínek, ahol a vállalkozások igénybe vehetik az ígért kedvezményeket, addig a kezdeményezés még nem több elvi lehetőségnél.

A társasági adóról szóló törvényben tavaly definiálták, hogy mit kell szabad vállalkozási zóna fogalma alatt érteni. A jogszabály szerint a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal pontosan le van határolva, és a kialakításához szorosan kapcsolódik az is, hogy egy gazdaságfejlesztő szervezetet bíznak meg az ottani feladatok koordinálásával, az övezet irányításával. Ennyire azonban még nem konkretizálódtak a kormány tervei. Erről az is árulkodik, hogy az érintett térségeknek a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati vezetői mit se tudtak arról, hogy pontosan milyen zónákat alakítana ki náluk a kormány.

Edelénytől Csurgóig

Molnár Oszkár, Edelény (B.A.Z. megye) polgármestere tőlünk hallott először arról, hogy a kormánynál egy ilyen lista készült, és az edelényi kistérség felkerült rá. Németh Balázs, Bácsalmás első számú embere sem kapott még csak informális értesítést arról, hogy a bácsalmási kistérségben (Bács-KIskun megye) is kialakítanának ilyen zónát. Ő egyébként az egész elképzelésről tavaly novemberben egy megbeszélésen hallott először.

Tabon (Somogy megye) viszont már azt is tudja a polgármester, hogy hol építik majd be azt a 10 hektáros területet, aminek a környék (például Bedekkér, Somogydöröcske vagy Törökkoppány) magas munkanélküliségi mutatóit kell majd letörnie. Schmidt Jenő azzal számol, hogy a környék legnagyobb foglalkoztatójához, a Flextronicshoz kötődő cégek, elsősorban elektronikai és "vasas" beszállítók telepszenek meg a tabi szabad vállalkozási zónában. A terület nagy része jelenleg rossz minőségű számtóföld, amit a településnek még meg kell vásárolnia, majd a képviselőtestületnek is át kell minősítenie De Schmidt Jenő úgy látja, hogy sokkal jobb helyzetben vannak, mintha egy újabb ipari parkot kellene létrehozniuk, mivel a szabad vállalkozási zónával kapcsolatos elvárás nem olyan szigorú. Az is nagy könnyebbséget jelent, hogy "a kormány adja a projekthez a pénzt, a paripát és a fegyvert is" - tette hozzá.

Gyakorlat a Flextronics oktatási központjában.
Fazekas István

Csurgón (Somogy megye) Füstös János polgármester abban bízik, hogy végre megtelepedik valaki az ipari parkban, mert a 10,5 hektáros terület 2000 óta erre vár. A térség az ország 33 legnehezebb helyzetben lévő térségeinek listáján is szerepel, így a polgármester szerint valójában bérelt helyük volt a kormány mostani, 47-es listáján. Ha a kezdeményezés sikerrel jár, akkor nemcsak Csurgó 21 százalékos munkanélküliségi rátájára, hanem a kistérség 26-28 százalékos mutatójára is jótékony hatással lehet. Reményeit az is táplálja, hogy Horvátország csatlakozásával a határon átnyúló együttműködések és gazdasági kapcsolatok is intenzívebbé válhatnak.

Bízik abban, hogy a zónával járó kedvezmények több összeszerelő üzemet vagy betanított munkásokat foglalkoztató céget is Csurgóra csal. A településnek mezőgazdasági, faipari és textilipari hagyományai vannak. "De azt végeredményben úgyis a piac dönti el, hogy az M7-estől 25 km-re érdemes-e cégeknek megtelepedniük" - mondta a polgármester.

Vonzó lenne

Ha megvalósulnának, a szabad vállalkozási zónákban egyébként lenne perspektíva a vállalkozások számára – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Az adótörvények tavaly év végi módosításakor ugyanis már a konkrét adókedvezmények is bekerültek, amiket a zónákba települő cégek kaphatnak majd, és ezek meglehetősen attraktívak az adószakértő szerint.

Először is, fejlesztési adókedvezményt kaphat a zónába települő vállalkozás, ha legalább 100 millió forintos beruházással munkahelyet hoz létre. A beruházásra fordított összeg 10 éven keresztül leírható lesz a társasági adóból, annak legfeljebb 80 százaléka erejéig. Mindazonáltal az adókedvezmény érvényesítéshez, mint minden fejlesztési adókedvezmény esetén itt is számos adminisztratív feltételnek kell megfelelni. 

A vállalkozások szokásos beruházási költségeihez képest a 100 millió forintos minimum összeg nem nagy pénz, az RSM DTM szakértője szerint olyan alacsonyan húzta meg az összeget a kabinet, hogy akár még egy kisvállalkozás is megugorhatja, a középvállalkozásokról már nem is beszélve. Az ugyanakkor nagy kérdés a szakember szerint, hogy van-e elegendő tőkéjük, kapnak-e hitelt, és egyáltalán a magyar gazdaságot nyomasztó üzleti bizonytalanságot képesek-e leküzdeni a cégek, akiket a kormány a vállalkozási zónákba csábítana.

Szintén vonzó lehet egy vállalkozási zónában, hogy két évig alig kell adót fizetni a foglalkoztatottak után. A zónában felvett új munkavállaló után ugyanis az első két évben nem kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a bruttó munkabér után (de legfeljebb 100 ezer forintig), míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. Ezen felül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is meg lehet spórolni. Szociális hozzájárulási adókedvezményt persze a munkahelyvédelmi akcióterv szerint végrehajtott törvénymódosítások is biztosítanak, ott azonban tartós munkanélküliekre, szakképzetlenekre, 25 év alattiakra vagy 55 év felettiekre, és újra munkába álló kismamákra érvényesíthető a kedvezmény. Vagyis, a zónában jobban jár a vállalkozás. 

Nehéz szülés

A vállalkozási övezeteket már régóta tervezi a kormány: már 2010-ben a kormány megalakulása után megbízta Matolcsy Györgyöt, hogy dolgozza ki a jogszabályokat, de elült a dolog. Csak 2011 őszén került ismét elő a nemzetgazdasági miniszter egyik parlamenti beszédében, de csak találgatni lehetett, mire gondolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium a 2011 decemberében kiadott Magyar Növekedési Tervben fejtette ki először részletesebben az ötletet, és azt írta, a szükséges szabályozási feltételek megteremtése már elkezdődött. A növekedési terv kidolgozása azonban menet közben szintén elakadt. Ezt követően csak tavaly júliusban kezdtek el szállingózni olyan információk, hogy Matolcsy Györgynek őszre ki kell dolgoznia egy beruházásösztönző tervet, amelyben helyet kapnak majd a vállalkozási zónák is. Ilyen terv nem lett, de a vállalkozási zónák végül ősszel bekerültek az adótörvényekbe.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!