A devizahitelezés apokaliptikus következményekkel fog járni - mondta Bogár László a devizahitel-probléma megoldásáról szervezett pénteki konferencián Budapesten, amelyet Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa szervezett. Dubravszkyt tavaly novemberben nevezte ki a posztra Matolcsy György.

Bogár László előadásában azt mondta, hogy már legalább háromezer magyar ember pusztult bele egyértelműen a devizahitelezésbe (ezt az állítást azonban nem támasztotta alá semmilyen adattal). „A devizahitelezés társadalmi robbanás sorozatokhoz vezethet, amelyet a magyar társadalom elképzelni sem tud, ha egy éven belül nem találunk stratégiai megoldást” – hangsúlyozta.

Az egész „csinálva volt”

A globalizáció és bankellenes nézeteiről ismert szerző előadása egészen drámai volt, amit többször is tapssal díjazott a közönség. Beszéde végén vissza is tapsolták, amit Bogár László arra használt ki, hogy legújabb könyvét magasra tartva olvasóközönséget toborozzon magának.

Azt már valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, mire épült a bankok stratégiája, amikor kihelyezték a devizahiteleket, de jó lenne, ha végre egy őszinte beszédet hallanánk – fordult a Magyar Bankszövetség jelenlévő képviselőihez. „Önök is tudták, mi a kockázat. Eleve egy katasztrofális asszimetriára épült a bankok és az ügyelek kapcsolata, és a devizahitelek eleve nem lehettek hitelszerződések. Egy átlag magyar informáltságát és egy többmilliárdos tőkével rendelkező bank informáltságát ne hasonlítsuk már össze” – ostorozta őket.

„Sokasodnak a jelei annak, hogy ez az egész „csinálva volt”, de ha ezt mondjuk, akkor megbélyegeznek a világ hatalmasai, hogy összeesküvéselméleteket gyártunk” - folytatta. Ezt cáfolandó Bogár László a The Economist címlapjait vetítette le a közönségnek, melyeken a meghatározó hetilap a gazdasági összeomlást világvégeként ábrázolta az utóbbi évek válságának kritikus időszakaiban.

„Alljas indokból mesterséges hisztériát keltettek a világ urai, hogy megzsarolják a kormányokat, erre kellettek ezek a címlapok” – zárta rövidre a kérdést Bogár. Érvéelése szerint a hisztéria hatására 12 ezer milliárd dollárt szívattyúztak át a bankokba. Ezt a 12 ezer milliárd dollárt ajándékba adták. „Méltóztassanak nem egészen hülyének nézni minket” – fordult ismét a bankszövetség képviselőihez.

Parazita szuperkartell

Bogár László szerint néhány hónapon belül kezelni kell azt az akut válságot, amelybe a magyar családok kerültek a devizahitelek miatt. Szintén választ kellene találnunk arra a válságra is, amely az egész magyar pénzrendszert és társadalmi-gazdasági-politikai rendszert. Összehangoltan kellene olyan stratégiai döntéseket, amelyek minden indulatunk ellenére nem nehezítik a válság megoldását – mondta.

A fő kérdések Bogár szerint, hogy miért adósodott el devizában a magyar lakosság, miért nem volt tisztában a kockázatokkal, miért nem merült fel már kezdetben a kockázat megosztása, miért kell most már kikerülhetetlenül részt vennie a helyzet kezelésében a magyar társadalom egészének. A magyar társadalomnak áldozatot kell vállalnia – mondta Bogár László, mert úgy látja a devizahitel próblémája nemzetstratégiai létkérdéssé vált.

A szerző szerint azért adósodott el a magyar lakosság devizában, mert a forinthitelek tűrhetetlenül magas szinten voltak, a devizahitelek pedig ennnél jóval kedvezőbb kamatokat kínáltak. Ennek alapvető  oka, hogy az úgynevezett „magyar” bankrendszer döntően külföldi és oligopól rendszer, amelyben a bankok szuperkartellbe tömörülnek. Illetve a hazánk területén ideiglenesen állomásozó külföldi bankok – tette hozzá. „Globális világunk új parazitái” semmilyen stratégiai érdekeltséget nem mutatnak a magyar gazdaság iránt Bogár László szerint, és ezt büntetőjogilag szankcionálni kéne, például az olyan eseteket, amikor 2008-ban nem akartak állampapírt venni. Sztrájkoltak, és azóta is munkalassító sztrájkot folytatnak – árnyalta a problémát.  

„A bankok azt várják el a mindenkori kormánytól, hogy biztosítsa a pénzsszivattyúi működését és közben a lázadozó benszülöttek csendben maradjanak” - mondta. A világ összes kormánya remegő kis emberke a globális pénzrendszer háromemelet magas tigrisével szemben Bogár László szerint, és ezúttal egy 2008-as HVG címlappal támasztotta alá állítását.

Még egy rejtett szereplő

A történet további rejtett főszereplője Bogár szerint az a külföldi tőkére épülő spekuláns ingatlanlobbi, amely a Magyarországra sokkal nagyobb mértékben érkezett, mint a környező országokba. Ez a tőke bejött, és profithoz akart jutni. Ez a baj. A kormány, az MNB és a bankok ennek a rejtett, spekulatív ingatlanlobbinak a nyomása alatt álltak. Meg kellene keresni, hogy mik az érdekei. Az ingatlanlobbi létének bizonyítására Bogár László ezúttal egy Wall Street Journal illusztrációt mutatott a közönségnek.

Arra kérjük a világ nem létező urait, hogy legyenek egy kicsit kooperatívabbak – mondta, és úgy vélekedett, minden konfliktusból akkor lehet a legkisebb költséggel kijönni, ha a felek együttműködnek. El kell érni, hogy valamennyi szereplőnek jusson is, maradjon is, vagyis el kell érni egy win-win szituációt. Ezt hittel, lelki együttműködéssel, bizalommal, odafordulással lehet elérni – részletezte.

Az adósok lakásának mentésére felállított eszközkezelő már megmutatta a helyes irányt. Csak nagyobb mértékben kellene lakásokat vásárolnia Bogár László szerint. A jelenlegi kormány jóindulata látható, de nem kellő mértékben segíti az adósokat. Ezért noszogatni kell – tette hozzá.  Bogár László szerint egyre biztatóbb kísérletek születnek, egyre több a műhely, ő maga is tagja három ilyen műhelynek. "Soha ne adjuk fel. A mérkőzés 89. percében járunk és az ellenfél vezet 3:0-ra, de nem kétséges, hogy 4:3-ra mi nyerjük a meccset” – zárta előadását.