Észtország az idei évre is meglehetősen magas ütemű gazdasági növekedésre számít, a hazai kereslet élénkülésére és az export bővülésére, ami azonban lassúbb lesz a tavalyinál.

Az észt kivitel 16 százaléka Svédországba, 15 százaléka Finnországba, 12 százaléka pedig Oroszországba irányult tavaly, amikor az észt export összességében 4 százalékkal, az import 9 százalékkal bővült. 2011-ben az export és az import jóval nagyobb mértékben, egyaránt 37 százalékkal bővült 2010-hez viszonyítva.  

Észtország 2011 januárjától tagja az euróövezetnek, abban az évben a GDP 8,3 százalékkal nőtt.

Az ország gazdasága korábban drasztikusan visszaesett azután, hogy a kormány jelentős strukturális reformokat és költségvetési megszorításokat hajtott végre. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a pénzpiaci válság kirobbanásával párhuzamosan a balti államokban kipukkadt az ingatlanpiaci buborék.

Az észt kormány akkor a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás keretében egyebek mellett 10 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket, növelte a nyugdíjkorhatárt, és visszafogta a szociális kiadásokat. A korrekciós időszak mélypontján, 2009-ben 14 százalékkal esett vissza éves szinten az észt GDP.