A tavaly októberben készített makrogazdasági prognózisban 0,9 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány 2013-ra, de a legújabb Reuters elemzői konszenzus szerint a gazdaság 2013-ban stagnálni fog.

A kérdésre, hogy miután a Költségvetési Tanács elnöke is jelezte, hogy további kormányzati erőfeszítésre van szükség a hiány tartásához, várható-e újabb kiigazító lépés, vagy csak a február 22-i brüsszeli jelentés fényében vizsgálja meg ezt az NGM, a főosztályvezető azt mondta, a 2013-as költségvetést 400 milliárd forint extra tartalékkal tervezték abból a célból, hogy ez fedezetet nyújtson az év közben jelentkező kockázatok kezelésére. A 3 százalék alatti hiány tartása nincs veszélyben. 

Ugyancsak a kérdésre válaszolva Adorján közölte, a bizonytalanságokat is figyelembe véve, az előzetes pénzügyi számla adat arra utal, hogy az államháztartás eredményszemléletű egyenlege kedvezőbb lehetett a 2,7 százalékos célnál, nem számolva – az Ecofin ajánlása és a magyar kormány vállalása szerint - a magánnyugdíjpénztárból átlépők miatti 50,9 milliárd forintos többletbevételt.

Hozzátette, a feltételezés arra épül, hogy a KSH által összeállított nem-pénzügyi számlák alapján számított hiány és a pénzügyi számlák által mutatott nettó finanszírozási igény között éves szinten általában nincs számottevő eltérés. Kérdésre válaszolva Adorján Richárd jelezte, a február 6-án lejárt kötvény visszafizetésére a sikeres Prémium Euró Magyar Államkötvény kibocsátása teremtett forrást.

A Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adóból származó bevételi sor megugrása annak köszönhető, hogy a szociális hozzájárulási adó alakulása több tényező miatt eltér a tavalyi esztendőétől.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében azért jelentkezik elsősorban megugrás, mert 2013-tól a szociális hozzájárulási adó 100 százalékban a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg, míg 2012-ben annak több mint 7 százaléka az Egészségbiztosítási Alap, közel 4 százaléka pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele volt - közölte a szakember.