A tavaly őszi viszonylag kedvezőbb számok után most már inkább elég borúsan látja a magyar költségvetés helyzetét az Európai Bizottság (EB). A brüsszeli intézmény téli gazdasági előrejelzése szerint a tavalyi recessziós év után idén is töpörödni fog a magyar gazdaság, 0,1 százalékkal esik majd vissza a magyar gazdaság teljesítménye. Jövőre ugyanakkor már 1,4 százalékkal nőhetünk. 2015-ben viszont újfent gazdasági visszaeséssel számolhatunk, akkor 1,2 százalékos mínusszal kalkulálhatunk. Ez azt jelentené, hogy a második Orbán-kormány tevékenysége alatt sem tudna Magyarország érdemi növekedést felmutatni. A hazai fizetőeszköz gyengült az EB előrejelzésének nyilvánosságra kerülése után. Az euróval 11.15 óra környékén 293 forinton kereskedtek, a bejelentés előtt még 292,60-292,70 forint volt egy euró.

A költségvetési becsült hiány a tavalyi 2,4 százalékról idén 3,4 százalékra nőhet, és jövőre is 3,4 százalék körül alakulhat (változatlan politikák mellett). Az EB szerint azért kúszik fel 3,4 százalékra az idei hiány, mivel a 2010-ben bevezetett különadók egy része kivezetésre kerül, és más egyszeri tételekkel sem számolhat már a kormány. Ezek a tételek összességében a magyar GDP 1 százalékát jelentik. A GDP-arányos államadósság szintje a tavalyi 78,6 százalékról idén 78,7 százalékra nő, majd 2014-ben 77,7 százalékra csökken. Az EB idénre 3,6, jövőre pedig 3,3 százalékos inflációt vár. Az előrejelzés szerint mind a beruházások, mind a lakossági fogyasztás tovább csökken majd idén 1,5, illetve 0,5 százalékkal.

Az előrejelzés kiemeli, hogy bár nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 10,9 százalékos szint körül stabilizálódott 2012-ben. A munkaerő-piaci kilátások továbbra is igen gyengék, így azzal lehet számolni, hogy a munkanélküliségi ráta kétszámjegyű marad, a foglalkoztatottság bővülése ellenére.

Strukturális jellegű intézkedések kellenek

Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa Brüsszelben ennek kapcsán azt mondta, hogy strukturális intézkedéseket vár a magyar kormánytól annak érdekében, hogy 3 százalék alá csökkenjen és ezen szint alatt is maradjon a GDP-arányos költségvetési hiány. Rehn szerint a magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti GDP-arányos hiány teljesítése mellett, és az Európai Bizottság várja: az áprilisi konvergenciaprogramban jelezze, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a kijelölt szint alatt tartani a hiányt. A biztos hangsúlyozta, hogy 20 ország ellen folyik jelenleg túlzottdeficit-eljárás, közülük hat tagállamnak van esélye innen kikerülni, ezek közül az egyik Magyarország.

Ollie Rehn: strukturális jellegű intézkedések szükségesek

AFP / Georges Gobet

Korábban Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság legkésőbb az áprilisi előrejelzéseket követően tesz javaslatot, hogy megszűnjön-e a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás. A végső döntést az eljárás esetleges felfüggesztéséről valamikor május-júniusban hozhatja meg a tanács – tette hozzá.

Az EB tavaly őszi előrejelzésében 2,9 százalékos költségvetési deficitet prognosztizált, a mostani 3,4 százalék pedig azt jelenti, hogy a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget kell a kormánynak megfognia. Ez körülbelül 150 milliárd forintot jelenthet - a kb. 30 ezer milliárd forintos magyar GDP-t tekintve -, ekkora kiigazítást kell legalább a magyar kormánynak áprilisig meglépnie, de több elemző is 200, de akár 300 milliárdos kiigazítást is szükségesnek tart.

Az NGM szerint mindenképpen 3 százalék alatt lesz a hiány

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben reagált az EB előrejelzésére. Az NGM azt közölte, hogy az előrejelzés azért hibás, mert a 3 százalék fölötti hiányt -0,1 százalékos gazdasági visszaeséshez köti. Mivel a kormány továbbra is közel 1 százalékos pozitív növekedést vár, ezért a hiány bőven 3 százalék alatt lesz.

A minisztérium kiemelte, hogy az EB előrejelzésében nem veszi figyelembe több intézkedés kedvező költségvetési hatását, mint például a gazdaság fehérítését, a pénztárgépek bekötését vagy az e-útdíj bevezetését (ezek bevezetése azonban több sebből is vérzik - a szerk.). Az NGM hangsúlyozta, hogy az előzetes pénzügyi számlák szerint az államháztartás nettó finanszírozási szükséglete 2012-ben a GDP mindössze 2,1 százalékát tette ki, ami azt sugallja, hogy az államháztartás eredményszemléletű hiánya esetében a kiinduló helyzet jobb a korábban feltételezettnél, ezt az EB-nek előrejelzésében figyelembe kellett volna vennie. A kormány 2012-ben többször is intézkedett annak érdekében, hogy a mindenkori (3 százalék fölötti) bizottsági prognózisok lefelé történő módosítását elérje, áll a közleményben.

A közlemény kiemeli, hogy a kormány hangsúlyozza, hogy az EB mostani előrejelzése csupán előzetes, a végleges prognózis a tavaszi előrejelzésben, májusban várható. "A mostani előrejelzés ellenére a magyar kormány továbbra is abban bízik, hogy a 2004 óta fennálló túlzott deficithiány eljárásból a sikeres költségvetési politikájának köszönhetően kikerül. A Magyar Kormány továbbra is úgy látja, hogy 2013-ban a költségvetés hiánya jóval 3 százalék alatt lesz" – áll az NGM közleményében.

Varga Mihály is megszólalt

A magyar kormány tartja magát a korábban elfogadott, három százalék alatti hiánycélhoz – jelentette ki Varga Mihály tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-nek, arra reagálva, hogy az EB téli előrejelzése szerint 2013-ban és 2014-ben is a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz az államháztartási hiány Magyarországon.

Varga Mihály úgy fogalmazott, "lassan hagyomány lesz, hogy minden évnek úgy futunk neki", hogy az Európai Bizottság vitatja az adott év kormányzati prognózisát. A vita azonban 2011-ben és 2012-ben is úgy dőlt el, hogy a magyar kormány álláspontja igazolódott – emlékeztetett. A kabinet elkötelezett annak érdekében, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól – tette egyértelművé a miniszter.