Történelmi mélyponton az alapkamat

A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A forint enyhén megbillent a vágásra, a reggeli 294 forintos szintről 295 fölé ugrott az euró ára a devizapiacon.

Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,00 százalékról, hét egymást követő 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt a jelenlegi 5,25 százalékra. Ezen a rekordalacsony szinten korábban 2010. április-november között volt a jegybanki alapkamat.

Megállás nélkül

A monetáris tanács tavaly augusztus óta megállás nélkül csökkenti az alapkamatot, és mindegyik kamatdöntő ülésen negyed százalékpontos, 25 bázispontos kamatcsökkentésről határozott. A monetáris tanács kormánypárt által jelölt, sokak szerint a kormány kívánalmainak engedelmeskedő négy külső tagja a testület kamatmeghatározó ülésein rendre leszavazza a jegybankelnököt és két helyettesét. A korábbi ülések jegyzőkönyve szerint minden alkalommal 4:3 szavazati aránnyal a külső tagok (Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Koczinszky György) voksoltak a kamatvágásra az MNB vezetőivel szemben, akik a kamattartás mellett érveltek. Az előzmények alapján valószínűleg most is ez történt, ami az ülés két hét múlva megjelenő jegyzőkönyvéből kiderül.

A kormány és a kormánypárt már a 2010-es választási kampány óta azzal támadta a jegybank jelenlegi vezetését, hogy túl magasan tartja az alapkamatot. Az MNB vezetői a vádakkal szemben arra hivatkoztak, hogy a jegybank törvényi kötelezettsége az infláció elleni küzdelem, és a kamatot az infláció miatt tartották magasan.

Jönnek a figyelmeztetések

Az elemzők többsége és a Nemzetközi Valutaalap az elmúlt fél évben többször is figyelmeztettek a folyamatos kamatcsökkentés veszélyeire. Az állam és a magánszektor devizakitettsége ugyanis jelentős, így a további gyors kamatvágás instabilitást eredményezhet, ha jelentős árfolyamgyengüléssel jár. Emellett az infláció is csak azért lesz idén a jegybank 3 százalékos inflációs célja közelében, mert a kormány 10 százalékos árcsökkentésre kényszerítette az energiaszolgáltatókat.

Emellett a jegybankelnök és alelnökei is folyton hangot adnak aggályaiknak. Simor András januárban egy külföldi hírügynökségeknek adott interjúban figyelmeztetett, hogy csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segít Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. A csökkentések Simor szerint nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs célkitűzését. "Az a tény, hogy a forint nem omlott össze, még nem jelenti azt, hogy a monetáris politika a megfelelő lépéseket tette meg" – mondta az MNB hamarosan távozó elnöke. Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke pedig azt hangsúlyozta, monetáris élénkítéssel tartós növekedést nem lehet elérni, a növekedési problémák ugyanis strukturális jellegűek.

Egyes piaci szereplők már tavaly figyelmeztettek a túllendülés veszélyére. Ennek a legnagyobb veszélye az, hogy a piacnak egy kamatszint alatt a magyar befektetési eszközök túl keveset fognak fizetni ahhoz képest, amennyire kockázatosnak tart minket. Ez hirtelen eladási hullámot válthat ki, amiből hirtelen forintgyengülés lehet, és a kamatcsökkentéseket gyors és jelentős kamatemelés követheti, hogy stabilizálja a piacot. A jelenlegi kamatvágás előtt már volt olyan elemző, aki megállapította, tavaly ősz óta nem emelkedett a külföldi befektetők által birtokolt magyar állampapír-állomány, ez pedig azt jelenti, hogy ilyen alacsony kamatok mellett már nem érdekli őket annyira a magyar állampapírpiac.