Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki jelölésének pénteki bejelentését kommentálva annak a véleményének adott hangot, hogy Matolcsy György rövid távon "érzékeny lesz a piaci aggályokra", és nyilván nem akarja, hogy jegybankelnöki tevékenységének kezdetét "markáns piaci eladási hullám" kísérje. 

Ash szerint Matolcsy György éppen ezért várhatóan "a megfelelő nyilatkozatokat" teszi majd, ahogy a jelölésének bejelentése előtti napon is tette, amikor kívánatosnak nevezte ugyan az alacsonyabb MNB-kamatszintet, de hangsúlyozta azt is, hogy a monetáris enyhítésnek nem szabad veszélyeztetnie az inflációs célt.

Ha azonban a magyar gazdaság a választások közeledtével sem kap erőre, és ha emiatt a Fidesz támogatottsága a választások megnyerését veszélyeztető mértékben csökkenne, akkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy a Matolcsy György vezette MNB az unortodoxia eszköztárához folyamodjék - vélekedett pénteki értékelésében a Standard Bank vezető londoni elemzője.

Ash szerint e forgatókönyv esetén az MNB-alapkamat agresszív csökkentése lenne valószínűsíthető, és az sem lenne meglepő, ha az MNB aktívabban bekapcsolódna az árfolyamkezelésbe.

A szakértő szerint ha a kinevezés és a várt kamatcsökkentések miatt mégis forinteladási nyomás alakulna ki, akkor a jegybank részéről közvetlen piaci intervenció lenne várható. E feltételezésével kapcsolatban Timothy Ash felidézte, hogy Matolcsy György bírálta Simor András leköszönő MNB-elnököt a devizatartalékok magasan tartása miatt.

A Standard Bank londoni szakértője szerint ha a monetáris enyhítés nem hozza meg a várt gazdaságélénkítést, akkor nem lehet kizárni, hogy az MNB a gyengébb forintárfolyamot pártolná, és a devizaalapú hitelekkel terhelt háztartások és vállalatok adósságszolgálati költségeire ebből eredő hatást a kormány akár további árfolyamrögzítő intézkedésekkel is enyhítheti ebben az esetben.

Timothy Ash szerint a pénteki bejelentés "pozitív oldala" Varga Mihály jelölése a nemzetgazdasági minisztérium élére. Az elemző szerint a piaci szereplők általánosságban úgy tartják, hogy Varga Mihály kinevezésével "biztonságosabb kezekbe" kerül a tárca irányítása.

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson a kormányfő pénteki bejelentését kommentáló értékelésében úgy vélekedett, hogy a fejlemény nyomán az első kérdés a MNB monetáris pályájának további irányával kapcsolatban merül fel.

A ház szakértői felidézik, hogy a piacon elterjedt találgatások szerint az új összetételű monetáris tanács a folytatódó recesszió és a lassuló infláció közepette 4,00 százalékig is leviheti az alapkamatot a jelenlegi 5,25 százalékról.

A Capital Economics elemzői szerint azonban e várakozások figyelmen kívül hagyják azt a döntő jelentőségű tényt, hogy a kamatcsökkentési mozgásteret nagyobb mértékben határozzák meg a piaci kondíciók, mint a reálgazdasági helyzet.

A térségi összehasonlításban magas magyarországi kamatszint oka éppen a helyi befektetési eszközökre rakódó, viszonylag magas kockázati felár, és bár e felárak az utóbbi időben csökkentek, ez azonban inkább a globális befektetői hangulat javulását tükrözi, semmint a helyi alapmutatókat.

A Capital Economics londoni elemzői szerint ezt jelzi, hogy a befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index és a forintárfolyam az idei év elejéig, a két görbe csaknem párhuzamos mozgása alapján szoros korrelációban volt. A cég két szakértőjének pénteki elemzéséhez fűzött grafikus kimutatásban ugyanakkor látszik, hogy az euró forintárfolyama és a VIX-index által leírt görbe 2013 elején éles ívben széttartóvá vált. Shearing és Jackson magyarázata szerint a két görbe mozgása közötti kapcsolat megszakadása az új jegybankelnök személyével kapcsolatos piaci aggályokat tükrözte.

Mindezek alapján a Capital Economics elemzői arra a következtetésre jutnak, hogy a további MNB-kamatcsökkentések a Magyarország iránti jelenlegi kedvező befektetői hangulat fennmaradásától függnek.

A ház két vezető közgazdásza szerint ha e hangulat megfordul, azzal elveszne a kamatcsökkentési mozgástér, sőt az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet a tőkebeáramlás és a forintárfolyam alátámasztása érdekében, ahogy 2008-ban és 2011-ben is történt.

A Capital Economics elemzői szerint a befektetői hangulatban két fő okból következhet be fordulat: az egyik az euróövezeti válság esetleges újbóli fellángolása, a másik az, ha az MNB az új vezetés irányítása alatt agresszívabb és/vagy az eddigieknél kevésbé szokványos monetáris politikai alapállást vesz fel, ami idegességet kelthet a befektetők körében.

A cég közgazdászai szerint ez utóbbi tényező paradox helyzetet is jelez: minél inkább enyhítésre hajlóvá válik a monetáris tanács retorikája, annál szűkebbé válhat a tényleges enyhítési mozgástér.

Shearing és Jackson mindezt egybevetve közölte: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB irányadó kamata 2013 közepéig 4,5 százalékra csökken. A Capital Economics két vezető londoni közgazdásza szerint ugyanakkor valószínűbb a befektetői hangulat romlása a második félévben, mint az, hogy ez nem következik be, és ez - e forgatókönyv alapján - a mostantól várható további kamatcsökkentések kényszerű visszafordításához is vezethet.

A cég elemzői ennek alapján jelenleg azzal számolnak, hogy az MNB-alapkamat 2013 végén ismét a mostani 5,25 százalékon lesz.