A Laiki Bank és dolgozói: Ciprus második legnagyobb bankját egyik napról a másikra bezárják. Pedig a Laiki volt az első részvénytársaság Cipruson, és 1987-ben szintén a Laikinek volt az első bankautomatája a szigeten. A '90-es évek elején kezdett végzetessé váló nemzetközi expanzióba: először Athénban nyitott fiókot, mára pedig tíz országban lett képviselete (köztük Oroszország, Ukrajna és más európai adóparadicsomok). A Laiki is jelentős görög állampapír-állománnyal rendelkezett, a görög válság miatt tavaly 1,8 milliárd eurós állami segítségre szorult, és azóta is lélegeztetőgépen volt. A Laiki már sosem nyit ki, a dolgozók elvesztik a munkájukat, és esélyük sincs, hogy a pénzügyi szolgáltatások területén újra álláshoz jussanak.

Nagybefektetők: Mind a Laiki Bank, mind pedig a Bank of Cyprus esetében (mely az ország legnagyobb bankja) a 100 ezer euró fölötti betéteket befagyasztják, és egyszeri illetéket vetnek ki rájuk, melyeknek fedezniük kell a veszteségeket. A Laiki esetében nem lehet tudni, hogy mennyi pénzre van szükség a hitelezők kielégítésére. De a nem biztosított betéteknek akár a száz százaléka (4,2 milliárd euró) is elveszhet, miután a romlott értékpapírokkal és egyéb rossz követelésekkel együtt átkerülnek az azok kezelésre felállítandó „bad bank”-be. A veszteség pontos mértéke a Laiki esetében csak hónapok múlva derül ki, míg a Bank of Cyprus nagybetétesei akár a negyven százalékát is elveszíthetik a betétek értékének.

Cipruson január végi jegybanki adatok szerint 68 milliárd euró értékű volt a betétállomány, melyből a Bank of Cyprus 18,5 milliárdot, a Laiki 10,3 milliárdot tudhatott magáénak. De egyes vélemények szerint a bankszektor teljes betétállománya meghaladja a százmilliárd eurót, mert a számításból kihagyták, hogy pénzintézeteknek is voltak betéteik ciprusi bankokban. A szigetországban 30 milliárd euró számlaértéket idegen devizában (dollár, font) tartanak számon. Becslések szerint ez a pénz elsősorban oroszoké, briteké és lettországi oroszoké, de a közvélemény a nagybetéteseket alapvetően az orosz–ukrán maffiával azonosítja. A ciprusi jegybank adatai szerint a kifejezetten orosz betétállomány 10,2 milliárd euró értékre rúg, de ez nyilván nem mind fekete pénz. Nagy vesztese a ciprusi válságnak a helyi ortodox egyház is, amely 100 millió eurót írhat le veszteségként. A ciprusi magyar betétek nagyságáról nincsenek pontos adatok, becslések szerint 500 millió és egymilliárd euró között lehet.

A nép az utcán

AFP / Barbara Laborde

Ciprus gazdasága: A mentőcsomagtól függetlenül úgy tűnik, a speciális adókörnyezetre épülő gazdasági modell megbukott. Egy offshore központ tőkekorlátozással nem tud működni, a csáberőt jelentő kedvezményes adókörnyezet is megszűnik. És valójában nemcsak a modell szűnik meg, hanem a ciprusi gazdaság is mély szakadékba kerül. Megindul a vállalkozások elvándorlása is, az offshore státusz megszűnése és a bizonytalanság a fő hajtóerő. A könnyű pénz elszállingózásával vállalkozások is becsődölnek majd, csökkeni fog a ciprusi vásárlóerő. Ez megdobhatja a munkanélküliséget, mely az utóbbi egy év alatt a korábbi 10,7-ről 14,7 százalékra kúszott. A Société Générale francia pénzintézet úgy becsüli, hogy a ciprusi GDP 2017-ig 20 százalékkal fog esni – az ország GDP-jének nyolcszorosára rúgó bankszektort le kell építeni –, bár ebben az adatban a múlt heti politikai zűrzavar keltette bizalomvesztést még nem is kalkulálták bele. A fenti gazdasági visszaesést a görög példához lehet majd hasonlítani, ott 5 év alatt eltűnt az ország gazdasági teljesítményének ötöde. 

A déli országok példája – Görögország és Portugália elsősorban – azt mutatja, hogy a gazdasági visszaesés erősíti a kivándorlást, a nemzetközi mentőcsomag köldökzsinórján függő országoknak privatizálniuk kell a még állami kézben lévő nagyvállalataikat, le kell faragniuk a jóléti kiadásaikból. Mindezt a versenyképesség visszaszerzése érdekében kellene Ciprusnak megtennie. Ez az ára gyakorlatilag az eurózónán belül maradásnak is, Ciprusnak rendbe kell tennie a közpénzügyeit, ha az övezet tagja szeretne maradni. 

Lakosság: Nem tud elmenekülni, mint a tőke. Amikor kinyitnak újra a bankok, könnyen a bankpánik csordaszelleme léphet életbe, kérdés, a társadalom hogyan reagál a helyzetre. A bankválságot – amely egy nemzetközi recessziós környezetben éri az országot – munkanélküliség, a szociális ellátások jelentős megnyirbálása, a közszolgáltatások romlása, káosz követheti. Mivel Ciprus az eurózóna része, és így a valuta leértékelésével nem tud olyan gyorsan javítani a versenyképességén, mint a szintén pénzügyi központként hasonló válságba kerülő Izland, ezért a kilábalás is lassabb lehet. De még az is megtörténhet, hogy az EU-val szembeforduló társadalom inkább a közösségből való kilépés mellett dönt. És a gyorsabb felzárkózás reményében kilépteti az országot az eurózónából.

Eurózóna: A ciprusi történet legnagyobb vesztesei közé tartozik maga az eurózóna, ahol megtörténhet a betétek állami akvirálása, ami a bizalmat, mondani sem kell, milyen mértékben erodálja. Kétségkívül szerencsés, hogy a 100 ezer euró alatti betéteket, melyeket az európai betétbiztosítás garantál, végül nem bántották. De már a megadóztatás ötlete is olyan elveket rúgott fel, melyeket korábban senki sem kérdőjelezett meg. Lehet úgy érvelni, hogy a magasabb ciprusi kamatokból és az offshore státuszból a betétesek – legyenek azok ciprusiak vagy külföldiek – profitáltak, ám a nem konvencionális lépések megmutatták, hogy az EU-ban is felrúghatóak a lefektetett játékszabályok.