A szervezet úgynevezett négyes cikkely szerinti éves országjelentésében azt írta, hogy az államháztartási hiány – a jelenleg ismert feltételek mellett – 2013-ban a GDP 3,2 százaléka, 2014-ben annak 3,5 százaléka lesz. Így az államadósság GDP-hez viszonyított szintje a 2012 év végi 79 százalékról 2013 végére 79,9 százalékra, 2014-ben pedig 80,3 százalékra emelkedik. Az IMF szerint a fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 3,2 százalékkal, 2014-ben pedig 3,5 százalékkal emelkednek. A munkanélküliségi ráta idén 0,1 százalékponttal 11,1 százalékra nő, majd jövőre 10,9 százalékra csökken.

A washingtoni székhelyű szervezet szerint a külkereskedelmi többlet – egyre lassabb ütemben ugyan – de tovább nő, a belső kereslet pedig az idén tovább esik, és 2014-ben is csak szerényen emelkedik majd. A bruttó beruházási ráta a 2012. évi 17,1 százalékról 2013-ban 16,5 százalékra, majd 2014-ben 16,3 százalékra csökken. Az IMF szerint Magyarország potenciális növekedési üteme a következő két évben 0-0,5 százalék között lesz.

Jó a költségvetési konszolidáció, de

A jelentésben az IMF irányító testülete kiemelte: a magas központi és külső finanszírozási szükséglet miatt a gazdaság érzékeny a piaci hangulat ingadozásaira, míg a beruházások és a munkaerő-piaci részvétel alacsony szintje gyengíti a hosszú távú kilátásokat.

AFP / Tim Sloan

Az IMF igazgatótanácsa üdvözölte a magyar kormánynak a költségvetési konszolidáció melletti elkötelezettségét, ám jelezte, hogy további intézkedések szükségesek a magas államadósság-ráta tartós csökkentéséhez. A testület szerint olyan növekedésbarát konszolidációra kell törekedni, amely elsősorban a kiadások hatékonyságának javítását célozza. Ez lehetővé tenné az adók mérséklését és az adórendszer ésszerűsítését – véli a tanács.

A testület üdvözölte a munkaerő-piaci aktivitás növelésére tett kormányzati lépéseket, ám szélesebb körű reformok elfogadását sürgette. A termékpiacokon fokozni kell a versenyt és egyenlő feltételeket kell teremteni – írta az IMF legfőbb irányító testülete, hozzátéve, hogy a veszteséges állami vállalatok átstrukturálásának folytatását is megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni.

Független MNB kell

A szervezet kiemelte, hogy az előrejelzett alacsonyabb infláció elsősorban a hatósági árak csökkentését tükrözik. A testület értékelésében kiemelte, hogy az ár- és pénzügyi stabilitás, valamint az inflációs célkövető jegybanki politika hitelessége szempontjából fontos az MNB jogi és működési függetlenségének fenntartása.

A szervezet vezetősége arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer gyengesége továbbra is akadályozza a gazdasági kilábalást, s a bankok működési környezetének javításának fontosságát hangsúlyozta. Fokozatosan csökkenteni kell a bankok súlyos adóterheit, és olyan körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a bankok és a háztartások mérlegeinek rendezését. "A hitelezés elősegítése érdekében hozott ad hoc intézkedések kisebb valószínűséggel lesznek hatásosak a hitelezés beindítása szempontjából, és nem kívánt hatással lehetnek a hitelportfolió minőségére" – írja közleményében a szervezet.

Az IMF szakértői szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez. A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék az idén várhatóan stagnál, míg jövőre 1,2 százalékkal bővül. A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt években a mérlegigazítás nehéz folyamata zajlott, ami önkéntelenül is negatív hatással van a növekedésre. Az állam –- a visszaesés háztartásokra gyakorolt hatásának tompítását célzó intézkedések révén – ugyanakkor egyre nagyobb mértékben, és egyre gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet, és aláássa a kilábalás lehetőségét.

A szervezet szerint a gyenge 2012. év tovagyűrűző hatásai, valamint a gyenge belső kereslet GDP-csökkentő hatását várhatóan kioltja a nettó kivitel növekedése. 2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Megjegyzik: elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás, valamint a gyenge befektetői klíma lassítja középtávon a növekedést.

Három százalék felett a hiány, túl optimista a kormány

Az IMF szakértői szerint az előrejelzés jelentős negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz, mint a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, illetve az üzleti hangulat további romlása, a külső tényezők között pedig az euróövezeti válság újjáéledése, valamint a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet. A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet.

Az államháztartással kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyzik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A testület szerint ugyanakkor a kormány elvétheti 2013-es deficitcélját. 2013-ban 3,2 százalékos, 2017-ben pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár az IMF többek között a gazdaság gyenge állapota miatt. A szervezet ezen túl komoly aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt.

Az IMF szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj-rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések. Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához – javasolták a kormánynak az IMF szakértői, akik mindazonáltal egy erőteljes középtávú kiigazítási program fontossága mellett érveltek.

Javaslat van bőven

A javasolt intézkedések között van az állami bürokrácia leépítése, a központi kormányzat által átvállalt feladatok nyomán a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a veszteséges, állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok átstrukturálása, a szociális támogatások célzottabbá tétele, az ágazati különadók fokozatos kivezetése a társasági adó rendszerének hatékonyabbá tétele mellett, a személyi jövedelemadó rendszerében meglévő, a munkaerő-piaci részvétel ellen ható ösztönzők kiiktatása, továbbá az áfacsalás elleni határozott fellépés. A nyugdíjak, nyugdíjrendszerrel kapcsolatos korábbi kormányzati retorika, mely szerint az IMF a nyugdíjrendszer átalakítását javasolta volna, ugyanakkor nem látszik valósnak, mivel e pontok nem szerepelnek az IMF javaslatai között.

Az IMF szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami – a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére – 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.

A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.

A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, "különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek". Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet, és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.