Az adóelkerüléstől a politikai összeomlásig. Az egyik francia hírszájt ilyen címmel nyitott egy dossziét azoknak az eseményeknek és híreknek, melyek alapjaiban rengetik meg a francia kormányba vetett bizalmat és hitelességet. Francois Hollande francia köztársasági elnök kormányzát pedig nem más rengette meg, mint egy "aprócska" baki: az adóelkerülés elleni harc vezérének és az elnök közeli szövetségesének tartott költségvetési miniszteréről kiderült, hogy 600 ezer eurót tartott egy svájci offshore bankszámlán.

Jerome Cahuzac – aki korábban plasztikai sebészként kereste kenyerét, és drága ingatlanokkal is rendelkezik – hónapokig tagadta, hogy külföldi számlán is lett volna pénze, végül beismerte a több mint 20 éve létező offshore számlát. "Hazugságok spiráljába kerültem, és elvesztettem az irányvonalat. Porba sújt a bűntudat" – írta közleményében a miniszter, aki március végén volt kénytelen távozni posztjáról, miután hivatalos eljárás indult ellene a külföldi számla miatt. A már volt miniszter bocsánatot kért Hollande-tól is, hogy ilyen helyzetbe hozta, emellett lépéseket tett a 600 ezer euró Franciaországba vitelére is.

Ez még csak a kezdet

A volt költségvetési miniszter külföldi vagyonairól időközben egyre több információ derül ki, egy svájci tévétársaság szerint 2009-ben 15 millió eurót szeretett volna elhelyezni egy genfi bankfiókban, a pénz eredetét ugyanakkor nem tudta igazolni. A miniszter lemondása ugyanakkor nem állította meg az "offshore-cunamit", a francia politikai és gazdasági élet fenekestül fordult fel.

Hollande a célkeresztben - komoly népszerűségvesztés a botrány ára

AFP / Patrick Kovarik

A francia államfő kénytelen volt magyarázkodni minisztere miatt – és már külügyminisztere, Laurent Fabius és volt szocialista párti pénztárnoka miatt is, akik állítólag ugyancsak rendelkeztek offshore számlával –, mivel az adóelkerülés elleni küzdelem és a gazdagabb franciák magasabb kulccsal történő megadóztatása gazdaságpolitikájának fő pilléreit képezték. Hollande megválasztása után ráadásul azt ígérte, hogy a kormányzat visszatér az erkölcsös és egyszerű politizálás útjára. A helyzet kezelésére a francia államfő megjelent a tévében, ahol élesen kikelt Cahuzac ellen, megbocsáthatatlannak nevezte ezt a bűnt, és "gyalázatnak" nevezte Cahuzac számláját a köztársaságra nézve.

Hollande emellett nem győzte hangsúlyozni, hogy mindez csak egy ember hibája volt, emellett pedig olyan lépéseket hozott, mellyel reflektálni igyekezett a történésekre. A csalásért elítélteket eltiltották a közügyek gyakorlásától, emellett pedig Hollande arra kötelezte a minisztereit, hogy vallják be vagyonukat. (A francia képviselőknek már most is be kell vallaniuk vagyonukat, ám a bevallást nem hozzák nyilvánosságra, hanem egy kormányzati szervnek mutatják be a ciklus elején és végén). A francia államfő később az összes adóparadicsom "eltörlését" is javasolta egy beszédében.

A franciák elfordulnak a teljes politikai elittől

A botrány kapcsán több politikus is önként nyilvánosságra hozta vagyonát, a közvélemény eközben egyre inkább elfordul a kormánytól. Egy közvélemény-kutatás válaszadóinak többsége szerint az egész botrány Jean-Marc Ayrault kormányfőre és magára Hollande-ra is negatív hatással van. A francia államfő népszerűségi mutatója a modern francia történelem köztársasági elnökei közül rekordmélységben található, a franciák mindössze 30 százaléka támogatja csak az elnök politikáját. A franciák számára emellett a Cahuzac-botrány nem egy elszigetelt esetnek tűnik, egyre nő a bizonytalanság a választott tisztségviselőkkel szemben. Egy felmérés szerint a franciák 77 százaléka gondolja úgy, hogy a politikusok korruptak, ez 13 százalékos emelkedést jelent 2010-hez képest.

A botrány egy esetleges kormányátalakítás lehetőségét is felvetette. Hollande egyfelől ezzel vehetné elejét a további csontvázak felbukkanásának, másfelől pedig revitalizálhatná kabinetjét, amelynek megítélése a franciák szemében kritikán aluli. Arról azonban még nincsenek információk, hogy mely miniszterek távozhatnának.

Az égetően fontos gazdasági kérdések a háttérbe szorulnak

A Cahuzac-botrány ugyanakkor elvonja a kormány figyelmét az égetően szükséges gazdasági döntésekről, Franciaország ugyanis Európa egyik "beteg embere" lett. A munkanélküliség rekordközelben van, majdnem 3,2 millió ember van munka nélkül, az ország gazdasága pedig négy éven belül harmadszor kerülhet recesszióba idén, bár a kormány 0,1 százalékos bővüléssel számol. A költségvetési hiány pedig az eredetileg ígért 3 százalék helyett 3,7 százalék lehet 2013-ban.

Franciaország négy éven belül a harmadik recesszió elé néz

AFP / Bertrand Guay

Mindezen mutatók tükrében Hollande – akinek a gazdasági növekedés ösztönzése programja ékkövét képezte – nehezen tud úgy lavírozni, hogy elutasítja a megszorításokat, az uniós szabályainak azonban meg kell felelnie. Angela Merkel német kancellár nemrég arra szólította fel az euróövezet országait, hogy csökkentsék költségvetési hiányukat annak érdekében, hogy visszaállítsák a közös uniós fizetőeszközbe vetett bizalmat. Míg az övezet országai azzal küzdenek, hogyan is szorítsák le deficitjüket, addig Németország költségvetési többletet produkálhat 2014-ben. A kritikákra válaszolva Hollande április 17-én prezentálja gazdasági tervét az Európai Bizottság (EB) számára.

A francia jegybankelnök szerint országa számára sincs más lehetőség, mint visszafogni a kiadásokat, idén a 2012-es szintet kell tartaniuk, több manőverezésre nincs lehetőség. Christian Noyer szerint be kell fagyasztani a kiadásokat és reformokat kell végrehajtani, ez az egy út létezik.