Varga: Brüsszel miatt nem kellenek pluszintézkedések
Kiegészítő intézkedések nélkül is egyensúlyi pályán marad a magyar gazdaság, 2013-ban újraindul a gazdasági növekedés, és 3 százalék alatt marad a hiány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Brüsszelbe megküldött konvergenciaprogram bemutatóján.
"2010-ben a kormányváltás után négy fontos cél volt. Az államadósság megfékezése és visszafordítása. Az ország sérülékenységének csökkentése, a külső adósság csökkentése. A foglalkoztatottság növelése. A romló versenyképesség javítása. Az elmúlt 3 év után azt tudjuk mondani, hogy az első három területen van javulás. az államadósság megfordult, az államháztartási hiány bőven 3 százalék alatt van, a foglalkoztatottság enyhe mértékben javult. Amin dolgozni kell, hogy mindehhez gazdasági növekedés járuljon hozzá. Ezért a gazdaság növekedésére koncentrál a program" - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Brüsszelbe megküldött konvergenciaprogram bemutatóján. A miniszter a programot tréfásan bestsellergyanúsnak nevezte.
2013-ban a gazdaság újra növekedni fog, amihez a nemzetgazdasági miniszter szerint négy tényező járul hozzá. Egyedi tételek korrekciója az első: a tavalyi kedvezőtlen aszályos év után a mezőgazdaság 0,4 százalékkal javítja a gazdasági növekedést. Emellett a külső kereslet élénkülhet, a nettó export növekedhet. A harmadik tényező, hogy az államháztartásban kedvező folyamatok indultak el. A kétszázalékos GDP-arányos hiány azt mutatja, hogy eljutottunk abba az egyensúlyi állapotba, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A negyedik tényező: hitelbővítő programok, kezdeményezések beindulása (MFB, Eximbank, MNB-programok).
Idén megindul a növekedés
A 2013-ra a kormány a korábbi 0,9 százalék helyett 0,7 százalékos növekedéssel számol, 2014-ben pedig 1,9 százalék lehet a növekedés. Idénre a kormány 2,7 százalékos deficitet jelölt ki célnak, és jövőre is ezzel a mutatóval számol. A költségvetés GDP-arányos hiánya 2015-ben 2,2, 2016-ban 1,3 százalék lehet a kormány várakozása szerint.
Államadósság tekintetében nincs különösebb változás. 78,1 százalék GDP-arányos államadóssággal számolnak 2013 végére, ez 76,1-re csökkenhet 2015-re. Tartható ez a pálya, a csökkenő adósságarányt célozza meg. Ez összhangban van az alkotmány azon pontjával is, hogy 50 százalék felé kell tendálnia az államadósságnak.
Az infláció idán 3,1 százalék lesz, főleg a rezsicsökkentés miatt. Az euróárfolyamot kissé módosították: 293,1 forintos euróval számolják az inflációt. A munkanélküliségi ráta 10,7 százalékra változhat év végére. A kamatszint a mostanihoz képest is alacsonyabb lehet, a CDS-felár is csökkenhet.
A költségvetési tartalék csökken
Ami a költségvetési kockázatokat illeti, az már jól látszik, hogy tranzakciós illetékből kevesebb folyik be, ez negatív kockázat. A Bankszövetséggel erről a kormány tárgyalni szeretne. Az elmaradás 80 milliárd forintra rúg, aminek az oka a kormány szerint az, hogy a piac gyorsan reagált erre az adónemre: a fogyasztói szokások részben megváltoztak, összevontak tételeket, ebből kisebb bevétel folyt be. A kormány ugyanakkor úgy számol, hogy államigazgatási körből be fog folyni a kitűzött tranzakciósilleték-bevétel. Az elmaradásra a fedezetet a kormány a költségvetési tartalékból biztosítja.
Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a fordított áfát a sertéságazatban, a kormány szerint emiatt tízmilliárd forinttal kevesebb bevétel jöhet be. Ugyanakkor összességében pozitív költségvetési hatása lehet, hogy kevesebben választották a vártnál a kisadózók tételes adóját: akik maradtak a régi rendszerben, azok több járulékot fizetnek be, és ez bőven ellensúlyozza, hogy az adózást váltóktól 170 milliárddal kisebb adóbevétel jön be. Emellett a nyugdíj és a bér együttesen nem folyósítható a közszférában, aminek szintén pozitív hatása van.
A kormány az EU/IMF-megállapodástól tavaly 100 milliárd forint egyenlegjavulást várt. Ez elmaradt, de a csökkenő kamatszint ezt a kiesést ellensúlyozhatja.
Júliustól feláll az e-útdíj-rendszer
Az e-útdíj bevezetése és a pénztárgépek bekötése a kormány várakozása szerint még idén meg fog történni. Az e-útdíj már megtörténhetett volna, ha a közbeszerzésen kiválasztott nyertes nem lépett volna vissza. De a kormány saját kezébe vette a döntést, július 1-jével feláll a rendszer.
A pénztárgépek cseréjét állami támogatással is ösztönzik. A tesztüzemmód már működik azokkal a gépekkel, melyeket már korábban rákötöttek a NAV rendszerére. Szeptemberig azt kell megnézni, hogy a rendszer hozza-e az elvárt bevételi szintet. Varga szerint sokkal erősebb lesz a hatás, mint amit várnak.
Az önkormányzatok gazdálkodása sokkal kedvezőbb lett: beruházások engedélyhez kötése, működési hiány nem tervezhetősége hozzájárult ehhez. Trendforduló van, pozitívabb trenddel lehet itt számolni. A kormány várakozása szerint a GDP 1,3-1,4 százalékára rúgó költségvetési tartalék csökkenhet, 0,6 százalékos tartalék maradhat a felmerülő kockázatokra. A kormány szerint ebből az év közben felmerülő problémákat kezelni lehet.
Varga bízik benne, hogy a júniusi Ecofin-ülésen az Európai Bizottság jóváhagyja Magyarország túlzottdeficit-eljárás alóli kivonását. A gazdasági növekedés 0,2 százalékos korrekciójának eredője az, hogy az EU-ban komolyabb volt tavaly a recesszió, és ez kihat a magyar gazdaságra is. A miniszter újságírói kérdésre azt mondta, hogy az eurócsatlakozás egyelőre nem aktuális, az évtized végén vethető fel újra a kérdés.
Hosszú távú fenntarthatóság |
A kormány a gazdaságpolitikai lépések hosszú távú makrogazdasági hatásait is számszerűsíti. A program ezek között figyelembe veszi a közszféra hatékonyabb bérszabályozását, a nyugdíjjárulék degresszivitásának megszüntetését, a munkahelyvédelmi akciótervet, a gazdaság fehérítését célzó lépéseket, a jövedéki adóemelést, a "hipa" alapjának szélesítését és a közműadót. Ezek összesített hatásaként a GDP 1,1 százalékos növekedését mutatja a modell az ötödik év végén, de már az első év végére is 0,15 százalékos kibocsátási bővülést vélelmez. A szimuláció szerint elsősorban a növekvő munkakínálat és -kereslet miatt a legfontosabb gazdasági mutatók látványosan javulnak, nő a fogyasztás és a foglalkoztatás. A jelentés szerint összességében elmondható, hogy az intézkedések eredményeként a magyar gazdaság magasabb kibocsátási pályára áll, és javul a finanszírozó képessége. |
Mi van még a konvergenciaprogramban?
A konvergenciaprogram nem számol 2013-ban a pedagógusok béremelésével, 2014-ben viszont csak a közoktatásban emelkedhet az illetményalap a közszférában. Ugyanakkor az alacsony keresetű munkavállalók esetében az adójóváírás kivezetését ellentételező bérkompenzáció változatlan formában és összegben fennmarad. Nem tervezik a közfoglalkoztatási program kiterjesztését, a közösségi közlekedésben pedig a szociálpolitikai menetdíjakat 2013-as nominális szinten rögzítik.
A kormány számításai szerint 2014-ben a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-támogatások, valamint a közgyógyellátási kiadások növekedése a várható inflációtól elmarad; a lakásépítési támogatások már csökkennek a korábbi támogatott forinthitelek kifutása és a kamatok csökkenése révén. Azzal is számolnak, hogy a 2013. évi jegybanki eredmény alakulása nem tesz szükségessé a költségvetés részéről veszteségtérítést.
Nincs új átalakítási terv
Ugyan a konvergenciaprogram kitér a nagy rendszerekre is, mint az egészségügy, a felsőoktatás vagy a közösségi közlekedés, de a dokumentumban egyetlen olyan átalakítás, lépés sem szerepel, amit idénre terveznek. A felsőoktatás esetében azt írják például, hogy 55 ezer lesz az államilag támogatott férőhelyek felső korlátja, az egészségügyben pedig arra törekednek, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson az ellátáshoz.
Az adórendszerről szólva azt írják, hogy megvalósult az a cél, hogy a munkára rakodó terhek helyett a fogyasztást adóztassák meg. A jövőre nézve azt írták, a kormány továbbá kiemelt célnak tekinti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beszedési hatékonyságának növelését, a feketegazdasági elleni küzdelem eszköztárának bővítését. A szektorális különadók közül idén néhányat már kivezetett a kormány, ugyanakkor a jövőben is fennmarad a pénzügyi szervezetek adója, a 31 százalékos energiaellátók adója, a távközlési adó, baleseti adó, a biztosítási adó, és a közműadó.
Mi a konvergenciaprogram?
A konvergenciaprogram a legfontosabb gazdasági jellengű dokumentum, melyet Brüsszelnek kell elküldenie a kormánynak. Ez a dokumentum közli a kormányzat előrejelzéseit a makrogazdasági pályáról az adott és az azt követő évre, az Európai Bizottság (EB) pedig ennek tükrében hoz ajánlásokat arról, hogy milyen döntések szükségesek ahhoz, hogy egy ország költségvetése stabil pályán maradjon. A tagországoknak a konvergenciaprogramban kell igazolniuk, hogy a gazdaságpolitika igyekszik megfelelni az euró bevezetéséhez szükséges ún. maastrichti kritériumoknak. A konvergenciaprogramot legkésőbb április végéig kell megküldeni Brüsszelnek, melyhez kapcsolódóan be kell nyújtani a nemzeti reformprogramot is. Ez utóbbi tartalmazza azokat a strukturális intézkedéseket is, melyekkel az uniós keretrendszer prioritásaihoz – az Európa 2020-hoz – illeszkedik az ország programja.
Nekünk ez miért fontos?
Magyarország számára azért is különösen fontos a mostani konvergenciaprogram, mivel hazánk uniós csatlakozása óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Miután 2011-ben és 2012-ben is a deficit három százalék alá került, a kormány most abban reménykedik, hogy idén nyáron kikerülhetünk az eljárás alól. Ezt azonban keresztülhúzhatja az, hogy nagy kérdés, mennyire ítéli fenntarthatónak Brüsszel a költségvetési pályát, immár 2014-re előretekintve is. Az EB még idén februárban is úgy kalkulált, hogy idén és jövőre is 3,4 százalék lesz a költségvetési hiány a jelenlegi költségvetés mellett. Olli Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa akkor Brüsszelben ennek kapcsán azt mondta, hogy strukturális intézkedéseket várnak a magyar kormánytól annak érdekében, hogy 3 százalék alá csökkenjen, és ezen szint alatt is maradjon a GDP-arányos költségvetési hiány. Ezeket az intézkedéseket pedig az áprilisi konvergenciaprogramban kell bemutatni.