A jegybank monetáris tanácsának mai eseti ülésén véglegesítették a hitelprogram mindhárom pillérét – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az április elején bejelentett Növekedési Hitel Program (NHP) részleteit ismertető keddi sajtótájékoztatón. Matolcsy hangsúlyozta, megvannak azok a keretek, melyek sikeressé teszik a jegybank új programját.

Egy alapos tájékozódás után figyelembe vették a globális pénzgazdaság jelenlegi trendjeit. Matolcsy szerint a világgazdaság 2013-ban lassul, a növekedési célokat lefelé vizsgálták alul, Európa nem állja jól a válság hullámait, ez különösen az eurózónára igaz.

Valamennyi résztvevővel kétoldalú megállapodásban döntöttek a csomag részleteiről. Rendezték azt a kritikus pontját a programnak, hogy bár jó a program, legyen hozzá megfelelő garancia is. A pénzintézetek ugyanis azt kérték az MNB-től, hogy vegyék figyelembe a nullaszázalékos hitelnél, hogy garanciára szükség van, végül – kamatmarzs plusz garanciadíj tekintetében – 2,5 százalékos felárat hagytak jóvá. Ennél természetesen lehet kisebb ez a mutató, de az MNB csak olyan program támogat, melynél 2,5 százalék a plafon.

A második kérésként az fogalmazódott meg a pénzintézetek részéről, hogy emeljék meg az egyedi hitelek felső korlátját. Végül ezt a korlátot 400 millióról 3 milliárd forintra emelték. Ez már alkalmas lehet arra, hogy a középvállalatok is forráshoz jussanak.

A harmadik pontot a Bankszövetség elnöke és a pénzinzétetek javasolták, jelesül azt, hogy vizsgálják felül a kéthetes kötvény befogadási szempontjait. Nem hoztak döntést, az a monetáris tanács előtt van. Ugyanakkor az MNB abba az irányba léphet majd, hogy azon pénzintézetek kéthetes betéteit fogadják be, amelyek magyarországi pénzügyi tevékenységet végeznek. Matolcsy a harmadik pillérre kitérve elmondta, a devizakitettséget csökkenti, és 40 milliárdot is megtakarítanak az országnak, plusz ösztönző a pénzintézeteknek, hogy részt vegyenek a programban.

Június 1-jén startol a program

Az MNB programja június 1-jén indulhat el, a hazai pénzügyi szektor kétharmad része vehet részt ebben, emelte ki Matolcsy. Az MNB alelnöke, Balog Ádám a program végrehajtásáról szólva elmondta, az április eleji bejelentés óta számos egyeztetést folytattak, bilaterális és multilaterális tárgyalások is történtek. A 2,5 százalékos marzsba úgy teszik bele a garanciadíjat a bankok, ahogy jónak látják. A futamidőre kitérve Balog elmondta, hogy maximum 10 évet biztosít az MNB a bankoknak.

A hitelprogram célzottságára kitérve Balog elmondta, ez forgóeszköz, beruházási hitel lehet, emellett pedig EU-s projektek hitelezésére kell fordítani a pénzt, ebben vita nem volt a partnerekkel. A 3 milliárdos felső limit pedig a nagyobb vállalatoknak tud megfelelő forrást biztosítani. Nem kívánják ugyanakkor adminisztratívan korlátozni, hogy ezeket a hiteleket más hitelek kiváltására használják fel, de jobban örülnének, ha beruházásra ösztönözné a vállalatokat.

Az alelnök kifejtette, hogy látnak megfelelő mozgásteret arra vonatkozólag, hogy a forint irányába tolják el inkább az államadósságot, ugyanakkor ez az adósságkezelő kompetenciájába tartozik. Balog a tájékoztatóan elmondta, 3 600 milliárddal akarják a kéthetes kötvényállományt csökkenteni, és szerinte minden esély megvan arra, hogy ezt a bankszektorral együttműködésben tudják meglépni.

Május 15-én már egy konkrét termékismertető lesz olvasható az MNB honlapján, ezek után megkötik a szerződéseket a hitelintézetekkel, hogy mekkora összeget hitelezhetnek. Május 28-án pedig tájékoztatják a hitelintézeteket, hogy mennyi forráshoz jutnak. Június 1-jén indul a program, augusztus 30-ig tart.

Büntetés is lehet

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy aki a programban részt akar venni, azt a kkv hitelállományának 5 százalékaval tudja megtenni. Kártyaleosztásos technikával osztják el, hogy mely pénzintézetek vihetik a forrásokat. A kisbankoknak lehetőséget akarnak adni, hogy piaci részarányukat növeljék, a verseny élesítése ugyanis fontos szempont. Nagy hangsúlyozta: van lehetőség arra, hogy az egyik bank devizahitelét egy másik banktól érkező hitellel kiváltsák, vagyis van lehetőség "bankcserére". "A bankok oldaláról fontos elmondani, hogy felelős döntésnek kell lennie a pénzintézetek ajánlatainak, milyen új piacot akarnak szerezni, mennyire akarják megtartani pozíciójukat" – tette hozzá. Büntetésben is gondolkodnak ugyanakkor, például arra az esetre, ha egy bank túl nagy kvótát kér, de azt nem használja fel. Nagy Márton kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 5 százalékos kkv-állomány azért kitétel, mert komoly partnereket keresnek, ne lehessen túl alacsony összegekkel belépni.

Matolcsy a kamatcsökkentésekre kitérve elmondta, hogy ők egy konzervatív és felelős monetáris politikát visznek. Lépésről lépésre haladó, felelős döntéseket hoznak. A jegybankelnök ezzel tulajdonképpen kitért a kérdés elől. Matolcsy a program ismertetésére vonatkozva elmondta, hogy rendszeresen konzultálnak a Bank of Englanddel, "mondhatni egymást is folyamatosan megtermékenyítjük".

A három pillér 0,7 százalékos többletnövekedést jelenthet a magyar gazdaságnak, természetesen nemcsak idénre nézve, hanem jövő évre is áthúzódva – mondta az MNB-elnök. Mint kifejtette, a program már önmagában jelzi, merre húz a növekedés: ha a beruházások irányába megy, akkor nagyobb lehet a gazdasági növekedésre gyakorolt hatás. Folyamatos adatbankot építenek a befogadott hitelszerződésekről, ezek után tesznek javaslatot a monetáris tanácsnak arról, hogy milyen lépéseket hozzon.

Így indult a program

A jegybankelnök április elején többlépcsős programot jelentett be a vállalkozások hitelezésének megsegítésére. Az NHP szerint a vállalkozások olcsó hitelt kapnak, többek között a devizahiteleik kiváltására is. A program a kisvállalkozásokat célozza meg, akik nehezen és magas kamaton jutnak jelenleg hitelhez. A jegybank 250 milliárd forintos forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak a kisvállalkozások hitelezésére nullaszázalékos kamatozással, forgóeszközhitelre és uniós előfinanszírozásra. A bankok erre 2 százalékos kamatot tehetnek majd rá – mondta Matolcsy. Később azonban az elemzőknek tartott tájékoztatón kiderült, hogy a kétszázalék csak egy elvi cél, a jegybank ezt szeretné elérni a bankoknál. A monetáris tanács azonban nem döntött a 2 százalékos mértékről, hanem csak arról, hogy a nullaszázalékos jegybanki forrást fix felárral adják tovább a bankok. A felár pontos meghatározása a bankokkal folytatott tárgyalásokon és a bankok döntésén fog múlni.

A program második pillére a vállalkozások devizahitelének forintosítását célozza meg. Mint mondta, olcsó forinthiteleket adnak, szintén nullaszázalékos jegybanki forrással. A devizahitelek átváltása nem rögzített, hanem pénzpiaci árfolyamon fog történni. Ennek a kerete is 250 milliárd forint.

A növekedési program harmadik pillére a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentése. A jegybankelnök szerint a sérülékenység a magas devizaadósság miatt áll fenn, ezt akarja csökkenteni a jegybank. A monetáris tanács úgy döntött, hogy a jelenlegi 4 500 milliárd forintról 3 600 milliárdra csökkentik a kéthetes kötvényállományt, a bankokkal és a kormánnyal folytatott tárgyalásokat követően. Ehhez az MNB devizacsere-ügyletet ajánl a devizatartalékokból, amelynek köszönhetően hárommilliárd euróval csökkenhet Matolcsy szerint a magyar devizatartalék. A programot a piac vegyesen fogadta, egyrészről elmaradt a meglepetés – többen ennél szokatlanabb, unortodoxabb lépéseket vártak –, ugyanakkor egyelőre akkor még nem lehetett tudni, hogy mi maradt Matolcsy tarsolyában.