„Korábban két doboz cigarettát szívtam el egy nap, most már csak egyet. Két korsó sör helyett is csak egyet iszom. Ha eddig hetente 2-3-szor mentem el egy bárba vagy étterembe, most csak kéthetente. Visszafogjuk magunkat, mert nincs készpénzünk” – meséli Yiannis, egy paphos-i étterem tulajdonosa, aki, mint mondta, még így is a szerencsésebbek közé sorolja magát, mivel vendéglátósként dolgozik, könnyebben jut készpénzhez. Ez még akkor is igaz, ha úgy érzi, közel 30 százalékkal kevesebb a turista tavalyhoz képest.

Két hónap telt el azóta, hogy Ciprusnak három évre lebontva tízmilliárd euró hitelt ítélt meg az Európai Unió annak fejében, hogy vállalta, a csődbe jutott bankrendszere megmentése érdekében megadóztatja a 100 ezer euró feletti bankbetéteket is. A döntés nehezen született meg, és tartalma folyamatosan változott: a bankok a március 20-i nemzeti ünnep alkalmával több napra bezártak, de akkor sem tudtak megnyílni, amikor a hosszú hétvége elmúlt. A parlament ezen kívül jóváhagyta a legnagyobb bank átstrukturálását, a második legnagyobb bezárását, valamint meghoztak egy sor megszorító intézkedést. A válság idejére nemcsak a nemzetközi pénzmozgásokat, hanem a készpénzfelvételt is korlátozták. Bár a bankzár lazul, a pénzkiadó automatákból ma is legfeljebb csak 300 eurót lehet felvenni egy nap.  

Polymnia pénzt vesz fel egy ciprusi ATM-nél

Erő Júlia

A ciprusiak alkalmazkodnak

„A bankzár érezhetően sokkot váltott ki, főként azért, mert senki nem tudta, hogy mi lesz ebből, hogy teljesen össze fog-e omlani az ország” – mondta a hvg.hu-nak az egyetemista Christos, aki szerint mégis inkább a bizonytalanság érzete volt az uralkodó, nem a pániké. „Kicsit zavarba ejtő volt, hogy valahányszor bekapcsoltad a tévét, vagy kinyitottad az újságot, mindig más híreket mondtak, semmi sem volt biztos, hogy éppen mi zajlik. Nem lehetett tudni, hogy merre megy a világ” – tette hozzá.

A ciprusiak magatartása ennek megfelelően józannak és alkalmazkodónak tűnt. Kiadásaikat a szűkös pénzügyi helyzethez igazítják, és visszafogják azokat az igényeket, amelyeket korábban megengedhettek maguknak. Théa a közösségi média területén szeretett volna vállalkozásba fogni, a válság miatt azonban kénytelen volt elhalasztani ezt a tervét. Kissé csalódott, de nem adja fel. „Kis lépésekkel haladok előre, és türelemmel várok” – mondta a stratégiájáról.

A válság következtében harminc százalékra nőtt a fiatalok körében Cipruson a munkanélküliség, főként ők és a nyugdíj előtt állók veszítették el az állásukat. A teljes népességre vonatkozó munkanélküliség pedig 11-ről 14 százalékra nőtt (2013. márciusi adat). A kibontakozó recesszió jóval gyorsabban éreztette hatását, mint Görögországban. A gazdaság már tavaly zsugorodott 2,4 százalékkal, idénre pedig közel kilencszázalékos visszaesést várnak. Az elemzők szerint ráadásul jövőre is folytatódik a visszaesés, még ha valamelyest mérséklődik is (-3,9 százalék). Négy héttel a bankzár után készült felmérés szerint a ciprusiak 68 százalékának problémája van a számlái fizetésével, és 70 százalékuk szerint a következő egy évben a helyzet tovább romlik majd.

A közszféra még jobban tartja magát

Christos két testvére is azok közé tartozik, akiknek az utóbbi hónapokban mondtak fel. „ Az egyik bátyám egy nagynevű szállodában dolgozott, a másik pedig menedzser volt egy cégnél. Mindketten az utcára kerültek” – mondta a nicosiai fiatalember, aki viszont nemrég jutott egy részmunkaidős álláshoz. Ez ugyanis tipikus: ha van munka, akkor is teljes munkaidő helyett inkább csak részmunkaidőben alkalmaznak. Több munkaadó pedig úgy próbálta kezelni a válsághelyzetet, hogy nem bocsátotta el az alkalmazottait, hanem rávette őket, hogy egy ideig vállaljanak önkéntes munkát a munkaidejük egy részében.

A közszférában foglalkoztatottak jelenleg még kevésbé érzik a válságot. A tanárok, szociális munkások, rendőrök fizetése eddig jobban ellenállt a válságnak. Van olyan terület, ahol szinte háromszor nagyobb a fizetés, mint a magánszférában dolgozóknál. Polymnia tanár és szociális munkás, aki hátrányos helyzetű, szegény és migráns hátterű gyerekekkel foglalkozik. „Jó a fizetésem, úgyhogy nem igazán tapasztaltam meg a bőrömön a válság jeleit. Inkább a körülöttem lévőkön látom a változásokat” – mondja Polmynia, aki szerint az embereket az aggasztja legjobban, hogy hogyan tudják biztosítani gyermekeik iskoláztatását, étkeztetését.

A munkavállalás nehézségeire tekintettel sokakban felmerül a kivándorlás. „Több barátommal is gondolkodunk azon, hogy elköltözünk, és valahol máshol keresünk munkát. Európában vagy Amerikában, az mindegy” – meséli Polymnia. Görögországban a fiatalok már tömegével hagyják el az országot, körükben a munkanélküliség közel hatvan százalék. (Az új diaszpóra kialakulását egy webprojekt online is dokumentálja.) Cipruson az emigráció még csak most kezdődhet: sok függ a válság lefutásától.

Ciprusi segélykoncert: Hozz ételt!

AFP

A krízis ugyanakkor egyértelműen erősíti a szolidaritást. Nagyobb cégek reggelit és ebédet visznek az iskolákba, gyakori az utcai ételosztás. Nicosiában és Limasszolban jótékonysági koncerteket rendeznek, ahol egész napos program várja az érdeklődőket, akiktől csak azt kérik, hogy jegyvásárlás helyett ételadománnyal járuljanak hozzá a rendezvényhez. Ilyen eseményből már többet is rendeztek, a résztvevők számát több tízezerre becsülték, és nagy mennyiségű adomány gyűlt össze a rászorulóknak. Théa szerint a jó oldala a válságnak az, hogy az emberek összefognak, és próbálják segíteni egymást.

Polymnia a jövőt firtató kérdésre azt mondta: egyszer volt már egy nagy válság Ciprus történetében, amikor megszállták Ciprus északi felét. „Ha azt túléltük, akkor ezt is túl fogjuk élni” – teszi hozzá.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!