„Fontos dolgot tanultunk a válságból, éspedig azt, hogy Európának szüksége van egy ipari megállapodásra,” mondta Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke egy minapi brüsszeli konferencián, ahol politikusok, érdekvédők és lobbisták beszéltek ipari reneszánszról és Európa újraiparosításáról. 

Az ipar- és vállalkozáspolitikai biztos Tajani szerint, megkerülhetetlen, hogy ez a terület visszakerüljön az uniós politikák központi témái közé. A válság 2008 óta ugyanis súlyosan érintette az ipari szektort, 3,8 millió munkahely szűnt meg azóta a termelésben. Az ipari teljesítmények, persze tagállamonként eltérőek, a Bizottság értékelése szerint Lengyelország és Szlovákia kiemelkedően teljesít, míg Görög- és Spanyolország továbbra is nehézségekkel küzd.

Csak a befogadó országok versenyképesek

Ahhoz, hogy Európa ne maradjon le a globálisan zajló új ipari forradalomról, az Európai Bizottság kiemeli azokat a területeket, ahol sűrgősen cselekedni kell. Egyik ezek közül a vállalkozások számára kialakítandó kedvező üzleti környezet. Az Európai Bizottság képviselői nem győzték hangsúlyozni, hogy minél befogadóbb egy ország a vállalkozói szféra számára, annál jobban növekszik a versenyképessége. 

Antonio Tajani az Európai Bizottság konferenciáján

Orosz Márta

Ebből a szempontból van mit Magyarország szemére hányni: a befektető szempontjából a legkárosabb a gyorsan változó, bizonytalan jogi környezet, az egyik napról a másikra életre hívott vagy megemelt összegű  különadók rendszere, illetve a (kezdő)hitelhez jutás bonyolultsága. Tajani arra biztatta a tagországokat, hogy építsék le a vállalkozásokra kirótt adminisztratív terheket és ne emeljék az adókat, hogy ezzel is kedvezőbb környezetet teremtsenek számukra.

 A nemzeti közigazgatások versenye

„ Amikor kétségbeesett szükség van munkahelyekre és növekedésre, akkor minden eszközzel könnyíteni kell a vállalkozások működését, tette hozzá Carlo Corazza, a vállalkozás- és iparpolitikai bizottság szóvivője. Mivel a cégek mindig oda mennek, ahol alacsonyak az üzemeltetési költségek  és az energiaárak, az európai piacon az egyes tagállamok egymásnak jelentenek konkurrenciát, ha nem egyformán hatékony közigazgatási szférával rendelkeznek. Ilyen értelemben a nemzeti közigazgatások versenye zajlik, az ipari fejlődés pedig oda fog menni, ahol nem bonyolítják túl a vállalkozások életét, hagyják őket profitot termelni. Ez lehet a versenyképesség egyik kulcsa, ráadásul ehhez nem kellenek milliárdok, csupán az kell, hogy a tagállamok kormányai ne állják útját a vállalkozásoknak. 

Az iparpolitikai konferencián résztvevő Gianfranco Bisagni, az Unicredit Bank Közép- és Kelet-Európáért felelős elnökségi tagja egyenesen azt javasolta a tagállamoknak, hogy hosszútávú befektetések esetében nyújtsanak kedvezőbb adózási feltételeket a vállalatoknak. 

"Nem kell mindig a bankhoz sietni" 

A konferencián kiemelt helyet kaptak a kis- és középvállalatok, melyek az uniós vállalkozások 99 százalékát teszik ki és a teljes uniós foglalkoztatás kétharmadáért  felelősek. Legnagyobb problémát a kkv-k számára az jelenti, hogy nem jutnak hozzá banki kölcsönökhöz (a kérések egyharmadát uniószerte elutasítják), ezen próbálnak segíteni azok a támogatási eszközök, melyek közül  többet (pl JEREMIE program vagy a strukturális alapok egy része) Magyarországon is igénybe vettek. 

Az EB egyébként összesítette a kkv-k számára elérhető támogatásokat egy honlapon, ahol tagállamokra lebontva lehet rákeresni a különböző támogatási lehetőségekre. Észrevehető ezen a téren is egy szemléletváltás: a bizottság hangsúlyozza, hogy Európában kevésbé ismertek a bankok mellett az alternatív támogatási eszközök. „Nem kell mindig rögtön a bankokhoz sietni”, mondja az ipari bizottság egyik munkatársa, „amerikai példára be lehet vonni üzleti angyalokat és befektetési alapokat is, főként amikor egy kkv-nek nincs többre szüksége 150 000 eurónál nagyobb induló tőkére” 

Komoly probléma Európában a szakképzett munkaerő hiánya: egy részről valóban hiányzik az iparból a megfelelő kínálat, másrészt a szakképzett munkaerő eloszlása egyenetlen, így egyes válság sújtotta országban sokan közülük is munkanélküliek. Az EB szorgalmazza, hogy egyre több fiatal válasszon műszaki pályát, férjen hozzá a felsőoktatásban a megfelelő képzésekhez, melyek később az iparban biztosítanak számukra megélhetést.

 Uniós zászló alatt

Tajani a konferencián "az európai zászló alatti üzletkötést" propagálta.  „Főleg kisebb országok esetében fontos, hogy az EU színeiben keressenek nemzetközi ügyfeleket, hiszen egy német termék legtöbb esetben egyedül is megállja a helyét, de ha például egy máltai cég önmaga próbál utat törni a globális piacon, egyedül nem annyira hatékony, mintha európaiként mutatkozna be,” mondta Carlo Corazza is.

A diplomácia és az üzlet kiválóan eladható együtt, így Tajani rendszeresen felajánlja honlapján európai cégeknek, hogy kísérjék el valamelyik külföldi útján. A cégeknek nem kell mást tenni, mint kideríteni, merre vezet az uniós biztos következő útja és saját költségükön elkísérni őt Kínába, Vietnamba, Thaiföldre vagy Izraelbe, ahol az uniós biztos diplomáciai és üzleti kapcsolatain keresztül maguk is bővíthetik nemzetközi hálózataikat, és 2-3 nap alatt tárgyalhatnak a régió legfontosabb gazdasági szereplőivel. Az európai partnereket első sorban a kiváló minőséggel és a megbízhatósággal azonosítják szerte a világban, „a L´Oréal, a Heineken vagy az olasz borok fontos kapukat nyitnak meg a nemzetközi piacokon,” mondja az EB egyik munkatársa, így érdemes a kisebb tagállamoknak is ezek mellé becsatlakozni.

Leülő zöld lelkesedés

Az újraiparosítás körüli lelkesedésnek, azonban, egy másik, ugyancsak kifejezetten európai projekt eshet áldozatául. Az uniós klímapolitika a globális gazdaságban visszahúzza az európai vállalkozásokat, legalábbis így látják ezt sokan Brüsszelben, miután a zöld gazdaság ambíciózus projektjét egyelőre senki nem követi a világon. „Most egy kicsit úgy tűnik, mintha mi lennénk a falu bolondja,” mondta az EB egyik magasrangú képviselője az energiapolitikáról: „a klímaváltozásra koncentrálunk, ahelyett, hogy az iparral foglalkoznánk. Túl gyorsan haladtunk az Egyesült Államokhoz vagy Ázsiához képest, így vissza kell vennünk a sebességből, mert senki nem követi  példánkat.”

Ennek eredményeképp Antonio Tajani „zöld gazdaság” helyett csupán egy „zöldebb gazdaságról” beszélt. A fenntarthatóság és a klímavédelmi célok, természetesen továbbra is részét képezik az európai gazdaságnak, de egyelőre háttérbe szorulnak az ipari fejlődés javára. Mivel úgy tűnik, mindent be kell vetni az ipar felélesztésére, az energiapolitikai célok inkább ebbe az irányba mozdulnak el: senki nem szeretné, ugyanis, hogy az európai vállalkozások a magas energiaárak miatt veszítsék el versenyképességüket.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!