Fazekas István

Érdekes lépés az adóelkerülők elleni harcot kommunikáló, az offshore kifejezést eredendő rosszként beállító kormánytól, hogy Stabilitás Megtakarítási Számlát (SMSZ) kíván létrehozni - írja Azénpénzem.hu pénzügyi portál egy pénzügyi szakember kommentárjára hivatkozva. A gazdasági és informatikai bizottság hétfőn nyújtott be egy javaslatot, mely szerint a magánszemélyek által minimum ötmillió forinttal nyitható számlákra befizetett pénz magyar jövedelemként azonnal legálissá válik. Az ilyen számlákat vezető bankok a pénzről igazolást is kiállítanak, az adóhivatalnak viszont a számlatulajdonos azonosítása nélkül szolgáltatnak adatokat. Az SMSZ-ben euróban és forintban jegyzett állampapírok lehetnek.

A kormány korábban azt kommunikálta, hogy rendkívül fontos a külföldi vagyonok hazahozatalának elősegítése, a például svájci bankokban fialtatott magyar pénzeket először 35 százalékos forrásadóval sújtották volna. A kép ugyanakkor időközben kissé átalakult. Az adó majdnem ennyi maradt (32 százalék), de csak akkor, ha a befektető három évnél kevesebb ideig tartja meg állampapírjait. Három és négy év között 16 százalékot, négy-öt év között nyolc százalékot, öt évet követően viszont ingyen van a legalizálás. Ez annak tükrében, hogy a pénzmosás költsége nemzetközi átlag szerint 40 százalék, "bombázó ajánlat", írja a portál. A korábbi, de a mostani, sőt későbbi adóelkerülők, szervezetten bűnözők számára is.

Az SMSZ jól kiegészítheti a letelepedési kötvényt, a kisebb pénzűeknek is könnyebbe elérhetik a kedvező megoldást. Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az a külföldi, vagy a többségi tulajdonában álló cég legalább 250 ezer eurót (az SMSZ mintegy 16-17 ezer euróval nyitható, de csak magánszemélyeknek) fektet a felhatalmazott közvetítő cég valamelyike által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírba, a korábbiaknál gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után már hat hónappal letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon.

A kormány ugyanakkor meglehetősen szabadon "játszhat" a nemzetközi szervezetekkel, melyeknek lehet néhány szavuk a módosításhoz. Az ezért esetleg benyújtandó számlát ugyanis egyszerűen a bérből és fizetésből élőkre terhelheti. Kikerül ugyan az alaptörvényből az passzus, amely értelmében, ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Martonyi János külügyminiszter nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján nem hagyott azonban kétséget a felöl, hogy másmilyen köntösben visszatérhet ez a megoldás. Ha a kormány hibázik, nekünk kell mindenképpen fizetni. A gazdasági stabilitásról szóló törvénybe iktatnak be ugyanis egy rendelkezést, amely szerint, ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amelyre a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki.

A cikkhez blogbejegyzés is kapcsolódik, ide kattintson!