A szövetkezeti hitelintézetek kötelező beléptetésével egy közös integrátori szervezet alá rendezi a kormány a takarékszövetkezeteket, miután kedden benyújtotta, csütörtökön pedig a parlamenttel elfogadtatta az erről szóló törvényt. Ezzel párhuzamosan az állam tőkét emel a Takarékbankban, melyben a Magyar Postán és a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül többségi tulajdont szerez. A takarékok feltőkésítésére és integrációjára összesen 100 milliárd forintot szán a kormány, a cél, hogy a szektor tőkeellátottságát és szolgáltatásai minőségét javítsa, és ezzel konkurenciát teremtsen a kereskedelmi bankoknak.

A takarékszövetkezeti rendszer átalakítása mellett az állam beszáll Demján Sándor Gránit Bankjába, illetve Széchenyi Bankba, mely az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezetőjének, Töröcskei Istvánnak az érdekeltségébe tartozik. Az állam mindkét bankban 49 százalékos részesedést szerez, amihez a Gránit Bankban 2,585 milliárd forint, a Széchenyi Bankban pedig három milliárd forintos tőkeemelést hajt végre.

Lemondott a kormány az önkormányzatok adósságátvállalásához kapcsolódó 7 százalékos banki sarcról, cserében viszont az elmaradt tranzakciós bevételeket egy egyszeri befizetéssel pótoltatja. A múlt héten beterjesztett és csütörtökön elfogadott második Varga-csomagnak ez a legfőbb változása az eredeti javaslathoz képest.

Nem a Nabucco gázvezetéknek adja el a földgázt az azeri Shah Deniz-i gázmező konzorciuma, így gyakorlatilag befellegzett a nagy európai együttműködésben tervezett Nabucco-projektnek, melynek a MOL mellett az osztrák OMV, a bolgár BEH, a magyar Mol, a török Botas és a román Transgaz volt a tagja, és elsődlegesen Azerbajdzsánból hozott volna be földgázt Európába.

A tavaszi ülésszakban már nem dönt a parlament a tervezett reklámadóról, amely sávos adóval sújtaná a reklám közzétevőjét, amennyiben a közzétételből származó jövedelme meghaladja az egymilliárd forintot. A tervezet az országos kereskedelmi televíziókat „büntetné” leginkább.

Kötelességszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert véleménye szerint a devizahitelek korlátozása sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét. Magyarországon 2010 júliusától megtiltották a jelzálog alapú devizahitelezést, amit egy évvel később úgy lazítottak, hogy csak azok vehetnek fel ilyen hitelt, akik az adott devizában a minimálbér tizenötszörösét keresik. Az EB most ezt is kevesli, Orbán szerint akkor „majd megoldjuk másképp.”

A ciprusi megoldás érvényesítéséről döntöttek az EU pénzügyminiszterei a további bankszanálások esetére. Ez azt jelenti, hogy a részvényeseknek, a kötvénytulajdonosoknak és a betéteseknek is - utóbbiaknak a 100 ezer eurót meghaladó betétrészük terhére – is részt kell vállalniuk az esetlegesen csődközeli helyzetbe kerülő bankok helyzetének rendezésében. Az EB döntését még az Európai Parlament felülírhatja.

A kínai állami bankok hitelezési boomjának három évvel ezelőtti visszafogását követően történelmi léptékben is hatalmasra duzzadt az a hitelállomány, melyet vagyonkezelők, biztosítók, zálogkölcsönzők és egyéb, kevésbé szabályozott piacon dolgozó pénzügyi vállalkozások nyújtottak a kínai gazdaságnak. A hét első napjaiban a tőzsdék zuhanása azzal volt összefüggésben, hogy kiszámíthatatlan, az árnyék bankrendszer mekkora mennyiségben hordoz rossz hitelt magában, és mi van, ha ezek elkezdenek bedőlni.

A hét képe: Július 4-re halasztotta a döntést a Kúria abban a devizahiteles perben, amit az OTP egyik ügyfele azért indított, mert a szerződésében nem tüntették fel a devizahiteleknél általános alkalmazott vételi és eladási árfolyamokat. Az ügy azt követően került a Kúriára, hogy decemberben a Fővárosi Törvényszék másodfokon kimondta a devizahitel-szerződés semmisségét, az alperes OTP Bank pedig felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Az ítéletet a bíróság épülete előtt tüntetők várták.

Stiller Ákos

„Nekem az a véleményem, hogy minden eurózónán kívüli országnak kell, hogy legyen saját gazdasági stratégiája. Szerintem a közép-európai országok érdekei sok területen azonosak, ezért nekünk, közép-európaiaknak el kellene gondolkodnunk azon, hogy esetleg legyen egy közös gazdasági stratégiánk.” – mondta Orbán Viktor a horvát közszolgálati televíziónak adott interjújában.