Kisebb szópárbajjal végződött hétfőn az a sajtóesemény, melyet három fuvarozó szervezet hirdetett meg, a témája a használatarányos útdíjrendszer (röviden elektronikus, avagy e-útdíj) működésének első hete volt – és amelynek végén váratlanul szót kért az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) marketingvezetője. Utóbbi ugyanis alaptalannak minősítette az egy órán keresztül sorolt hibákat és hiányosságokat, párbeszédre szólította fel a szakmai szervezeteket, elutasítva ezzel azt a fuvarozói álláspontot, amely szerint a rendszert le kellene állítani, és a hibáit az újraindítás előtt kijavítani. Az ÁAK hivatalos álláspontja szerint a hibákat, ha egyáltalán léteznek, csak a fuvarozók visszajelzései alapján lehet kiküszöbölni.

Fuvarozók kérik

Mindez azt követően hangzott el, hogy Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára, Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) főtitkára és Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) ügyvezető főtitkára hosszan sorolta azokat a példákat, amelyek miatt arra kérték a kormányzatot, hogy legalább a hibák kijavításáig állítsa le az alig egy hete elindított rendszert.

Egyirányú utca: hátraarc nincs

Horváth Szabolcs

Karmos Gábor elsősorban azt kifogásolta, hogy a kormány sem az útdíj mértékéről, sem annak gyors bevezetéséről nem egyeztetett a szakmai érdekképviseletekkel, és bár jogszabály mondja ki, mind a mai napig nincs a témában társadalmi egyeztető szervezet. Karmos szerint sok probléma forrása az előrefizetős (prepaid-) rendszer, mivel az útvonal módosulása esetén nincs olyan mechanizmus beépítve, ami ezt fizetési oldalon bármilyen módon korrigálni engedné. Az MKFE főtitkára szerint ez az EU-ban általános használatú nemzetközi fuvaregyezményt (CRM) figyelmen kívül hagyását is jelenti, melynek éppen az az egyik sarokpontja, hogy a fuvarozót a feladó a célkoordináta módosításával más átadási helyre is irányíthatja. Ez esetben azonban ma Magyarországon a fuvarozót biztosan kár éri, mert az előre megváltott „jegye” nem váltható vissza, de azt a fuvardíjban elszámolni sem lehet – mondta az egyesület főtitkára.

Csoma az nem Csorna

A Fuvosz tapasztalatai szerint a használatarányos útdíjfizetési rendszer rosszul számláz, és megkárosítja a vállalkozókat. A szövetség számításai szerint egy hét alatt több mint 100 millió forintra nőtt a különbség a kiszámlázott és a valós úthasználat után fizetendő összeg között. Például abból adódóan, hogy egy Kazincbarcika-Tarnaszentmiklós fuvarra vetítve, az útvonaltervező által kalkulált 35 383 forint e-útdíj helyett a rendszer 44 229 forint fizetési kötelezettséget ír elő. A legdurvább elszámolási hibát a Csorna-Gönyű közti 49,2 km útszakaszra találták, ahol több mint 232 km-es díjtétel jelenik meg. És bár a problémát (azt, hogy két hasonló nevű települést téveszt össze a rendszer egymással, Csorna helyett ugyanis Csomát mérte be) már június 24-én jelezték az iCellnek és az ÁAK-nak is, Peredi elmondása szerint hétfőn délelőtt a hibát még nem javították ki.

Az is vitatható, hogy a cégeknek a 3,5 tonnánál nehezebb gépjárműveik után akkor is a teljes útszakaszra kell útdíjat fizetniük, ha azon csupán néhány száz métert tesznek meg. Például Debrecenben, ahol azáltal, hogy egy teherautó naponta 8-10 alkalommal ki-be hajtott a cége telephelyére, több mint 100 km útdíjnak megfelelő összeget kellene utána fizetni, amikor a jármű alig 2-3 km-t közlekedett a minősített, ún. „elemiútdíj-köteles” szakaszon. Mindez abból ered, hogy a vonatkozó törvény a 6513 kilométeres fizetős úthálózatot 2075 elemi szakaszra bontotta, és bármely szakasz megkezdése után a rendszer automatikusan az egész szakaszra számolja el a fizetendő útdíjat – akár csak a mobilszolgáltatóknál a megkezdett perc alapú díjszabás.

A fuvarozók szerint  nem csak a július 1-i rendszerindítás fulladt káoszba, hanem a mindennapi működés során sem javult a helyzet, ezért le kellene állítani a rendszert. Ami a költségeket illeti, nemcsak a fuvardíj emelkedik 28-32 százalékkal a rendszer bevezetése miatt, hanem kilométerenként még 22 forint extra költség is keletkezik, aminek a hátterében a rossz térkép, a fuvarozásból kieső idő, a pénzügyi anomáliák és adminisztrációs többletköltségek állnak. „Ez tisztán a fuvarozó kára, ami a kapkodással, az előkészítetlenséggel és az élesben indulással magyarázható, de amit simán letolnának a torkukon” – mondta Dittel Gábor, a NIT Hungary vezetője, aki hozzátette: noha a kormány arra tett ígéretet a fuvarozókkal kötött stratégiai megállapodásban, hogy létrehoz díjfizetést segítő kedvezményes forgóeszközhitel-konstrukciókat, de ilyenhez még senki nem jutott hozzá.

Ezután következett a már említett szópárbaj, melyben az ÁAK marketingvezetője először azt olvasta a fuvarozók fejére, hogy őket meg se hívták. Majd kijelentette, hogy a fuvarozók nem hajlandóak igényelni nyomkövető készüléket a speditőröktől, pedig azoknál az állítása szerint 100 ezres készlet vár megrendelésre. Továbbá elmondta, hogy míg a térképhibákat nem jelentik, azokat nem is tudják javítani.

Hova vezet?

„Megint azt a kommunikációs trükköt vették elő, hogy azt mondják, hogy bár vannak a hibák, de ígérik: minden probléma el lesz hárítva. Jelenleg viszont éppen az a helyzet, hogy a rendszerben semmiféle problémamegoldás nem zajlik” – mondta az egyik fuvarozónak az eseményt követően, egy kávé mellett Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke. Nehezményezte, hogy bár ők előre szóltak, kérték a kormányt, az iCellt, az ÁAK-t is, hogy vegyék figyelembe az aggályaikat, és ne indítsák el tesztelés nélkül a rendszert, hiába. „Hát, most látszik, hova vezet az, ha átnéznek a szakmai észrevételeken” – tette hozzá.

Mint azt az elnök a hvg.hu-nak egy hónappal az indulás előtt elmondta: a hazai fuvarozók felét is bedöntheti a tesztüzem nélküli start, mert a rendszer bizonytalan működésének a kárvallottjai az egyébként is feszített pénzügyi helyzetben működő kis és közepes fuvarozócégek lehetnek. Vereczkey most azt mondta: a félelme beigazolódott, mert az e-útdíj rendszer tragikusan gyengén vizsgázott.