A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Újabb botrányos pénzügyi manipuláció lehet a láthatáron. Június utolsó péntekjén röpke 20 perc alatt 0,57 százalékkal erősödött az amerikai dollár a kanadai dollárral szemben, mely a legnagyobb ugrás volt abban a hónapban. Egy órán belül ugyanakkor a növekmény kétharmada el is olvadt. Ugyanez a minta volt megfigyelhető az utóbbi két évben 14 devizapárra vonatkozóan mindig a hónap utolsó péntekjén londoni idő szerint délután 4 óra előtt az esetek 31 százalékában, állítja a Bloomberg gyűjtése. A legsűrűbben kereskedett devizapárok, például az euró-dollár esetében ilyen kiugró "tüske" több mint az esetek felében fordult elő.
Torzíthatták az árfolyamot
A folyamatosan visszatérő tüskék abban az időben történtek, amikor a pénzügyi viszonyítási alapszinteket, úgynevezett benchmarkokat (WM/Reuters) megállapítják, pontosan a korábban lefolytatott kereskedések alapján. A benchmarkok nyugdíjalapok és pénzügyi befektetők számára határozzák meg azt, hogy mennyit is kell fizetniük a devizáért. A viszonyítási szinteket a világ 160 devizájára nézve óránként a 21 legkeresettebbre vonatkozóan félóránként állapítják meg.
A Barclay's az egyik nagy devizakereskedő egyike
AFP / Emmanuel Dunand
Alapkezelők és akadémikusok szerint a minták alapján úgy tűnik, hogy a devizakereskedők megpróbálták manipulálni az árfolyamokat, ezzel pedig eltorzították azon ezer milliárdokat kezelő alapok értékét, amelyek az árfolyamszinteket követik. Már júniusban is érkeztek arról hírek, hogy az árfolyamokat manipulálhatták a nagyobb profitszerzés érdekében, az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vizsgálódnak is az ügyben, egy nyugdíjalap tett bejelentést piaci manipulációra gyanakodva.
Befektetők és tanácsadók szerint a manipulációt úgy érthették el a banki kereskedők – ők dominálják a napi 4700 milliárdos devizakereskedési piacot –, hogy rendkívül nagyszámú kereskedést hajtanak végre rövid idő alatt, ezzel pedig saját szájuk íze szerinti irányba viszik el az árfolyamot. Mivel a délután 4 órás viszonyítási alapszint megadása határozza meg azt, hogy mennyi profitot tehetnek zsebre a kereskedők az előző órában felállított pozícióikon, így van egy ösztönzés arra vonatkozólag, hogy befolyásolják a mértékadó árfolyamot. A kereskedők szerint ugyanakkor ki kell használni a lehetőségeket, mivel meg kell felelniük ügyfeleik elvárásainak és minimalizálni kell veszteségeiket is.
Megfigyelők szerint a devizakereskedés mindeközben az egyik legkevésbé szabályozott és átlátható elem a pénzügyi rendszerben. Emellett ráadásul rendkívül koncentrált is: négy nagybank – a német Deutsche Bank, az amerikai Citigroup, a brit Barclay’s és a svájci UBS – uralja a piac több mint felét. Több devizakereskedő még júniusban névtelenséget kérve úgy nyilatkozott, hogy a kereskedők a pozíciók zárása előtt kapják meg ügyfeleiktől a megrendelést, így van idejük egyeztetni a többi pénzintézetnél dolgozó kollégáikkal, rálátásuk is van az árfolyamok jövőbeli alakulására.
A Libor-botrány után lehet bármi
A Libor-manipuláció után én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy történt ilyen – fejtette ki Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája. Ugyanakkor nem féltetlenül csak a pozícióikat zárhatták a kereskedők, hanem úgy igyekeztek alakítani a kereskedést, hogy ha voltak hosszabb távú megbízásaik, akkor ott már érdemes volt megpróbálni arrébb rakni az adott deviza árfolyamát. A forint árfolyamával kapcsolatban ugyanakkor nem lehetett hasonlót tapasztalni az említett időszakban, mondta a Concorde vezető stratégája.
| A Libor-botrány |
A londoni bankközi kamatláb, a Libor azt mutatja meg, hogy az adott napon az egyes devizákban milyen kamatok mellett képesek rövid futamidejű hitelt felvenni a bankok. A Libortól a világon több mint 800 ezer milliárd dollárnyi hitel és értékpapír kamat-, illetve árfolyamszintje függ – így a magyarországi devizahiteleké is. Tavaly nyáron derült ki, hogy a Barclay’s brit nagybank egyes dolgozói 2005-től kezdődően a valóstól eltérő adatokat szolgáltattak a referenciakamat kiszámításához. A bankot később 360 millió dollárra büntették (energiapiaci manipuláció miatt nemrég pedig majdnem félmilliárd dolláros bírságot kapott a brit pénzintézet). Közben az is kiderült, hogy nem csak a Barclay’s volt az egyetlen ilyen bank, a svájci UBS és a brit RBS szintén büntetést volt kénytelen fizetni, a német Deutsche Bank pedig elismerte, hogy több, alacsonyabb beosztású munkatárs is érintett volt a manipulációban. A banki dolgozók azért manipulálhatták a Libort, hogy pénzügyi pozícióikat javítsák, másfelől pedig a 2007 és 2012 között a mesterségesen alacsony kamatok bankjukat egészségesebbnek mutatták. A Libor-botrányhoz kapcsolódóan az egyik érintett bank volt kereskedője nemrég jelent meg egy brit bíróság előtt, ahol azzal vádolták meg, hogy több bankkal működött együtt a londoni bankközi kamatláb manipulációjában. |
A devizakereskedés Móró szerint tényleg nagyon koncentrált, ám a pár nagykereskedő mögött milliónyi kisebb ügyfél áll. Emiatt széttagoltabb a kereskedés, ezért a devizaárfolyamokat a Libornál így nehezebb manipulálni. A nagybankok korlátozott mértékben mégis befolyásolni tudják a devizakereskedési piacot, ahogy erre most rá is világítottak, tette hozzá.
Egy-két elégedetlen ügyfél verheti az asztalt?
A forint-euró árfolyamra ez nem hinném, hogy hatással volt, mivel a londoni délután 4 óra nálunk délután ötöt jelent, így – bár a devizakereskedési piac elvileg nem zár be – Magyarországon ekkor már mindenki zárja pozícióit – fejtette ki Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője. Ha manipuláció történt volna, akkor az azt jelenti, hogy délután 5 után nem sokkal már például 4 forinttal kellett volna, hogy arrébb legyen a forint a pár perccel korábbi szintnél. Míg ugyanakkor ha egy nagyobb csomagban, például 10 millió euró értékben kell forintot eladni, az is csak körülbelül pár fillérrel mozgathatja meg az árfolyamot.
A Citinél is nagyban megy a devizakereskedés
AFP / Emmanuel Dunand
Kolba szerint arról van szó, hogy az ügyfelek által adott megbízásokat a kereskedőknek fedezniük kell, nem akarnak veszíteni a pénzintézetek az ügyleteken. A bank ráadásul nem ingyen dolgozik a klienseknek, az meg nem megy, hogy még a kereskedési hasznon kívül saját maga is pénzt adjon. Hó végén a devizakereskedők el szeretnék kerülni a bukót, így igyekeznek jól kijönni az ügyletekből, ezért is lehettek a hó végén az említett felugrások. Ha úgy akarjuk nézni, akkor ez relatíve manipuláció, a kereskedőknek ugyanakkor ebből nincs hasznuk, a piaci keretrendszer szerint működnek – fejtette ki az ING devizaüzletágának vezetője. Szerinte egy-két elégedetlen ügyfél, akik rosszul jöttek ki a devizakereskedésből Londonban, "verhette a palávert", és picit olyan hangulata van az egész történetnek, hogy "húzzunk a bankokra még egy vizes lepedőt".
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
