Matolcsy szerzett egy kis renminbit

A Kínai Népköztársaság jegybankja és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 9-én 10 milliárd jüan névértékű bilaterális devizacsere keret-megállapodást kötött a két ország közötti kereskedelmi és befektetési kapcsolatok támogatása érdekében – közölte az MNB hétfőn. A megállapodás aláírására Bázelben, a Bank for International Settlements központjában került sor, amelynek alapján – szükség esetén – az MNB a meghatározott összeg erejéig kínai jüanhoz juthat,  amelyet hazai piaci szereplők rendelkezésére bocsáthat. A megállapodás futamideje három év, amely közös megegyezéssel meghosszabbítható.

Egy magyar, egy kínai (az MNB sajnos elfelejtette közölni az utóbbi úr nevét)

MNB

A magyar jegybank Európában az elsők között van, amely ilyen megállapodást köt a kínai jegybankkal. A megállapodás értéke körülbelül 1,6 milliárd dollár, körülbelül 350 milliárd forint.

Így kerülik meg a dollárt és az eurót

Egy a megállapodásról szóló magyarázat is felkerült az MNB honlapjára. Eszerint a devizacsere Kínával lehetővé teszi, hogy – a szükséges termékfejlesztési folyamat végén – az MNB – a hazai bankrendszeren keresztül "renminbiben denominált finanszírozási forráshoz jutassa a kínai partnerekkel kereskedelmi kapcsolatban álló hazai vállalatokat" (a renminbi a hivatalos kínai pénznem – szó szerinti fordításban a nép pénze –, melynek egy egysége a nemzetközi közbeszédben elterjedt jüan). Az így biztosított devizalikviditás lehetővé teszi a kereskedelmi partnerek számára, hogy közvetítő deviza (pl. dollár vagy euró) beiktatása nélkül kínai pénznemben határozzák meg kereskedelmi szerződések fizetési feltételeit – írja a megállapodás.

A jelek szerint a megállapodás Kína eddigi gyakorlatába illeszkedik. Külkereskedelmében ugyanis a saját valutájában denominált tranzakciók aránya dinamikusan nő: míg 2010 első negyedévében alig érte el a teljes kínai külkereskedelmi forgalom 0,5 százalékát, addig 2013 első negyedévére ez az arány 15 százalékon állt. Az MNB elemzése szerint a leggyorsabb növekedés az ázsiai régióban volt érzékelhető, különösen azokban az országokban, amelyekkel Kína swap keretmegállapodást kötött. Bár az Ázsián kívüli országokban még elhanyagolható a renminbi részesedése, de több, Kínával jelentős kereskedelmi kapcsolatokat ápoló országban (Ausztrália, Brazília, Új Zéland) is ennek felfutását várják az elmúlt években megkötött swap megállapodástól.