Az Európán belüli, de külföldi mobiltelefon használatáért fizetett roamingdíj drasztikus csökkentése nem új keletű történet. A brüsszeli szakpolitika – élén Neelie Kroes távközlési biztossal – már a második ciklusban veszi elő újra a kérdést. A holland szakpolitikus az útitervvel most állt elő. A fő mondanivalója: a roamingdíj eltörlése 2014 júliusáig. Ez azt jelentené, hogy a sokat utazókat (mobiltelefon- és mobilinternet-használat esetén) a pluszdíjak megfizetése alól teljes mértékben mentesítenék.

Ki fizeti a felárat?

„Kivitelezhetetlen, hogy holnaptól nullázzák a romaingdíjakat, mert ez ma egy feláras szolgáltatás” – magyarázza egy hazai mobilszolgáltató magas beosztású szakembere. Szerinte azon lehet vitatkozni, hogy kinek mennyi a költsége, és hogyan lehet mindezt a belföldi percdíjakhoz közelíteni. De az, hogy az egymástól különböző gazdasági környezetben működő hálózatok összekapcsolása szolgáltatásnak számít, ami nem tehető nullás költségelemmé, az faktum – tette hozzá. "Jön a választási időszak Brüsszelben is, mondani kellett valami nagyot. Ez Barrosóék rezsicsökkentő javaslata” – kommentálta a szerdai bejelentést egy másik hazai mobilszolgáltató cég szakembere.

A roaming eltörlése jelenleg technikailag és infrastrukturálisan is komoly problémákat okozna például azáltal, hogy az ügyfelek a kontinensen ma legolcsóbb litván mobilszolgáltatókhoz szerződnének át tömegesen, és a tőlük beszerzett készülékekkel, az ottani tarifával telefonálnának Párizstól Budapestig anélkül, hogy az adott helyen igénybe vett infrastruktúra költségeit bárki is megtérítené. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a szolgáltatók különböző adókörnyezetben dolgoznak: roaming nélkül meglehetősen bonyolult volna lekövetni, hogy ki éppen hol, milyen adószintek mellett működő területen használta a készülékét, és azt miként, kinek kellene elszámolnia.

Arról ugyan nincs szó, hogy jelenleg a roamigszolgáltatás ne termelne nyereséget, de ezen a téren erős verseny alakult ki. Ennek főként az az oka, hogy a mobiltelefonos előfizetéseket tekintve rendre telített európai tagországi piacokon a felhasználók egyre inkább a saját mobiltelefonjukat akarják használni külföldön is, és ahhoz a céghez szerződnek, ahol ez olcsóbb. Pedig a drasztikus csökkentés miatt eddig se kellett a szomszédba menni. Legutóbb éppen júliustól csökkentették átlagosan 17 százalékkal a mobilinternet- és a roamingdíjakat. Az adatforgalomban például harmadával vágták meg az árakat, és ha az árfaragás kezdeteit nézzük, jelenleg 80 százalékkal olcsóbb a "barangolás", mint 2007 előtt.

Kroes: vége a járadékvadászatnak

A José Manuel Barroso által ismertetett digitális Európáról szóló terv központi eleme (amelyek már Adieu roaming twitter-üzenetekkel is propagálnak), hogy az elkövetkező években az EU-nak az unió versenyképességének fejlesztését, munkahelyteremtést és jobb közszolgáltatásokat kell elősegítenie. Ehhez kapcsolódóan Neelien Kroes távközlési biztos a saját blogoldalán is megírta elképzeléseit. E szerint, ha az EU most nem lép, akkor a globális versenyben lemarad Japán, Dél-Korea és az USA mögött, ahol a lakosság ugyan nagyságrendileg azonos méretű az unióéval, de az IT-infrastruktúraépítésben (üvegszálas kábelek, 4G-s infrastruktúra stb.) máris lényegesen előrébb járnak.

A nemzeti piacokon a járadékvadászatok idejének véget kell vetni a biztos szerint, mert a szektortól megkívánt fejlődési sebességhez meg kell nyitni az utat a mindenki számára nyitott, szélessávú internet hozzáféréshez. Az EU digitális-ügyi vezetője azt írta: a szektor ma arra törekszik, hogy megakadályozza az új ötletek megjelenését, és inkább fenntartsa a kínálati szűkösséget, de Kroes szerint a roamingdíjat, „ezt a tisztességtelen pótlékot” ideje eltüntetni a fejlődés útjából.

Ennek érdekében szerinte úgy kell újraszabályozni a szektort, hogy könnyebbé válhasson a gazdasági szereplők számára a határokon átívelő szolgáltatás használata, és úgy, hogy lebontsák az ezt a lépést akadályozó bürokráciát. A távközlési biztos ki akarja kényszeríteni az igazságosabb díjakat a szolgáltatókból, ha hívás egy másik uniós országban akár vezetékes, akár mobil készülékre történik. „Nehéz volna azt állítani, hogy mindez elérhető volna addig, amíg a barangolási díjakat le nem bontjuk, és amíg nem létezik valódi egységes piac. Így azt javasoljuk, hogy a roaming Európában egyszer és mindenkorra érjen véget” – írja Neelie Kroes, az EB távközlési ügyekben illetékes vezetője.

A szakmának nem tetszik

A Deutsche Telekom Kroes bejelentésével kapcsolatban kiadott közleményében az áll: a cég nem gondolja azt, hogy a roaminggal és nemzetközi hívásokkal kapcsolatos szabályozásokra valóban szükség volna. „Az árképzésbe történő szabályozói beavatkozást elvi alapon elutasítjuk. Rossz az üzenete a beruházók számára, akik az új szélessávú hálózatokba fektetnének be, miközben a piacnak jót tett, hogy az árakat a verseny alakította. A Deutsche Telekom vonzó roamingajánlatainak piaci bevezetésével már eddig is bizonyította, hogy a piac szabályozás nélkül is tökéletesen működik" – kommentálta a német mobilszolgáltató (a Magyar Telekom többségi tulajdonosa) a szerdai bejelentést. 

Az EB tervére gyorsan reagált a BITKOM német szakmai szervezet is. Lényegében azzal fenyegették meg az Európai Bizottságot, hogy amennyiben az rendeleti úton felszámolja a roamingdíjakat, a cégek „komoly válaszlépéseket” fognak erre adni. Mint a szervezetet idéző sg.hu cikkéből kiderül: nőne a belföldi telefonbeszélgetések és a mobil internethasználat ára, és a szolgáltatók felülvizsgálnák az eddig a főként az okostelefonok és tabletek után általuk fizetett támogatásokat is.

A BITKOM szerint az elképzelhető, hogy az európai távközlési piac egységesítése kulcsa az uniós telekomszektor – és az egész EU gazdasági – fejlődésének, ám azt aligha tudja lenyelni bármelyik mobilszolgáltató is, hogy a roamingdíjaktól teljes egészében eltekintsen. Mint azt Bernhard Rohleder, a BITKOM ügyvezetője kifejtette, a „barangolási” díjak megszüntetése a teljes mobilkommunikációs árképzést megváltoztatná, és ennek kárvallottjai főként azok lennének, akik keveset utaznak – és akik az alacsony szintre leszállított belföldi beszélgetési díjakból ma a leginkább profitálnak. Rohleder úgy látja, hogy ma a roamingdíjak elsősorban azokat terhelik, akik sokat utaznak – vagyis akik használják azt. Ennek költségeit azonban a roamingdíjak eltörlése esetén át kellene terhelni más fogyasztói csoportokra – pláne, hogy a szolgáltatóknak a gyorsabb mobilnet eléréséhez több milliárd eurós hálózatépítési projekteket is finanszírozniuk kell.

Halló, itt Budapest!

A roamingolás volumene folyamatosan nő, de a költségeket valahol ki kell egyenlíteni. Az EB tervezete szerint a mobilszolgáltatóknak két lehetőségük van: az egyik, hogy az EU-n belül mindenhol ugyanolyan feltételekkel kínálnak szolgáltatói csomagot. A másik, hogy lehetővé teszik az ügyfeleik számára, hogy ha olcsóbb (roaming)díjas szolgáltatót találnak, akkor azt minden egyéb kötelezettség nélkül használhassák.

A roamingdíj eltörlésének kérdése komoly dilemma, mert a „barangolási” díj mögött sokszorta bonyolultabb rendszernek kell működnie, mint egy egyszerű, hálózaton belüli mobiltelefonálás mögött, ahol egy-egy szolgáltató a saját infrastruktúráján a saját ügyfelét szolgálja ki. Egy Budapest-Budapest mobilhívás mögött is külön költsége van annak, ha a két telefonáló más-más szolgáltatónál fizet a szolgáltatásért. Egy Budapest-London telefonhívás mögött ennek a költségnek és áttételnek a többszöröse található; a szolgáltatók közötti különszerződések kellenek ahhoz, hogy egy hívás zökkenőmentesen működhessen. Ennél is bonyolultabb a helyzet, ha egy budapesti telefonnal Londonból valaki például madridi ügyfelet hív. Ez a magyarázata annak, hogy az európai mobilszolgáltatói színtéren közepes méretűnek mondható Telenornak több mint 300 szerződéssel kell azt biztosítania, hogy a kontinensen bármely hálózatot elérhessen – és azt is, hogy azokat az ügyfelei milyen költségmegosztással használhatják.

Olcsóbb már van

A Magyar Telekomnál árulnak olyan csomagot, ami akár betű szerint is megfelelhetne a távközlési biztos elképzeléseinek, és amelyek adott esetben kedvezőbb árakat kínálnak az előírtaknál. A Vodafone Magyarországnak is van olyan megoldása, amivel itthoni árakon lehet mobilozni Európában, roamingkörnyezetben. A Vodafone Európa Napijegy roamingopciója a hazai perc- és SMS-díjak mellett 100 MB/nap adatforgalmat biztosít 990 forintért. Ráadásul vannak olyan ügyfelek (kifejezetten üzleti felhasználókra szabott csomagban), akik évente akár több lakalommal is ingyen vehetik ezt a szolgáltatást igénybe. De ez, ha a korábbiakhoz képest nyomott árú szolgáltatásértékesítést jelent is, nem a roaming megszűnését vetíti előre.

Az EB által 2014 júliusára elképzelt „falbontásáig” – vagyis addig, hogy az EU-n belül eltörölnék a bejövő hívások mobil eszközön történő fogadásának díjait – még számos kérdésre meg kell találni a választ. Egy sor nyitott kérdés van, és nem valószínű, hogy a költségek eltüntetésébe az olyan, kontinentális méretű mobilszolgáltatók, mint a Vodafone, a Deutsche Telekom (DT) vagy az Orange komoly ellenállás nélkül belemenne. Pláne, hogy az elszámolási rendszer felszámolása (az, amit ma a roamingdíjakból finanszíroznak) akár 7 milliárd eurós költséget is a cégek nyakába varrhat. Az sem tűnik tiszta menetnek, hogy ha az EB elképzelése megvalósul, akkor a cégeknek gyakorlatilag olyan ligába kell majd tömörülniük, amivel a teljes európai lakosság 85 százalékának különdíj nélkül biztosítanak folyamatos szolgáltatást, bármelyik országban is tartózkodnak.

A most beterjesztett javaslat azonban – amit Kroes előzetesen megmutatott például a DT és a Telefónica vezetőinek is – bármennyire is fenyegetően hangzik, még hosszú utat kell, hogy bejárjon a hatályba lépése előtt. Még akkor is, ha 2014 júliusáig már csak 9 hónap van hátra.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!