Évekig tartó nélkülözés után ránk köszönt a jólét: 2014-ben ezt kellene éreznie az átlag magyarnak, ugyanis a kormány igazi választási költségvetést készített. Jövőre a büdzsé kiadási főösszege szerint 16 883 milliárd forintot oszt szét az állam, ami a kormány által 2014-re várt GDP 55 százaléka. Ez komoly lazítás ahhoz képest, hogy az idei és a tavalyi költségvetést egyaránt 50 százalékot alig meghaladó kiadással tervezte meg.

Ez azt jelenti, hogy az állam 55 forintot elkölt minden megtermelt 100 forintból. Ennek nagy részét adó- és egyéb bevételekből fogja fedezni: ebből a kormány terve szerint összesen 15 958 milliárd forint fog befolyni 2014-ben a költségvetésbe, ami a jövőre várt GDP valamivel több mint 52 százaléka lesz. Vagyis, ahhoz, hogy elkölthesse az 55 forintot, minden megtermelt 100 forintunkból elvesz 52 forintot. A különbséget hitelből fogja kipótolni: ez lesz a költségvetés jövő évi hiánya, ami a GDP 2,9 százaléka lesz (szám szerint 924,75 milliárd forint).

Vissza a szocialista modellhez

Ezekkel a számokkal az a probléma, hogy a tervezett kiadási szint a korábbi évekhez képest nagyon magas, és szembe megy a kormány korábban hirdetett szándékával, hogy az újraelosztást és a jövedelemelvonást évről évre csökkenti. A kormányzás elején az akkori 50 százalék környékéről 2014-re 41 százalék közelébe akarta csökkenteni a központi pénzosztást, és ehhez közelített volna az elvonások mértéke is (az elvont jövedelem 100 forintból 39 forint lett volna a jelenleg tervezett 52 helyett). A terv a jelek szerint nem sikerült, és jövőre a fordítottja történik: több pénzt oszt el a kormány, és több pénzt vesz el hozzá a gazdaságból, ugyanúgy, ahogyan a jelenlegi kormánypárt sokat bírált szocialista elődei.

A másik probléma a hiány, ugyanis 0,2 százalékponttal magasabbra tervezi a kormány, mint amennyit tavasszal a konvergenciaprogramban ígért Brüsszelnek, hogy kikerüljön a 2004 óta tartó túlzotthiány-eljárásból. A jelenlegi tervszámmal azonban esélyes, hogy visszaültetnek minket az uniós szégyenpadra, ugyanis a jövőre tervezett 2,9 százalékos deficit alulról súrolja a 3 százalékos uniós küszöböt. Mindezt egyébként a Költségvetési Tanács is kritikaként fogalmazta meg. Ezt a vékony különbséget a pénzügypolitikában jártasak szerint nagyon könnyű elvéteni, és az Európai Bizottság valószínűleg nem fogja elfogadni. Ha a kormány nem akar visszaülni az uniós szégyenpadra, változtatnia kell a büdzsén, amiből egymást érő évközi költségvetés-módosítások következnek, igaz, ez nem áll távol a mostani kormánytól. Tavaly ugyanis kilencszer változott a büdzsé, idén eddig hétszer. Ennek alapján a jelenlegi költségvetés tervezetét ennyire érdemes komolyan venni. Első körben már a képviselői módosítókkal is átírhatja a kormány, akár a főszámok rögzítése után is (mint azt tavalyelőtt láthattuk).

A Költségvetési Tanács egyébként elérhetőnek tartja a 2 százalékos növekedési tervet, ugyanis arra számít, hogy élénkül a nemzetközi konjunktúra, bővül a lakossági fogyasztás az uniós forrásokra épülő állami beruházások, valamint az MNB Növekedési Hitelprogramjának második üteméből forráshoz jutó magánszféra beruházásai. Igaz, a KT szerint a 2 százalék meglehetősen optimista. A tanács felhívja a kormány figyelmét arra is, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés, alacsonyabb infláció, vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél rosszabb alakulása megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését és a hiánycél tartását.

A bivalybőrtáska most is elmaradt

Túry Gergely

Az államadósság a költségvetési tervezet szerint az alaptörvény követelményének megfelelően csökken. Az államadósság-mutató 2014. december 31-én a tervezet szerint 76,9 százalékon áll majd. (Az államadósságot a nemzetgazdasági tárca 296,9 forint/euró és 225 forint/dollár árfolyamon számolta.) 2014-ben az év egészében 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a kormány, melyben szerinte nagy szerepe lesz a pedagógusbér-emelés, a rezsicsökkentés, valamint a foglalkoztatás bővülése együttes hatásának. Ezek a kabinet szerint 1,9 százalékkal növelik a háztartások fogyasztási kiadásait, ami emeli a gazdasági növekedés ütemét.

Rezsire váltották Széll Kálmánt

Míg az elmúlt két évben Széll Kálmán nevével tűzdelték tele a költségvetést, addig most csak hétszer szerepel benne, ugyanakkor, ahogy azt Varga Mihály is jelezte, mindent a választási szlogenjüknek, a rezsicsökkentésnek rendelnek alá, ami egy tucatszor szerepel a tervezetben.

Igaz, emellett több területet is megjelöltek prioritásként, amelyből a népesedéspolitikai program a legfontosabb, ha már a Matolcsy-bébik elmaradtak. A törvényjavaslat szerint a mostani 35 és 40 év közöttiek körében nem emelkedik a gyerekvállalási hajlandóság, ezért őket akarják megcélozni. Így többek között kiterjesztik a családi adókedvezmény igénybevételét, a fiatalokra gondolva pedig elengedik a diákhitelt azoknak, akik egyetemi tanulmányaik alatt vállalnak gyereket.

Az anyák támogatása mellett hasonló, a Diákhitel 2-re vonatkozó hitelleírási rendszer kerülne bevezetésre a gyermekükkel együtt élő apák esetén is. A Diákhitel 1 esetében pedig fix összegű hiteljóváírás lesz. Ugyanakkor a családi pótlék összege idén sem emelkedik, a nyugdíjakat viszont az infláció mértékével növelik.

Folytatódik a közfoglalkoztatási program, amitől azt várják, hogy 250-300 ezer ember elhelyezkedjen a munka világában. Érdekesség, hogy éppen a kampányidőszakban fognak a legtöbben dolgozni, mivel idén bevezetnek egy időszakos, téli közmunkaprogramot, ami november 1-től jövő év április végéig tart. A megcélzott foglalkoztatotti szám arra is jól jöhet, hogy a kormány elmondhassa: sikerült teljesíteni a 10 év alatt egymillió munkahely időarányos részét négy év alatt. A probléma csak az, hogy ezek nem piaci, tényleges foglalkoztatást jelentő munkák lesznek.

Nagy csodát vár – főleg, hogy a növekedést is a fogyasztás beindulására alapozza – a kormány a devizahitelesek megmentésétől is. Habár november elsejéig ketyeg az óra a bankoknak, a jövő évi büdzsében a prioritások között szerepel a mentőcsomag.

Stadionépítésre sok megy el

A 160 ezer pedagógus béremelésére jövőre összesen 153,4 milliárd forintot szán a kormány. Mindez nem azt jelenti, hogy a mostani szeptemberi béremelésen felül kapnak még, hanem azt, hogy az lesz az első teljes év, amikor az új bérükkel számolhatnak. A költségvetés azt is rögzíti, hogy az életpályamodell alapján legközelebb 2017-ben számíthatnak nagyobb béremelésre.

Meglepő módon a büdzsébe beleírták, hogy „a kormány kiemelten kezeli a kultúra támogatását”, de még kiemeltebben kezeli a sportot, a stadionrekonstrukciókra összesen 82 milliárdot szánnak. Ebből 20,3 milliárdba kerül Nemzeti Olimpiai Központ kialakítása.

Egyelőre nem rejtettek el új adófajtát a költségvetésben, igaz, erre október 11-ig, az adótörvények benyújtásáig van még idejük. Ráadásul a meglepetésadókat, mint a népegészségügyi termékadót, a tranzakciós adót vagy a mobiladót is mind év közben vezették be. A tervezetben egyelőre annyi olvasható, hogy a nagy adószerkezeti átalakítások lezárultak, 2014-ben csak kisebb adóintézkedésekkel kell számolni.

A kormány legnagyobb bevételi forrásként az áfával számol (3000 milliárd), de tavalyhoz képest többet vár társasági adóból is, ugyanakkor  az eva-bevétel kevesebb lesz, mert az NGM szerint többen fogják választani a kisvállalkozók tételes adóját. A banki különadóból a tavalyi évhez hasonlóan 144 milliárdot várnak, de a tranzakciós adóból tavalyhoz képest kevesebbel, 269,4 milliárddal számolnak. Mindez fakadhat abból, hogy nem kellene a bankkártyás fizetések után tranzakciós adót fizetni – derül ki az Origo birtokába jutott adótervezetből. A kormány ugyanakkor hitelintézeti hozzájárulást vezetne be. Megengednék ugyanis a bankoknak, hogy felszabadítsák az általános kockázati céltartalékukat, de cserébe kérné az összeg 19 százalékát. Ugyan a nemzeti dohányboltokkal együtt megjelenő feketekereskedelmet nem említik, de jövedéki adóból is kevesebb folyhat be, mint tavaly.