szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Noha Brüsszelből nem közvetlenül a lakossági energiaár-csökkentésre kérdeztek rá, a különbözőképpen mért szolgáltatások körüli tapogatózás akár az egész kormányzati rezsicsökkentgetési elképzelést megakaszthatja.

A magyar energiapiaci szabályozás több olyan pontjára is hivatalosan rákérdezett az Európai Bizottság, ahol sérülhettek a hatályos uniós jogszabályok. A Bruxinfo értesülése szerint még augusztusban küldtek levelet a magyar hatóságoknak Brüsszelből, hogy magyarázatot kérjenek néhány olyan hálózatszabályozási kérdésre, melyben elvileg 2011 márciusa óta hatályos harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései mérvadóak, de az uniós testület szerint a magyar gyakorlatot legalábbis tisztázni kell.

A bizottság főként a hálózati tarifarendszerrel kapcsolatos gyakorlat iránt érdeklődik, mivel úgy látják, hogy a magyar szabályozás egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben – márpedig ez tiltott megkülönböztetés. A konkrét problémát az jelenti, hogy a háztartások (és a közületek) más használati díjat fizetnek a nagy nyomású gázhálózat használatáért, mint más fogyasztói csoportok, márpedig ez sérti a diszkriminációmentesség elvét.

Mint ahogy azt korábban megírtuk, a rezsicsökkentés gyakorlata során olyan módszerrel is csökkentették a lakossági fogyasztók által fizetendő számla értékét, hogy bizonyos, korábban minden fogyasztót egyformán terhelő tételeket a lakossági (és közüzemi) fogyasztók oldaláról elvették, és azt az ipari fogyasztókra terhelték. Mivel ez a rezsicsökkentési metodika szakmai támaszául szolgál, amennyiben a brüsszeli gyanú igazolódik, az hatással lehet a kormány rezsicsökkentési kampányolására is.

Gáz van?
Túry Gergely

Ugyancsak szálka a bizottság szemében, hogy szerintük a magyar szabályok túlságosan leszűkítik a hálózatot tulajdonló cégek számára, hogy milyen költségeket háríthatnak át a felhasználóikra. Brüsszel szerint az uniós normáknak vélhetően nem felel meg az, hogy a szolgáltatóknak megtiltják például azt, hogy beépítsék az áraikba a közműadót, illetve az általuk fizetett banki tranzakciós adó költségeit.

A testület szakértőinek az sem tetszik, hogy a kormány kivételezik az MVM-mel és az E.On-nal (bár ez ma már annak köszönhetően, hogy az MVM-é lett az E.On földgázüzletága, végül már csak az MVM-re értendő), mert az(ok) a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához könnyebben és gyorsabban hozzáférhet(nek), mint más piaci szereplők – és így azáltal, hogy előnyben töltheti fel a készleteit, olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak. (A harmadik energiacsomag egyértelműen fogalmaz: az uniós norma az, hogy a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődő azonos feltételekkel férhet hozzá.)

Az Európai Bizottság a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatallal (korábban: Magyar Energia Hivatal) sincs kibékülve. Legfőképpen azzal, hogy a MEKH törvényerejű rendeleteket adhat ki, ami ellen meglehetősen nehézkes fellebbezni – mivel csak az Alkotmánybírósághoz lehet –, márpedig ez a bizottság félelmei szerint a piaci szereplők jogorvoslati lehetőségeit szűkíti.

A brüsszeli levél az "előzetes eljárás" kategóriába tartozik. E pilot során azt kell a levél címzettjével egyértelműen tisztázni, hogy indokolt-e az ügyben uniós kötelezettségszegési eljárást elindítani.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!