A kormány az előterjesztésben, amelyet az MNB hitelesnek és végrehajthatónak értékelt, 2 százalékos növekedéssel és 2,9 százalékos hiánnyal számol. 

Az MNB az elemzésben kiemeli: a költségvetési törvényjavaslat a jegybank által valószínűnek tartott makrogazdasági pályához igen hasonló folyamatokkal számol. A javaslat 2014-re 2 százalékos reálnövekedést vetít előre, ami lényegében megegyezik az MNB 2,1 százalékos előrejelzésével. Emellett a nominális folyamatok is hasonlóak: a költségvetési javaslat és a jegybank is 2,4 százalékos inflációra számít 2014-ben.

A növekedési előrejelzéshez a jegybank hozzáfűzi: a kormány még nem számolt a Növekedési Hitelprogram folytatódásával, ami az általa kalkuláltnál magasabb vállalati beruházási aktivitással járhat.

Az MNB kifejti: a hiánycél eléréséhez az MNB alappályája szerint a tartalék nagy részét meg kell takarítani, vagyis ha előre nem látható makrogazdasági események és fiskális folyamatok következnek be számottevő negatív költségvetési hatással, akkor ezek ellensúlyozását a tartalékon felül, más eszközökkel kell kezelni.

A Népesedéspolitikai program keretében a családi kedvezmény egyéni járulékokra kiterjesztése miatt a jegybank a költségvetési törvényjavaslathoz hasonlóan 48 milliárd forintnyi járulékcsökkenésre számít, bár a becslések pontosságát nehezítette, hogy a Népesedéspolitikai program pontos szabályai nem voltak megismerhetőek a törvényjavaslattal együtt - olvasható az elemzésben. (A jegybank október 4-én zárta elemzését). 

A bevételi oldalon a költségvetési törvényjavaslat és az MNB prognózisa között az áfabevételeknél jelentkezik a legnagyobb különbség: a kabinet a törvényjavaslat szerint 3000, míg az MNB 2861 milliárd forintos bevétellel számol ebből az adónemből. Az eltérés az MNB szerint nagyrészt abból ered, hogy a gazdaság fehéredéséből származó hatást a jegybank alacsonyabbra becsüli a törvényjavaslatban szereplőnél.

Az MNB úgy véli, az áfa mellett több adónemből - többek között a társasági adóból, bányajáradékból, kisvállalati adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós illetékből - származó bevétel is elmaradhat kissé az előirányzattól, de ezek hatását ellensúlyozhatják a magasabb járulékbevételek. A kiadási oldalon a legjelentősebb különbség az EU által támogatott beruházásokhoz biztosítandó kisebb önerőnél figyelhető meg. Az eltérést az okozza, hogy az uniós támogatások növekedését a törvényjavaslatban szereplőnél mérsékeltebbre becsülik.

Az MNB kitér arra is, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlege összesen a GDP 0,1 százalékával kedvezőtlenebb lehet a költségvetési törvényjavaslatban szereplőnél, amit a GDP további 0,1 százalékával növel az - államháztartási és az uniós statisztikai adatok eltéréséből adódó - ESA-hídra vonatkozó eltérő várakozásuk.

Mindezek eredőjeként a kormány 2,9 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycéljához képest 3,1 százalékos prognózis adódik az Országvédelmi Alap törlése nélkül. Az alap célja és felhasználási szabályai alapján a jegybank úgy számol, hogy a kormány a költségvetési hiánycél elérésének biztosítása érdekében az Országvédelmi Alapot (GDP 0,3 százaléka) nem költi el, így a kormányzati hiánycélnál a GDP 0,1 százalékával kedvezőbb, 2,8 százalékos hiány alakulhat ki 2014-ben.

A hiányt övező kockázatok kapcsán az MNB kifejti: jelentős a frekvenciaértékesítésből tervezett - a GDP 0,4 százalékára rúgó - bevétel, aminek teljesülését az ágazat korlátozott beruházási forrásai, valamint a bizonytalanul megbecsülhető technológiai lehetőségek és fogyasztói kereslet kérdésessé teszik. Ezt a kockázatot mérsékli, hogy a frekvenciahasznosítási díjak a Beruházási Alap kiadásait fedező bevételnek számítanak. 

Az adóbeszedés hatékonyságát célzó lépések alapján technikai feltételezésként a GDP 0,2 százalékát elérő többletáfa-bevétellel számol az MNB, azonban a tényleges hatás ettől bármelyik irányba eltérhet. Előrejelzésükben a kormányzati becslésnél számottevően alacsonyabbra teszik az európai uniós támogatások igénybevételét, ami javította az egyenleget, mert így a költségvetés által biztosítandó önerő is mérsékeltebb lehet. Amennyiben sikerül az MNB által becsültnél nagyobb összeget lehívni, az egyrészt megemeli az önerőn keresztül a költségvetés kiadásait, másrészt nagyobb gazdasági növekedést okozna, és így növelné az adóbevételeket is, tehát az egyenlegre gyakorolt hatása nagyjából semleges lehet - vélekedik az MNB.

A jegybank kiemeli: a törvényjavaslat megfelel az alaptörvényben megfogalmazott adósságszabálynak, mert mind az előirányzatok alapján, mind előrejelzésük szerint csökken 2014-ben a GDP-arányos államadósság: az EDP-módszertannak megfelelő adósságráta a 2013. év végére becsült 79,4 százalékos értékéről 78,6 százalékra mérséklődhet 2014 végére. Szintén megfelel a költségvetés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény átmeneti rendelkezésének, ami - összhangban az Európai Unió költségvetési szabályaival - azt írja elő, hogy a kormányzati szektor hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát - fűzi hozzá a jegybank

Megjegyzik azt is, hogy a költségvetési törvényhez kapcsolódó adózási jogszabályokat és a Népesedéspolitikai program elemeivel kapcsolatos szaktörvény-módosításokat elemzésük lezárásakor (2013. október 4-ig) még nem nyújtották be az Országgyűlésnek, ami mérsékli a törvényjavaslat megalapozottságát.