A gyöngyösi születésű Zsófi 2010-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakán, utána rögtön kiment Londonba. Első munkahelye a Cartoon Network nevű animációs csatornánál volt, ahol grafikus gyakornokként dolgozott három hónapig. Az állást úgy szerezte, hogy itthonról küldött egy e-mailt a cég kreatív igazgatójának a diplomamunkája figuráiról. Az igazgató még aznap válaszolt, tetszenek neki a munkák, majd megkérdezte: lenne-e kedve Zsófinak hozzájuk menni gyakornoknak. „Nem kellett kétszer kérdeznie. Fantasztikus érzés volt a diplomaosztó buli utáni reggelen egy Londonba tartó gépen ülni úgy, hogy máris van munkám” – emlékszik vissza.

A Cartoon Networknél eltöltött gyakornoki idő pedig jó ajánlás volt a továbblépéshez is. Így Zsófinak több munkahelye is volt három év alatt Londonban, mindegyik a saját szakmájában, animációs grafikusként, illetve dizájnerként.

Tari Zsófi

Jelenleg a We Are Social nevű online reklámügynökségnél dolgozik kreatív dizájnerként. Ahogy itt szokás, határozott időre, egyetlen projektre vették fel: egy új Adidas reklám elkészítésében kell közreműködnie, ami a jövő évi futball-világbajnokságon lesz látható. „Azért élvezem különös módon ezt a munkát, mert beleláthatok, miként tevődik át az egész reklámszakma a televíziós reklámoktól a social mediára, és mit jelent kreatív módon kitűnni ezen a területen” – mondja a fiatal lány, aki az állását egy olyan londoni ügynökség útján szerezte, amely csak kreatív szakmák közvetítésével foglalkozik. Zsófinak itt saját ügynöke van, aki csak vele foglalkozik, és „élethossziglan” egyengeti a karrierjét. Az ügynök időről időre felhívja, és megkérdezi, lenne-e kedve megpályázni ezt vagy azt a munkát, vagy állást az előrelépés érdekében. Szerinte az ilyen hozzáállás Budapesten is elkelne, bár a jóval kisebb piac miatt valószínűleg nem lenne életképes egy ilyen speciális munkaközvetítő.

Londonban nagy a pörgés, sok a túlóra

Zsófi cége, a We Are Social egyébként Londonon belül is menő helynek számít. Irodájuk Kelet-Londonban, Farringdonban van, hamisítatlan startup környezetben. „Az irodában külön Playstation-termek és kreatív sarkok vannak, ahová el lehet vonulni, feltöltődni. Külön biciklitároló, pingpongszoba, és kifogyhatatlan konyharészleg, étellel, itallal is rendelkezésünkre áll” – mondja. A cégnél az átlagéletkor 25 év, nagy a pörgés, sok a túlóra, de legalább szuper a hangulat. Zsófi általában reggel 7-kor kel, és este 7-8 körül végez. Nyugat-londoni lakásából negyven perc alatt ér be biciklivel a munkahelyére. Kezdetben nagyon durvának találta a londoni közlekedést, de mára sikerült hozzászoknia a tempóhoz. "Itt jóval gyorsabban kell tekerni, mint Budapesten” – mondja Zsófi, aki szerint ez mind a brit munkamorálra, mind az általában vett londoni életritmusra igaz.

Szerinte egyébként a londoni kerékpáros közlekedés óriási fejlődésen ment keresztül, ami már-már a budapestihez mérhető. Az utóbbi két évben Londonban sorra épülnek a 10-12 kilométeres kerékpáros sztrádák, itt is trendi lett biciklizni. "A londoni városvezetés praktikus szempontból közelít, ami nagy brit hagyomány. Ha ugyanis biciklivel járnak az emberek munkába, akkor egészségesebbek lesznek, s így kevesebben mennek betegszabadságra" – mondja. (Zsófival még az előtt beszélgettünk, hogy két hét alatt hat kerékpárost ütöttek el, majd emiatt hatalmas vita robbant ki a városban – a szerk.)

Egyelőre nem akar hazajönni

A fiatal lány úgy találja, hogy Londonban az emberek a magyar élethez viszonyítva extrém módon sikerorientáltak, ami gyakran a magánélet rovására megy. Zsófinak az elején nagyon nehéz volt megszoknia ezt a felfokozott tempót, de mára belerázódott. Azt is nagy különbségnek tartja, hogy kint teljesen más egy kreatív cég felépítése, mint otthon. „Olyan pozíciók sokaságával tálaltam szembe magam, amilyenek otthon még nem is léteznek. Bár itt is projektekben gondolkodnak, a bonyolult céges hierarchia miatt csak kapkodtam a fejem, hogy kihez is kell fordulnom, ha szeretnék elérni valamit” – mondja. Szerinte a britek mániákusan ragaszkodnak az átláthatatlanná váló szervezeteikhez, pusztán azért, mert az régóta fennáll. 

A fiatal lány a munkája mellett saját startupját is nevelgeti. Herendről származó porcelánból készít 2,5 cm-es mesefigurákat és ékszereket Sofita márkanév alatt. Ötletére ráharapott egy londoni merchandising termékeket gyártó cég, most ők támogatják a piacra lépését az USA-ban. Első kollekciójával idén karácsonyra jön ki, amely már előrendelhető a webshopján. „Az a célom, hogy olyan kreatív vállalkozást hozzak létre itt Londonban, ami hosszú távon képes munkát teremteni akár az otthoni kortársaim számára is” – mondja. Ezzel együtt nem tervezi, hogy tartósan külföldön élje le az életét, bár egyelőre még haza se akar jönni.

Tari Zsófi Herenden készült porcelánból alkot mesefigurákat Sofita néven

Zsófi tapasztalata az, hogy MOME-s kortársai többsége (akik még itthon vannak) külföldre szeretne menni dolgozni – mégpedig a saját szakmájában, és nem mosogatóként. „Erre minden esélyük megvan, mivel jól képzettek, ambiciózusak, és nyelveket beszélnek. Szerintem ez ma a reális hozzáállás ettől a generációtól. Magyarországon jóval korlátozottabbak a lehetőségek, és amit ma külföldön magába szippanthat az ember, azt otthon simán kamatoztathatja, így valójában nincs mit veszítenünk” – mondja. Szerinte a mai fiatalok már régen elfordultak a magyar politika mocsarától, s bár erről nincsenek pontos információi, érzése szerint sokan közülük nem is fognak szavazni jövőre. Utóbbival ő egyáltalán nem ért egyet, szerinte szavazni jó. Még akkor is, ha a pártok kínálata kritikán aluli. Eddig is mindig szavazott a választásokon, és így tervezi jövőre is – ezért külön haza fog jönni áprilisban.