A GKI-Erste konjunktúraindex az októberi mínusz 9,3 pontról mínusz 6,1 pontra javult novemberben. Az index szezonális hatásoktól megtisztított értékének trendje 2012 végétől emelkedő, a mostanival megegyező érték utoljára 2011 elején volt. Az üzleti bizalmi index novemberben mínusz 0,1 pontra mérséklődött az októberi mínusz 2,3 pontról, a mutató legutóbb 2011 áprilisában volt ennél kedvezőbb. 

A fogyasztói bizalmi index mínusz 23,3 pont volt novemberben az októberi mínusz 29,4 pont után. Az érték utoljára 2010 novemberében volt ennél alacsonyabb. A GKI megjegyzi, hogy a fogyasztói bizalmi index novemberben egyetlen hónap alatt ritkán tapasztalható mértékben emelkedett. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét sokkal, megtakarítási képességét kissé kedvezőbbnek ítélte, mint októberben. 

Az üzleti szférán belül az ipari cégek sokkal optimistábbak lettek, a többi ágazat várakozása viszont inkább csak stagnált. 

Az ipari bizalmi index novemberben folytatta nyár vége óta tartó növekedését. A javulást remélők aránya hosszú idő után, ha csak minimálisan is, de meghaladta a romlásra számítókét. A mutató minden eleme – így a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése – javult, csak az exportrendelésekről alkotott vélemény lett kissé rosszabb az októberinél. A cégek jövő évi beruházási szándékai hasonlóak az ideihez, a válaszadók főként az elhasználódott berendezések cseréjét tervezik. 

Az építőiparban az év eleje óta rohamosan csökkenő pesszimizmus novemberben már alig oldódott tovább. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése javult, de a rendelésállományoké romlott októberhez képest. A kereskedelmi bizalmi index négyhónapos emelkedést követően stagnált. Az eladási pozíció megítélése erősen növekvőnek érzett készletszint mellett nem változott, míg a rendelések várható alakulását az októberinél optimistábban ítélték meg a válaszadók. 

A szolgáltatói várakozások novemberben nem változtak, de az üzletmenet és a várható forgalom megítélése javult. A foglalkoztatási szándék az építőiparban és a kereskedelemben erősödött, a szolgáltató cégeknél gyengült, az iparban nem változott. Jelentősen csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme. 

Az áremelési törekvés a kereskedelemben lényegesen elterjedtebbé vált, mértéke azonban változatlan. Az ipari és szolgáltató cégek tervezett áremelése stagnált, az építőiparban pedig erősödött a deflációs nyomás. A fogyasztók inflációs várakozása nem változott. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az építőiparban és a lakosság körében érezhetően, a szolgáltatók körében kissé javult, az iparban nem változott, a kereskedelemben romlott.