A tavalyi év első felében együtt csökkent a rövid és hosszú állampapírok hozama, májustól volt egy trendváltás, ennek szintén nemzetközi oka volt: Borbély ezt csak “hisztinek” nevezi, az amerikai jegybank monetáris lazításának szűkítésétől való aggodalom belejátszott ekkor a magyar hozamok alakulásába. A hozamolló lényegében szétnyílt, a kamatcsökkentési szakasz ugyanakkor Borbély szerint sikeres.

A külföldiek befektetései a forintállampapírok esetében nyáron tetőztek, utána erős ingadozásokkal 4900-5000 milliárdos szinten stagnált az állomány tavaly. Ez nem feltétlenül jó, a biztonságos finanszírozást viszont alapvetően belföldről sikerült megvalósítani Borbély szerint. Már 2012-ben is volt futamidő-csökkenés, de aggodalomra nincs ok, négy év felett van a külföldiek kezében lévő forintkötvények futamideje.

A belföldi vásárlásban nagy szerepet játszott a lakosság az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint. A betéti kamatcsökkenés betétkivételt eredményezett a lakosságnál: ezek a pénzek egyrészt befektetési alapokba, másrészt állampapírokba vándoroltak. A lakosság közel 700 milliárd forinttal növelte állományát, és ez 2013-ban elérte körülbelül az 1900 milliárd forintot. Az ÁKK számára az intézményi befektetők is fontosak, hiszen ők is vásárolnak magyar állampapírt.

A múlt évben összesen 87 aukció volt, a rövid futamidejű kötvények hozamai esetében a jegybank monetáris politikája, hosszú lejáratnál inkább a nemzetközi környezet a meghatározó, ezért válhatott ketté a két hozam – emelte ki Borbély.

A központi költségvetés finanszírozásának 2013-as alakulása kapcsán érdemes megjegyezni, hogy közel 7400 milliárd forint volt a kibocsátás, a törlesztés pedig 6700 milliárd forint körül alakult. Devizánál a kibocsátás 2100 milliárdot jelentett, míg a törlesztés ennél pár tízmilliárddal többet. Forintnál a kibocsátás 5200 milliárdot tett ki, míg a törlesztés 4500 milliárdot. A forintállampapír-kibocsátásoknál érdemes megjegyezni, hogy a lakossági értékesítés körülbelül 500 milliárddal lett nagyobb az eredeti tervnél.

Összességében részben a kedvező piaci helyzet, részben az önkormányzati hitelátvállalás miatt több mint 800 milliárd forinttal nagyobb bruttó forintkibocsátás és -visszafizetés történt.

A 2014-re tervezett államháztartási deficit 985 milliárd forint, ám kérdés, hogy az EU-transzferek ezen mennyit módosítanak. Idén várhatóan kevesebb lesz a lejárat, mint az előző évben volt. A devizamegújítási szükséglet nagyjából a 2013-as évivel lesz azonos, hozzávetőleg 5,4 milliárd euró.

Borbély szerint hosszú távon továbbra is a piaci finanszírozás a fontos, és ez biztosított is. Fontos a belföldi befektetők szerepének és súlyának növelése, szeretnék, ha a lakosság tovább növelné állományát, emellett azt is szeretnék, hogy jelentős mérséklődés következzen be a forint-deviza arányban. Olyan gazdaságpolitikai elvárás jött, hogy a lejáró deviza egy részét forintból oldjuk meg – tette hozzá Borbély.

Mivel kisebb a finanszírozási igény, ezért az ÁKK valamivel kisebb bruttó kibocsátással kalkulál 2014-re. 3-3,5 milliárd értékben tervez az ÁKK devizakötvényt kibocsátani – ennek idejét és ütemét még nem tudják –, összesen 6900 milliárd forint értékű kibocsátással számol az ÁKK. Idén kisebb a megújítási szükséglet (728 milliárd forinttal), a bruttó kibocsátás is csökken (477 milliárddal), a nettó kibocsátás viszont 252 milliárddal nő, mivel Borbély szerint már kevésbé tudják igénybe venni a Nyugdíjreform és Államadósságcsökkentő Alapban meglévő forrásokat.

Ha megvalósul a terv, akkor tovább nő a belföldiek szerepe a finanszírozásban, az ÁKK közelít az 50 százalékhoz, míg a devizarészarányt sikerülhet tartósan 40 százalék alá csökkenteni. De fontos kérdés a forint árfolyama, mi 296,5 forinttal kalkuláltunk, ami a költségvetésben szerepelt – emelte ki Borbély László András.