Ukrajnában már árfolyamválság van, az államcsőd pedig még a héten bekövetkezhet. A krízis több csatornán keresztül érinti Magyarországot, de sok esetben inkább mérsékelt hatásról van szó. A legrosszabb esetben még egy ukrán-orosz háború is kitörhet.

A külkereskedelmi kapcsolataink szétzilálódásától kell a legkevésbé tartanunk, ugyanis a magyar export elenyésző része (mintegy 3-4 százaléka) irányul Ukrajnába, magyarán nem ez adja a gazdaságunk savát-borsát.

Zavar lehet a rezsicsökkentésben

Az ország gáz- és olajellátását például érintené egy Ukrajna területén kezdődő háború, emiatt leállhatna ezeknek az energiahordozóknak a beszállítása Ukrajnából. Azonban annak ellenére, hogy Magyarország az orosz gázimport jelentős részét Ukrajnán keresztül kapja, rövid távon nem éreznénk meg, ha holnap elzárnák a csapot az ukrán oldalon. A gáztározókban ugyanis nagyjából egy hónapra elegendő készletünk van, ami a fűtési idény végéig éppen elegendő lesz.

Nem jó jelek

AFP / Viktor Drachev

Még az is kérdés, hogy a csapelzárásig eljutnánk-e, hiszen mind az ukrán, mind az orosz félnek érdeke, hogy ne legyen probléma a gázellátással – mondta a hvg.hu-nak Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője. Meg kell jegyezni, a Gazprom már figyelmeztetett, hogy ellátási zavarok lehetnek Európa gázellátásában. Persze, ha zavarok lesznek a gázellátásban, akkor zavarok lesznek a rezsicsökkentésben is. Orosz gáz nélkül ugyanis az európai tőzsdei gázárak felrobbannak. Ezt persze a kormány még egy ideig kompenzálhatja a betárolt olcsóbb gázzal.

Az olajbehozatallal még kevesebb gond lehet, ugyanis a Mol orosz kitermelése egyre kevésbé jelentős: bő két héttel ezelőtt a BaiTex mezőben felére csökkentették kitettségüket. Ezzel a csoportszintű szénhidrogén-termelés arányában az orosz régió súlya 10 százalékról 7 százalékra csökkenhet az Equilor elemzése szerint.  

Inkább az árfolyamválság fájhat

Annak valamivel nagyobb hatása lehet Magyarországon, hogy a hrivnya az összeomlás, az ukrán állam pedig a nemfizetés felé sodródik. Az ukránok devizája az euróval szemben történelmi mélypontjára gyengült: egy euróért 2008-hoz képest már kétszer annyi, nagyjából 14 hrivnyát kell fizetni. Olyan ez, mintha nekünk a gazdasági válság előtti 250 forint körüli euróárfolyam helyett most 500 forintot kellene fizetnünk egy euróért (hozzátéve, hogy az ukránoknak az elmúlt pár év is már olyan volt, mintha mi eljutottunk volna a 400 forintos euróig).

Ez a helyzet a következő időszakban tovább romolhat, ha az ukrán-orosz konfliktus tovább súlyosbodik. Az árfolyamválság miatt már most is az a helyzet, hogy aki teheti, menekíti a pénzét Ukrajnából, amit befektetői konyhanyelven a kockázatkerüléssel és a tőkekiáramlással írnak körül általában. Ez a hangulat nekünk sem jó, ugyanis a forint és a forintban jegyzett befektetési eszközök (például a magyar állampapír) sok szempontból ugyanabban a csomagban van, mint az ukrán eszközök, amit úgy hívnak, hogy feltörekvő piaci eszközök (ebben a csoportban vannak például a lengyelek, a törökök, vagy dél-afrikaiak is).

Ezzel az a probléma, hogy ha a befektetői pénzmozgásokban egy krízis miatt elkezdik kerülni egy ország eszközeit, akkor könnyen előfordulhat, hogy ez lesz a tendencia a csoport többi tagjával szemben is. Ha az ukrán válság miatt gyengülő forintnak nézhetünk elébe, az azért nem mindegy, mert emiatt nálunk akár pénzügyi stabilitási problémák is a felszínre bukkanhatnak. Emellett, ha az euró ára a mostani 313 forint fölötti szintről tovább gyengül, az fájni fog a devizahiteleseknek és az államadósságot (és az államadóság után fizetendő terheket) is megemeli. Ebben a helyzetben senki nem tudja, hogy a Magyar Nemzeti Bank megvédené-e a forintot egy kamatemeléssel, ez a monetáris tanács ugyanis még nem emelt kamatot, sőt még olyan sem volt az elmúlt másfél évben, hogy ne csökkentett volna egy kamatdöntő ülésen – mondta Gabler Gergely.  

Csapkodhat az OTP árfolyama

A krízis a magyar bankrendszeren keresztül is meglegyinti Magyarországot, az OTP ukrán leányának ugyanis jelentős kitettségei vannak Ukrajnában. Most 42 százalék a teljes nem teljesítő ukrán hitelállomány, ami egy háború esetén természetesen tovább romolhat. Vagyis az OTP komoly leírásokra kényszerülhet – mondta az Erste Bank vezető elemzője. Az Equilor elemzése szerint az OTP ukrán leánya 2013. harmadik negyedévének végén 660 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett, aminek 60 százaléka devizás (döntően USD-alapú) volt. Ez az OTP-csoport teljes hitelállományának 9 százalékára rúg. Emellett az OTP-nek van egy orosz leánybankja is, amely szintén megérezheti a konfliktust.

A helyzet romlása az OTP jelenlegi 3600 forintos részvényárát jelentősen csökkentheti. Egyes becslések szerint a legrosszabb forgatókönyv (a két leánybank "nullázása") megvalósulása részvényenként több ezer forintos veszteséget jelentene az OTP részére – írta az Equilor. Ezt a forgatókönyvet azonban a piaci szereplőkkel együtt nem tartják reálisnak, ám a katonai akciók és híradások tükrében a korábbiaknál jóval nagyobb csapkodásra számítanak az OTP kurzusában.