Magyarország sérülékenysége csökkent, és növekedési fordulat következett be, ám a világgazdasági folyamatok alól mi sem vonhatjuk ki magunkat – mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio.hu Forint 2014 konferencia panelbeszélgetésén. A monetáris politikára és a forintra kitérve az államtitkár elmondta: azok a vélemények szerinte megalapozatlanok, amelyek a forint árfolyamával kapcsolatban hanyag magatartásra utalhatnak. 

Király Júlia

Fülöp Máté

Király Júlia, az IBS egyetemi tanára, volt jegybanki alelnök a jelenlegi monetáris politikát nem kommentálta, ez szerinte ugyanis nem lenne fair. Azt viszont megjegyezte, hogy amikor ő a jegybanki vezetés tagja volt, akkor válságüzemmódban dolgoztak, és hozzátette, hogy a Simor-korszak idején is jelentős számban voltak kamatcsökkentések, erről nem szabad megfeledkezni. Akkor kellett megállni a kamatcsökkentéssel Király szerint, amikor 278-ra gyengült a forint euróval szembeni árfolyama. Szerinte nem az a kérdés, hol van az árfolyam, hanem milyen gyorsan szakad a fizetőeszköz az egyetemi tanár szerint. Azt kell megnézni, hogy ez a sérülékenység csökkent-e annyit, hogy szakadástól kell tartani.

Na de mi lesz a növekedéssel?

„Az államadósság nem nagyon akar lejjebb menni, a magánszektor foglalkoztatása gyatra” – fogalmazott Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A magyar átalakulás azonban a professzor szerint „fenomenális volt”, mert ritka gyorsan alkalmazkodtunk. Ehhez a nagy fordulathoz az kellett, hogy a korábbi 4 százalékos növekedési szintről lementünk 0 és 1 százalék közé. „Ez probléma, ez mutatja a sebezhetőségünket, a növekedés a gond” – mondta Bod Péter Ákos. Orbán Gábor erre reagálva elmondta, hogy a folyó fizetési mérleget korrigálni nem könnyű, ehhez masszív lépések voltak szükségesek. Ezt szerinte nem szabad lebecsülni. Bod Péter azzal válaszolt minderre, hogy nem akarják lebecsülni az eredményeket, nem könnyű ilyet végigvinni, ám a nagy kérdés az, hogyan lesz mindebből növekedési modell.

„Tíz éve kicsi a beruházási hányadunk, és bár van kisebb javulás, kétséges, hogy be tud-e lendülni a gazdaság” – haladt tovább a helyzet elemzésével a Corvinus Egyetem tanára. A politikai döntéshozatal stílusára kitérve pedig hangsúlyozta, a következő ciklusban változást kell végigvinni. „Egy operánál sem lehet mindig fortissimóban lenni” – tette hozzá Bod Péter Ákos.

„Ami számít az ország szempontjából, az a potenciális növekedés” – értett egyet Bod Péter Ákossal Király Júlia, aki szintén ennek az elemnek a fontosságát emelte ki. Nagyon nagy érdeme a jelenlegi kormányzatnak, hogy a foglalkoztatás területén az aktivitási rátát megemelte, ehhez ugyanakkor kell az a tőke is, amely alkalmazza ezt a munkaerőt.

Túry Gergely

Kossuth téri beruházási fordulat

Király Júlia szerint a tavalyi év negyedik negyedéve fordulópont ebben a tekintetben. Mind a magán, mind az állami beruházások nőttek. Azt viszont nem tudjuk, hogy történt-e beruházási fordulat. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy az állami beruházások 34 százalékkal nőttek egy év alatt – emelte ki az egyetemi tanár. A Kossuth téren például tényleg megtörtént a beruházási fordulat – tette hozzá Király arra utalva, hogy ott zajlik az építkezés, ám nem biztos, hogy máshol is így van.

A folyó fizetési mérleg az IBS tanára szerint kicsit negatívumba fordulhatna, mivel ez azt jelentené, hogy vége lenne a mérlegalkalmazkodásnak. Ezen a területen ugyanakkor még rossz hírek vannak Király szerint, a vállalati hitelezés nem indult be. A pénzügyi rendszer átalakulása nélkül azonban szerinte nincs tartós növekedés. Király emellett hozzátette, hogy az IMF egy friss kiadványa arra világít rá, hogy a jövedelem-egyenlőtlenségek mérséklődése nélkül nincs gazdasági növekedés. Az a jó kormányzati politika, ami hozzátesz ahhoz, hogy a jövedelem-egyenlőtlenségek csökkenjenek. A Tárki adatai szerint azonban szignifikánsan nőtt 2010 óta a jövedelmi egyenlőtlenség, ez pedig nem jó jel – fejtette ki Király Júlia.

A fentiekre reagálva Orbán Gábor elmondta, hogy akkor lesz értelme beruházási fordulatról beszélni, ha a belső komponensekben lesz fordulat. A fordulatnak szerinte akadálya az, hogy számos hazai piacra termelő vállalatnak problémái vannak a csökkenő volumenek miatt. A kiskereskedelmi forgalomban csak az utóbbi időkben látható változás, aki viszont a csökkenéshez nem tudott alkalmazkodni, az veszteséges lett. A belső komponensek fordulata hozhatja meg a növekedési fordulatot az államtitkár szerint.

Az összeszerelő üzem nem biztos, hogy jó lépés

Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke azt nem akarta kommentálni, hogy milyen választási eredményre van szükség egy jó, vagy rossz gazdaságpolitika eléréséhez. „Magyarország esetében ugyanakkor a befektetők mindig attól féltek, hogy rövid távon milyen problémákba fut bele hazánk, a piac most kikényszerítette belőlünk az alkalmazkodást, ez viszont nem a mi eredményünk” – tette hozzá. A gazdaság szerkezetére kitérve megjegyezte, hogy Magyarország Európa összeszerelő üzeme lesz, ugyanakkor most nincs senkinek fogalma arról, mely szakmák szűnnek meg a következő években például az automatizálásnak köszönhetően, és ha mi azt szeretnénk, hogy ez a folyamat a 2020-as években ne vágjon minket arcon, akkor már ma el kell kezdeni válaszokat adni. Alkalmazkodnunk kell ehhez a világhoz – magyarázta a Concorde elnöke.

A makrogazdasági kérdésekhez visszakanyarodva Bod Péter Ákos szerint kellemetlen olvasmány az Európai Bizottság (EB) hazánkra vonatkozó makrostabilitási jelentése. Ebben ugyanis a mélyszegénységi mutató megugrását látják, valamint a beruházások visszaszorulását, az állam nagy terjedelmét, „magas az újraelosztási rátánk, a legmagasabb a régióban” – fogalmazott a szakember. Hozzátette: ha egy új kormány jön – „mindegy, milyen színű” – azzal fog szembesülni, hogy nagy az adóelvonás mértékbe. „Az a gond, hogy itt nem lehet gyors sikereket elérni” – mondta Bod Péter Ákos. Úgy látja. a regnáló kormányzatnak erős állam iránti igénye van, és paternalista módon gondolkodnak. „Nekem nem világos, honnan lesz az erő a háromszázalékos növekedéshez, ha magas szinten tartják az adóterhelést” – hangsúlyozta a Corvinus egyetem tanára.

Az NGM államtitkára minderre úgy reagált, hogy sok félreértés van, a GDP-arányos kamatkiadások például nem mentek fel. A mélyszegénységgel, illetve a marginális adóékkel Orbán Gábor pedig nem tud mit kezdeni, hogy mindezen problémákat egyszerre kellene megoldani. A megoldást nem látom, csak az igényeket, meg a kívánságokat – tette hozzá az NGM államtitkára.

Ha van bizalom…

Jaksity György arra a kérdésre, hogy mire számítanak a következő négy évben, azt mondta: a versenyképesség komoly probléma. Ehhez kapcsolódik az, hogy a bizalom, a policy kérdése területén még sok tennivaló van. Jaksity szerint itt gyorsan lehet eredményeket elérni; ”olyan az emberi elme, hogy gyorsan felejt szerencsére” – tette hozzá. Úgy véli, ha van bizalom, akkor van kiszámíthatóság is. „Ha legalább a hit megvan, hogy az üzleti partner, a kormányzat, az adóhivatal racionálisan működik, akkor ez már egy lépés lenne előre” – mondta végül a Concorde elnöke.

Király Júlia úgy látja, hogy a következő négy év fejlődését nem lehet megjósolni. Az IBS egyetemi tanára szerint az a kérdés, hogy pofon csap-e bennünket a feltörekvő országokat érintő válság. „Bár nagy utat tettünk meg, még mindig sérülékenyek vagyunk” – fogalmazott. Szerinte akkor lesz igazán fordulat, ha a kiszámíthatóság megteremtődik a gazdaságpolitikában. Ehhez csatlakozva Bod Péter Ákos azt mondta, hogy bízni kell az üzleti kezdeményezésben, és nem kell mindent az államnak magára húznia. A közgazdász szerint fontos, hogy legyenek olyasfajta horgonyok, minthogy a következő kormányzat mit szeretne kezdeni az eurótagsággal.