A forint alacsonyabb árfolyamszintje nem jelent veszélyt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljára, sem pedig a pénzügyi stabilitásra, mindazonáltal nőnek a kockázatok, amit az ukrán válság miatti piaci bizonytalanság okoz - jelentette ki Pleschinger Gyula a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának két tagja szavazott februárban az alapkamat szinten tartásáról. Egyikük Pleschinger Gyula volt, aki szerint indokolt az óvatosság, tekintettel Magyarország nagy külföldi kitettségére.

Az MNB Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 2,70 százalékra, újabb történelmi mélypontra csökkentette a jegybanki alapkamatot február 18-ai ülésén. Az alapkamat kevesebb mint a felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában - 7 százalékról - enyhítési ciklusba kezdett a jegybank. 

Pleschinger Gyula a hírügynökségnek azt mondta, hogy az MNB Monetáris Tanácsának legtöbb tagja szerint az erős fundamentumok az alacsonyabb hozamok és a bizonytalanság növekedése ellenére vonzóvá teszik a forintot a befektetők számára. A kamatdöntés szempontjából kisebbségben lévő két tag viszont úgy vélte, hogy sebezhetőségünk növekszik, azaz a kockázatok szaporodnak. 

Pleschinger Gyula emlékeztetett arra, hogy az ukrán válság híreire a forint vehemensebben reagált, mint a térség vagy a legtöbb feltörekvő ország devizája. 

Pleschinger Gyula szerint Magyarország legnagyobb kitettsége a szomszédos Ukrajnával szemben az OTP Bank ukrán leánycége és a gázimport. Azt mondta, hogy a folyó fizetési többlet és Magyarország erős finanszírozási képessége támogatja a forintot, a jelentős külföldi kitettség - az államadósság 62 százaléka külföldi kézben van - azonban Magyarországot különösen sebezhetővé teszi bármilyen hangulatromlás során. 

Miközben az MNB-nek nincs árfolyamcélja, Pleschinger Gyula úgy véli, hogy a forint jelenlegi árfolyamszintje nem okoz fejfájást a jegybanknak. Hozzátette: egy "kibírhatatlan" volatilitás aggodalmat keltene, de ezt a gondolatot nem bontotta ki. 

Pleschinger Gyula nem bocsátkozott találgatásokba azzal kapcsolatban, hogy az MNB milyen kamatdöntést hoz a legközelebbi, március 25-ei kamatdöntő ülésén. Azt mondta ugyanakkor, hogy a kamatdöntés után nyilvánosságra kerülő inflációs jelentésnek tekintettel kell lennie az ukrán válságra mint kockázati tényezőre.