A Sakk és póker című regényben leírtakkal szemben az ebéd alkalmával semmilyen hivatali titok vagy bennfentes információ átadására nem került sor, így az sem hangzott el, hogy Magyarország az IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult - mondta az Origónak az NGM egykori államtitkára, aki maga is részt vett a Goldman Sachs pénzintézet képviselőivel lefolytatott üzleti ebéden.   

Pleschinger szerint a valóságban a könyvben leírt rejtélyes telefonbeszélgetés sem történt meg, az ebéd ideje alatt egyik tárgyalópartner sem hagyta el az asztalt.

Wiedermann Helga, Matolcsy György egykori kabinetfőnöke Sakk és póker című könyvében azt írta, hogy Matolcsy György 2011. november 17-én együtt ebédelt a Goldman Sachs bankárjaival, és az ebéden a könyv szerint Matolcsy "csak úgy mellékesen megjegyezte", hogy Magyarország aznap délelőtt felvette az IMF-fel a kapcsolatot.

"A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük a mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött, igen gyorsra fogták az ebédet. A történtek után Matolcsy egészen biztos volt abban, hogy minden korábbi híresztelés igaz: a nagy nemzetközi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen" - írta Wiedermann Helga.

A könyv alapján a baloldali összefogás lemondásra szólította fel Matolcsy György jegybankelnököt, amiért 2011 őszén nemzetgazdasági miniszterként "bennfentes információkat szivárogtatott ki" bankároknak.

Baja Ferenc, az MSZP országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján egyben azt kérte, hogy a legfőbb ügyész rendeljen el vizsgálatot, mert felmerül a minősített adattal való visszaélés, a hivatali visszaélés és a bennfentes kereskedelem gyanúja.

Katona Tamás, a MNB felügyelőbizottságának tagja, volt pénzügyminiszteri államtitkár szerint teljesen világosan látszik, hogy Matolcsy György akkora kockázatot jelent az ország pénzügyi biztonságára, ami nem vállalható. Elmondta, miután Matolcsy György "egy nagyon fontos titkot kifecsegett" a Goldman Sachs szakértőinek, oly mértékben megnőtt a forinttal való kerekesedés, ami nem minősíthető véletlennek.

A Goldman Sachs helyesen következtetett, ugyanis amint Magyarország bejelentette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalások folytatását, megerősödött a forint - tette hozzá. 

A MNB csütörtöki, a jegybank honlapján olvasható közleményében azt írta, "Wiedermann Helga gazdasági regényében egy fikciót ír le, természetesen az NGM-et vezető miniszter nem tájékoztathatta a befektetőket arról, hogy Magyarország az IMF-hez fordul, hanem több lehetőség között ezt is, mint követhető utat jelölte meg".

Mivel a pénzügyi felügyeletet a jegybankba olvasztották, most az a helyzet állt elő, hogy a Matolcsy György által vezetett intézménynek kellene piacfelügyeleti eljárást indítania Matolcsy György ellen - közölte az Origo. Két ügy merülhet fel, ha kivizsgálják a bennfenntes kereskedést: a büntető törvénykönyvbe és a tőkepiacokat szabályozó törvénybe ütközhet.

A portál szerint a Btk.-ba valószínűleg még akkor sem ütközne az eset, ha a Wiedermann Helga-féle változat az igaz, mert a büntető szabályok szerint ehhez Matolcsynak előnyszerzés végett kellett volna átadnia az információt (az IMF-tárgyalás hírét). A Sakk és pókerben azonban az áll, hogy "csak úgy mellékesen" mondta el a bankároknak.

A piacfelügyeleti szabályok által körülírt kategóriába beleeshetne Matolcsy, mert aszerint "az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárva tudnia kellett volna, hogy a felhasznált információ bennfentes információnak minősül" - olvasható az Origo szerint a törvényben.

Van azonban a kivételek között egy részletszabály, amely kimenthetné a jegybankelnököt. Eszerint nem számít bennfentes kereskedelemnek, ha az információ átadása a bennfentes személy beosztásából kifolyólag történt meg. Ennek megítélése azonban épp a felügyeleti feladatokat ellátó jegybank, vagy épp egy bíróság feladata lenne.