szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy friss, egész világra kiterjedő statisztika szerint az élelmiszerek harmada a kukában végzi. Pár napja arról kezdtük faggatni olvasóinkat, hogy mennyire tudatosak ebben a témában, dobnak-e ki ételt, mennyire olvassák el a termékek csomagolását, járnak-e piacra, termelnek-e maguk is zöldséget a házi kiskertben. Kérdőívünk alapján a magyarok nagy élelmiszer-pazarlók, de amit kidobnak, azt lehet, hogy a házi kiskertből teszik, mivel nagy veteményezők is olvasóink.

A hvg.hu pár napja, az élelmezésügyi világszervezet egy friss kutatása ürügyén azt kérdezte olvasóitól, hogy mennyire figyelnek oda arra, hogy ne dobjanak ki élelmiszert a kukába, mennyire olvassák el a termékek csomagolását, és járnak-e piacra vásárolni. A kérdőív kitöltésének 854 olvasónk fogott neki, többségük az összes kérdést ki is töltötte (a legtöbb válaszra nem volt kötelező a válaszadás).

Köszönjük olvasóinknak a kérdőív kitöltését, a válaszokat alábbi cikkünkben értékeljük ki. Jó tudni, hogy kérdőívünk semmilyen társadalmi változóra nézve nem reprezentatív – egyes pontoknál a magyar népességre nézve jelentősek is az eltérések –, egyszerűen kíváncsiak voltunk olvasóink véleményére.

Nők, magasan képzettek, középkorúak

A kérdőívet kitöltők között – ha csak pár százalékkal is – többségben voltak a nők (52,2 vs. a férfiak 47,78 százaléka). A válaszadók között a középkorúak képviseltették magukat a legnagyobb arányban: a kitöltők 26,7 százaléka volt 25-34 év közötti, 23,6 százaléka pedig 35-44 év közötti volt. A válaszadók 14,8 százaléka votl 25 év alatti, 18,2 százalékuk pedig 55 év feletti.

Ez a kép a magyaroknál is megszokott lehet
Flickr / Creative Commons / petrr

Olvasóink 42,9 százaléka jelölte be Budapestet lakhelyeként, további 24,3 százalékuk pedig megyeszékhelyen, vagy megyei jogú városban lakik. Kisvárosban 17,2 százalékuk, faluban pedig 9,3 százalékuk lakik. Voltak külföldről ikszelő olvasóink is, ők a válaszadók 6 százalékát tették ki.

Válaszadóink 68,1 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzettséggel, 27,4 százalékuk pedig középiskolaival (érettségi), szakmunkás-, illetve szakiskolai végzettséggel olvasóink 4,1 százaléka rendelkezik. Volt 3 olyan válaszadónk is, aki legmagasabb végzettséghez általános iskolait írt be.

Rendszeresen dobnak ki élelmiszert a magyarok

A demográfiai, iskolázottsági és lakóhely-jellemzők után arról kérdeztünk olvasóinkat, hogy szoktak-e élelmiszert kidobni. Olvasóink döntő többsége szokott élelmiszert kidobni, 10,3 százalékuk rendszeresen tesz ilyet. Majdnem ugyanilyen arányban vannak azok is, akik egyáltalán nem szoktak ilyet tenni.

Akik szoktak élelmiszert kidobni, azok döntő többsége – 74,5 százaléka – azért teszi, mert a szavatossági ideje lejárt, és ez az ízén is érződik. De csaknem 9 százalékuk nem is bontja ki a terméket, hanem már a lejárati dátumot látva kidobja az adott árut. Kicsivel több mint 7 százalékuk pedig azért kukázza ki az élelmiszert, mert egyszerűen már nem akarja megenni a terméket.

A válaszadók jelentős része azt mondja, mindig, vagy sokszor elolvassa az élelmiszerek csomagolásán található információkat, ismertetőket (20,7, illetve 31,8 százalék). Olvasóinknak kevesebb, mint negyede ugyanakkor csak akkor olvassa át az ismertetőket, ha ismeretlen termékkel találkozik. Akik viszont saját bevallásuk szerint soha nem olvassák el az ismertetőket, azok mindössze elenyésző számban vannak jelen.

Olvasóink döntő többsége alapvetően bízik az élelmiszerek minőségében, ám kisebb kétségeik azért vannak. Akik teljesen megbízhatatlannak tartják a termékeket, azok száma igen csekély, a válaszadóknak kevesebb, mint 3 százaléka gondolja úgy, hogy az élelmiszeripar kizárólag egészségre ártalmas termékeket állít elő.

További jogszabályokat, szigorítást a válaszadók döntő többsége szívesen látna (legyen az akár magyar, vagy uniós szintű, összesen 68 százalék), ám 26 százalék úgy gondolja, hogy a jelenlegi keretek is megfelelőek, csak be kellene azokat tartani. Négy válaszadónk ugyanakkor a jelenlegi jogszabályi kereteket is nagyon megfelelőnek tartja.

Az egész ország egy nagy veteményes?

A házi veteményezésre, állattartásra vonatkozó kérdésnél kevesen válaszoltak csak úgy, hogy állatot is tartanak, illetve kiskertben ültetnek is. A válaszadók több mint 30 százaléka ugyanakkor veteményezik, 34 százalék pedig egyelőre nem ültet növényeket, bár nagyon szeretne. A kérdés olvasóink majdnem negyedét ugyanakkor teljesen hidegen hagyja.

Arra a kérdésre, hogy szoktak-e mirelit, fagyasztott termékeket vásárolni, olvasóink döntő többsége igennel válaszolt, ám itt eléggé szóródnak a válaszok, ezen a kategórián belül a legtöbben alkalmanként szoktak, és mindig más terméktípust. A válaszadók majdnem tizede pedig csak olyan fagyasztott terméket vesz, amit máshogy nem lehet megvenni (például fagyi).

A hvg.hu olvasói úgy tűnik, rendszeres piacozók. Válaszadóink majdnem harmada heti egyszer tuti megy piacra, 33 százalék ennél ugyanakkor ritkábban jár. Piacra évente párszor olvasóink 17 százaléka jut el, akik egyáltalán nem szoktak piacra járni, azok ugyanakkor mindösszesen 15 százaléknyian vannak.

Azok közül, akik járnak piacra, döntő többségben – 78 százalék felett – zöldségért, gyümölcsért, savanyúságért járnak ki, húsért a válaszadók 38 százaléka megy ki (több választ is meg lehetett jelölni ennél a kérdésnél). 20 százalék tejterméket, 36 százalék pedig tojást is rak a kosárba a piacon. A pékáru és a fűszer is kelendő a piaci vásárlók körében, ám e termékek nem ilyen népszerűek. Az egyéb kategóriánál olvasóink közül páran írták még a magvakat, illetve a mézet, és a kész házi szószokat is.

Olvasóink 11 százalékánál az ár a legfontosabb élelmiszer vásárlásakor, 17 százalék ugyanakkor már rákérdez arra, megnézi azt is, honnan jött a termék, 36 százalékuknak pedig egyaránt fontos az ár, és a származási hely is. 10 százalékuknak inkább a helyi származás a fontos, csak helyi termelőtől, ártól függetlenül, válaszadóinknak pedig alig 3 százaléka vásárol.

Vannak kisebb ellentmondások

A kérdőívre válaszolók többsége szokott élelmiszert kidobni, döntően ezt pedig azért teszik meg, mivel már megromlik az adott áru. Érdekesség, hogy úgy fest, a kidobott élelmiszer jelentős részét saját termelésből dobhatják ki olvasóink, mivel jelentős arányban termelnek otthon veteményt (vagy aki veteményezik, az csak nagyon kicsiben végzi ezt a tevékenységet). Ami azért is lehet igazán fura, mivel amit az ember általában saját magának megtermel, azt valószínűleg nagyobb becsben tartja (legalábbis a hvg.hu házi veteményezői így tapasztalják). Az is kisebb ellentmondás, hogy annak ellenére hagynak ennyi élelmiszert megromlani a kérdőívre válaszolók, hogy döntő többségük állításuk szerint elolvassa az élelmiszerek csomagolásán található információkat, amin azonban a lejárati időnek is ott kell lennie.

Az is további érdekesség, hogy olvasóink többsége elégedett az élelmiszerek többségével, ám annál a kérdésnél, hogy van-e szükség további jogszabályi változtatásokra az élelmiszerek minőségének javítása érdekében, 68 százalékuk válaszolt igennel. Vagyis bár elégedettek olvasóink a minőséggel, de szerintük további jogszabályi változásokra van a javulás érdekében. A válaszok között az is meglepő volt, hogy az árral kapcsolatos kérdésnél már nem az olcsóság mint fontos szempont irányába billent a mérleg, hanem a minőségi szempontokat is igyekeznek figyelembe venni olvasóink (kutatások szerint azonban a magyarok 54 százalékának az ár a legfontosabb tényező).

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!