Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az orosz energiaügyi minisztériumnak péntekre kell kidolgoznia a javaslatokat ahhoz, hogyan lehetne megszüntetni a Krím félsziget Ukrajnától való energiafüggőségét. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter szerint a márciusban Oroszországhoz csatolt félsziget áramigényét kielégítő új gázerőművek építése 90-100 milliárd rubelbe kerül. A fejlesztésbe magántőkét is szeretnének bevonni – írta a független orosz újság.
Az orosz elképzelések szerint 3, körülbelül 1320 megawatt összteljesítményű áramtermelő építenének és ahhoz a földgázt a dél-oroszországi Krasznodari területről a Fekete-tenger alatt húzódó gázvezetéken szállítanák. Ez a vezeték a Déli Áramlat egyik elágazása lenne, amelynek költségét 5-6 milliárdra teszik.
A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó orosz szakértők szerint évekbe telik, amíg megoldják a Krím-félsziget energiaellátását. Vaszilij Nyesztyerov, a Szberbank-CIB elemzője úgy gondolja, hogy a tenger alatti gázvezeték építése legalább két évet vesz igénybe, és itt nem feltétlenül a Déli Áramlat elágazásáról lehet szó, a dél-oroszországi Kubany vidékről is külön vezetéket lehet építeni.
A Gazprom orosz állami energetikai cég igazgatótanácsának múlt csütörtöki ülésén megerősítették, hogy az orosz gázt a tervek szerint 2015 végétől Európába, így Magyarországra is szállító Déli Áramlat gázvezeték építése szigorúan az előre elhatározott menetrend szerint halad.
A bulgáriai és a szerbiai szakaszok alapvető építési munkálatai nyáron kezdődnek. Teljes ütemben folyik a Fekete-tenger alatt futó szakasz lefektetésének előkészítése is. Májusban megkezdik a csövek szállítását Bulgáriába, júniusban az orosz fekete-tengeri partszakaszon, júliusban a bolgár tengerparton indítják a munkát. Ősszel pedig megkezdik a tenger alatti szakasz első ágának lefektetését.
A Déli Áramlat tenger alatti szakasza a dél-oroszországi Anapától a bulgáriai Várnáig vezető 930 kilométer hosszú, egymás mellett futó négy külön ágból áll majd. A gázvezeték-rendszer 1455 kilométeres szakasza Bulgáriától Szerbián, Magyarországon, Szlovénián és Olaszországon vezet át, valamint a múlt keddi bejelentés szerint osztrák kérésre Ausztriában is épülhet egy szakasza. A Déli Áramlat elágazik Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedónia felé is.
