Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Bejöttek az elemzői várakozások, így újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács keddi ülésén. Az elmúlt hetekben az alapvetően pozitív külpiaci hangulat ellenére a forint a főbb devizákkal nem tudott érdemben erősödni, miközben a hazai országkockázati megítélés mutatószáma is csökkenni tudott (CDS 240 pont).
A fentebb említett tényezőkkel párhuzamosan a piaci szereplők az év második felében már nem várnak kamatemelést idehaza, ami ellentmond a korábbi prognózisoknak – kommentálnak az Equilor elemzői. Ettől függetlenül szerintük továbbra sem zárható ki az a forgatókönyv, hogy egy külföldi megborulás esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől.
Fülöp Máté
A legutolsó kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében látottak alapján a tanács a külpiaci hangulattól tette függővé a további lazítást. Mivel a hazai kockázati megítélés alakulásában jelentős romlás nem következett be, így akár az is elképzelhető, hogy újabb célszintet állapít meg a tanács, mint tette azt korábban 3,0-3,5 százalékos sáv továbbgondolásánál (2,5-3,0 százalék). Az inflációs mutató alacsony volta, illetve a forintpiac alakulása ezt akár lehetővé is tenné, de a további kamatvágások melletti elkötelezettség meglebegtetése komoly kilengéseket okozna a forint piacán.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az NHP hitelprogram kamatplafonja 2,5 százalékon helyezkedik el, valamint az EKB háza tájáról érkező kommentárok immáron egyre kevésbé számolnak a nem konvencionális eszközök bevetésével. Ráadásul a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére (ld. rövid lejáratú külső adósság 28 milliárd euró).
A külföldiek által az MNB kéthetes kötvényében parkoltatott összegek február végén 804 milliárd forintot tettek ki, ennek esetleges távozása a rendszerből (a teljes állomány 5372 milliárd forint) később gondot okozhat. A folyamat előrejelzése elég nehézkes, hiszen előfordulhat, hogy a kéthetes kötvényből a hosszabb lejáratú államkötvények felé mozdulnak el a befektetők.
A kormányzat törekvéseit – külföldi részarány csökkentése, hosszabb távú finanszírozás felé elmozdulás – utóbbi forgatókönyv megvalósulása támogatná. Ne felejtsük ugyanakkor, hogy a nettó adósság nem változik azzal, hogy a külföldi részarányt hazai forrásra cseréljük (belföldi eladósodottság persze kevésbé kockázatos). Mindent egybevetve a megvalósítás végeredménye még homályos, ezért összességében nem várható, hogy a hitelminősítők a negyedik negyedév előtt felminősítésre szánnák el magukat a hazai adósbesorolás tekintetében.
Az EUR/HUF árfolyam új emelkedő trendcsatornát alakított ki, a 312-es szintek következhetnek. A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva az elemzők rövid távon sem számolnak 300 alatti EUR/HUF kurzussal.
