Bejöttek az elemzői várakozások, így újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács keddi ülésén. Az elmúlt hetekben az alapvetően pozitív külpiaci hangulat ellenére a forint a főbb devizákkal nem tudott érdemben erősödni, miközben a hazai országkockázati megítélés mutatószáma is csökkenni tudott (CDS 240 pont).

A fentebb említett tényezőkkel párhuzamosan a piaci szereplők az év második felében már nem várnak kamatemelést idehaza, ami ellentmond a korábbi prognózisoknak – kommentálnak az Equilor elemzői. Ettől függetlenül szerintük továbbra sem zárható ki az a forgatókönyv, hogy egy külföldi megborulás esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől.

Fülöp Máté

A legutolsó kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében látottak alapján a tanács a külpiaci hangulattól tette függővé a további lazítást. Mivel a hazai kockázati megítélés alakulásában jelentős romlás nem következett be, így akár az is elképzelhető, hogy újabb célszintet állapít meg a tanács, mint tette azt korábban 3,0-3,5 százalékos sáv továbbgondolásánál (2,5-3,0 százalék). Az inflációs mutató alacsony volta, illetve a forintpiac alakulása ezt akár lehetővé is tenné, de a további kamatvágások melletti elkötelezettség meglebegtetése komoly kilengéseket okozna a forint piacán.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az NHP hitelprogram kamatplafonja 2,5 százalékon helyezkedik el, valamint az EKB háza tájáról érkező kommentárok immáron egyre kevésbé számolnak a nem konvencionális eszközök bevetésével. Ráadásul a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére (ld. rövid lejáratú külső adósság 28 milliárd euró).

A külföldiek által az MNB kéthetes kötvényében parkoltatott összegek február végén 804 milliárd forintot tettek ki, ennek esetleges távozása a rendszerből (a teljes állomány 5372 milliárd forint) később gondot okozhat. A folyamat előrejelzése elég nehézkes, hiszen előfordulhat, hogy a kéthetes kötvényből a hosszabb lejáratú államkötvények felé mozdulnak el a befektetők.

A kormányzat törekvéseit – külföldi részarány csökkentése, hosszabb távú finanszírozás felé elmozdulás – utóbbi forgatókönyv megvalósulása támogatná. Ne felejtsük ugyanakkor, hogy a nettó adósság nem változik azzal, hogy a külföldi részarányt hazai forrásra cseréljük (belföldi eladósodottság persze kevésbé kockázatos). Mindent egybevetve a megvalósítás végeredménye még homályos, ezért összességében nem várható, hogy a hitelminősítők a negyedik negyedév előtt felminősítésre szánnák el magukat a hazai adósbesorolás tekintetében.

Az EUR/HUF árfolyam új emelkedő trendcsatornát alakított ki, a 312-es szintek következhetnek. A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva az elemzők rövid távon sem számolnak 300 alatti EUR/HUF kurzussal.