Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A közép- és kelet-európai (kke) háztartások nettó pénzügyi vagyona 2004 óta több mint a duplájára nőtt, és 2013-ban megközelítette a 780 milliárd eurót. Ennek ellenére a kke-háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona átlagosan csak mintegy negyede a főbb fejlett országokénak, ami jelzi, hogy Nyugat-Európához viszonyítva további jelentős felzárkózásra van lehetőség. Ezek az UniCredit CEE Strategic Analysis legújabb tanulmányának legfontosabb megállapításai.
A 2008-2009-es globális pénzügyi válság és kisebb mértékben a 2011-es európai szuverénadósság-válság a pénzügyi vagyon átmeneti csökkenését eredményezte a tőkepiaci veszteségek és a pénzügyi eszközök összetételében történt változás miatt. Összehasonlításképpen: az osztrák, német és olasz háztartások nettó pénzügyi vagyona 2013-ban 6800 milliárd euró volt.
A közép- és kelet-európai országok és a fejlettebb piacok közötti pénzügyi penetrációs különbségek elsősorban az eszközök és kevésbé a kötelezettségek oldalán láthatók. "Az idő előrehaladtával a közép- és kelet-európai háztartások folytatják fokozatos felzárkózásukat a nettó pénzügyi vagyon nyugat-európai szintjéhez, aminek hajtóereje főként a megtakarítások és a befektetések gyorsulása lesz" – mondta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője.
Némi elmozdulás a szofisztikáltabb termékek irányába, de a pénzeszközök túlsúlyban maradnak
A pénzügyi vagyon szerkezete szempontjából továbbra is a készpénzt és bankbetéteket magukba foglaló pénzeszközök képviselik a legnagyobb arányt. A 2008-2009-es pénzügyi válság következményeként a kke-háztartások a tőkéjük jelentős részét helyezték át pénzeszközökbe. Innen térnek fokozatosan vissza az olyan intézményesített eszközökhöz, mint a befektetési alapok és a nyugdíjpénztári vagy a biztosítási megtakarítások, melyek ismét a hosszabb távú szemléletet és a növekvő bizalmat jelezik. "A következő években folyatódik a mérsékelt elmozdulás az intézményesített eszközök irányába" – vázolta Carmelina Carluzzo, az UniCredit CEE Strategic Analysis helyettes vezetője. "Ugyanakkor a pénzeszközök meghatározó eszközosztály marad, még ha az egyes országok között mutatkoznak is eltérések" – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben érdemes támogatni a helyi tőkepiacok megerősödését, mert ezek lehetővé teszik, hogy a háztartások diverzifikálják portfóliójuk összetételét, a bankok számára pedig, hogy optimalizálják belföldi finanszírozási forrásaikat.
Az alacsonyabb penetráció miatt a lakáshitelek gyorsabb ütemben növekednek, mint a fogyasztási hitelek
"Bár az országok között vannak különbségek, a kötelezettségek szempontjából a lakáshitelek általában véve nagyobb ütemben növekedtek az elmúlt években, mint a fogyasztási hitelek" – állapította meg Gianni Franco Papa, majd hozzátette, hogy e trend folytatódására számítanak, noha egyes kke-országokban a háztartások továbbra is adósságaik rendezésére törekednek majd. 2004-től 2008-ig a lakáshitelek bővülésének éves összesített növekedés üteme 37,8 százalék volt, míg 2008 és 2013 között 8,2 százalék. Ugyanezekben az időszakokban a fogyasztási hitelek éves összesített növekedési rátája 31,6, majd 0,8 százalék. Tavaly a kke-háztartások pénzügyi kötelezettségeinek 57 százalékát a lakáshitelek jelentették.
2013-ban az összes pénzügyi kötelezettség a régiós GDP 21 százalékát tette ki Közép- és Kelet-Európában, míg ugyanez a mutató 59 százalék volt Ausztria, Németország és Olaszország esetében. Ezzel szemben az összes pénzügyi eszköz a régiós GDP 48 százalékát adta a kke-régióban, Ausztria, Németország és Olaszország esetében pedig 207 százalék volt.
A bankok fontos pénzügyi közvetítők maradnak
A háztartások láthatóan a hagyományos banki termékekben bíznak. Emiatt a bankok továbbra is fontos pénzügyi közvetítők maradnak Közép- és Kelet-Európában. "Valóban lehetőség van arra, hogy a bankok tovább erősítsék a kke-háztartásoknál betöltött pénzügyi tanácsadói szerepüket" – foglalta össze Carmelina Carluzzo. Majd hozzátette, hogy ez lehetővé tenné a háztartások számára, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi befektetések és az adósságok között, ezzel is erősítve a csak nemrég kialakult kedvező ciklust a helyi gazdaságok számára.
